Nem sok idő telt el a vámfegyverszünet megkötése óta, Peking és Washington között megint áll a bál. A perpatvar kirobbantó oka ezúttal és ismét a chipipari verseny. Amerika tiltana, Kína fenyeget.
A kínai kormány egyelőre nem veszi fel a kesztyűt, és minden kereskedelmi válaszcsapását úgy válogatja meg, hogy az komoly kárt ne okozzon az Egyesült Államokkal egyelőre még mindig kielégítőnek nevezhető gazdasági kapcsolatában.
Bár a Kína felé irányuló amerikai chipkereskedelemre a legszigorúbb tiltó rendelkezések vonatkoznak, a gyártók – tudatosan vagy sem – mindig megtalálják a módját, hogy eladhassák a termékeiket. Ahogyan a kínai vevők is pontosan ismernek minden trükköt.
Az amerikai külügyminiszter pekingi látogatására akkor kerül sor, amikor a törvényhozásban a demokraták és a republikánusok versengenek azért, hogy keményebbnek tűnjenek Kínával szemben. Antony Blinken is számos problémával érkezett meg a kínai fővárosba, ám a megbeszélésein legalább megpróbálják tisztázni a nézetkülönbségeket.
Az amerikai korlátozásokra válaszul és a teljes önellátás célját kitűző stratégia részeként Kína a teljes számítógép- és szerverparkjának azon elemeit lecserélné, amelyek külföldi technológiával készültek. Erről már rendelet is született. Bár a megvalósítás nem lesz zökkenőmentes, már meg is kezdődött, ez pedig súlyos csapás a nyugati chipgyártóknak, például az Intelnek és az AMD-nek.
Bár félvezető-technológiája néhány évvel lemaradt az Egyesült Államok iparához képest, Kína rendeletben utasította az elektromosautó-gyárakat, hogy gyorsított tempóban szakadjanak el az amerikai chipektől. A cél a nyugati importfüggőség megszüntetése és a hazai gyártás felpörgetése.
A kínai alumínium- és acélimport ellehetetlenítése a közös cél egy új javaslat szerint. A vámvédelem hátterében ismét a kínai állami támogatások mértéke vagy mértéktelensége áll.
Milyen láncreakciót váltottak ki a világ félvezetőiparánál az Egyesült Államok által bevezetett korlátozások, illetve milyen hatással lesz Kína gyors növekedése a chipgyártás területén az eredetileg a TSMC és a Samsung által képviselt iparági óriásokra.
Az USA exportkorlátozó intézkedéseire megjött az újabb kínai válasz. Ezúttal az Intel volt a célpont, amely Peking miatt csúszott le egy számára rendkívül előnyös üzletről.
A chipháború egyre súlyosbodik Amerika és Kína között, ám az USA nem áll jól: ázsiai importra szorul Tajvanból, Dél-Koreából, Japánból. Kína ugyanakkor rohamosan fejleszt, miközben az USA állami támogatással hozna haza minél több chipgyártási kapacitást. Mire lesz ez elég?
