Miután az Egyesült Államok számos lépést tett annak érdekében, hogy megelőzze az Nvidia legújabb mesterségesintelligencia (MI)-chipjeinek és az európai félvezetőgyártó ASML fejlett gyártóberendezéseinek Kínába szállítását, Peking új irányelvek bevezetésével vágott vissza. Ezek értelmében az amerikai Intel- és AMD-chipeket eltávolítják a kormányzati számítógépekből és szerverekről, és ezeket megpróbálják hazai gyártású technológiával pótolni – számolt be a Financial Times (FT). A korlátozások életbelépése előtt egyébként kínai megrendelések áradata zúdult az ASML-re és az NVDA-re is. 

A szigorúbb kormányzati beszerzési szabályok a Microsoft által fejlesztett Windows operációs rendszer és más külföldi gyártású szoftverek helyett is a hazai alternatívákat részesítik előnyben, ezzel erősítve a párhuzamosan zajló, állami vállalatokkal kapcsolatos lokalizációs törekvéseket. 

Lista készült a „biztonságos és megbízható” gyártókról 

„Kínának az importált technológiák belföldi fejlesztésűekre cserélése érdekében tett legjelentősebb lépései az USA-ban is visszhangot keltenek, miközben a két nagyhatalom között nő a feszültség” – jelezte a FT. Tavaly Washington több szankciót is bevezetett a távol-keleti vállalatokkal szemben nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva, és jogszabályokkal ösztönözte, hogy több technológiai fejlesztés induljon el az Egyesült Államokban. Emellett korlátozták a fejlett chipek és az ezekhez kapcsolódó eszközök Kínába exportálását. 

Az ázsiai hatóságok az idén kezdték követni az új, PC-kre, laptopokra és szerverekre vonatkozó irányelveket, miután azokat a Pénzügy-, valamint az Ipar és Információs Technológiai Minisztérium 2023. december 26-án harsányan kihirdette. Utasították a kormányzati és a települési szint feletti pártszerveket, hogy a beszerzések során vegyék figyelembe a „biztonságos és megbízható” processzorokat és operációs rendszereket megkövetelő kritériumokat. Az említett napon a Kínai Információs Technológiai Biztonsági Értékelő Központ,  

a szabályozás terén illetékes vizsgálóbizottság egy listát is közzétett, amelyen olyan „biztonságosnak és megbízhatónak” ítélt processzorok és operációs rendszerek szerepelnek, amelyek mindegyikét kínai vállalatok gyártják. 

A 18 jóváhagyott processzor között voltak a Huawei és az állami hátterű Phytium-csoport chipjei is – mindkét cég szerepel az amerikai feketelistán. A kínai gyártók többek között az Intel x86-os, az Arm és a saját fejlesztésű chiparchitektúrák ötvözetét alkalmazzák, míg az operációs rendszerek a nyílt forráskódú Linux szoftverekből származnak. 

Az „első országos szintű, részletes és világos instrukciók a kínai innovációs politikát (azaz a hszincsuangot)” tükrözik – mondta egy, az informatikai rendszerek cseréjét irányító önkormányzati tisztviselő.  

A beszerzések átalakítása ugyanis a Peking technológiai függetlenségét biztosító nemzetstratégia része – a katonai, a kormányzati és az állami szektorban egyaránt.  

Az állami tulajdonú vállalatok a felügyelő szervüktől, az Állami Vagyonfelügyeleti és Vagyonkezelési Bizottságtól azt az utasítást kapták, hogy 2027-ig fejezzék be a hazai beszállítókra történő technológiai átállást – közölte két, az ügyben illetékes személy. Tavaly óta az állami csoportok negyedévente jelentést tesznek az informatikai rendszereik átalakításában elért eredményeikről, igaz, a külföldi technológia egy része megmaradhat – tették hozzá. 

Komoly csapás az amerikai gyártókra 

Az amerikai hardverek és szoftverek rejtett betiltása a tengerentúli gyártók kínai visszaszorulását jelenti, kezdve a világ legnagyobb PC-processzorgyártójával, az Intellel és az AMD-vel. A két vállalat legnagyobb piaca ugyanis tavaly Kína volt: az Intel 54 milliárd dolláros bevételének a 27, míg az AMD 23 milliárdos bevételének a 15 százalékához járult hozzá. A Microsoft nem részletezte a kínai profitját, de Brad Smith, a cég elnöke tavaly úgy tájékoztatta a kongresszust, hogy a cég bevételeinek a 1,5 százaléka származik erről a piacról. 

Az Intel és az AMD valószínűleg sohasem kerülhet fel az engedélyezett gyártók listájára. Ehhez ugyanis be kellene mutatniuk a termékeik teljes kutatás-fejlesztési dokumentációját és kódjait. Az elsődleges kritérium pedig az, hogy a tervezés, a fejlesztés és a gyártás egyaránt Kínában legyen. 

Ugyanakkor, mint a legtöbb kínai szabályozás, ez is arra való, hogy megszegjék… Az FT értesülései szerint még maradt némi mozgástér a külföldi processzorokkal és Microsoft Windows rendszerekkel ellátott gépek vásárlására. Az átállás azonban egyértelműen folyamatban van. Lao Csang-cseng (Lao Zhangcheng), akinek feladata 16 teljesen kínai számítógép beszerzése a Saohszing városi közlekedési hivatal alá tartozó szervezet számára, elmondta, hogy kollégáinak nincs más választása, mint hozzászokni a hazai operációs rendszerek használatához. 

„Lecseréljük a külföldi chipekkel működő gépeket. Ezekután az irodában lényegében mindenkinek belföldi komputere lesz. A meghagyott, régi Windows-számítógépek egyes esetekben még használhatók maradnak.” 

A szerverprocesszorok cseréje gyorsabban fog haladni, mint a számítógépeké, mivel a szoftverek korlátozottabb kínálatban állnak rendelkezésre – vélekedik Lin Csing-jüan (Lin Qingyuan), a Bernstein kutatócsoport chipszakértője. Várakozásai szerint a hszincsuangszerverek 2026-ra a teljes kínai szerverpark 23 százalékát fogják kitenni. „A beszerzési iránymutatás sokkal végrehajthatóbbá tette a hszincsuang politikáját a hatóságok számára” – tette hozzá. 

A Zheshang Securities elemzői szerint Pekingnek 660 milliárd jüanba (körülbelül 91 milliárd dollárba) fog kerülni 2023 és 2027 között az IT-infrastruktúra lecserélése a kormányzati és pártszervekben, illetve a nyolc fő iparágban.  

(Forrás: oilprice.com) 

Kapcsolódó:

Címlapfotó: Shutterstock