Az UNECE friss jelentése szerint hét kelet-európai és közép-ázsiai ország villamosenergia-termelésének a 60 százaléka továbbra is fosszilis forrásból származik, miközben a digitális energiaátálláshoz legalább 150 milliárd dollárnyi beruházásra lenne szükség 2030-ig.
Az IMF szerint Spanyolország gazdasága tavaly felülmúlta az Egyesült Államokét. A növekedés egyik motorja a turizmus volt, de más tényezőkből is nagyot profitálhatott az európai sztárgazdaság. Lássuk, mik voltak ezek!
Angela Merkel döntése, amely Németországot eltérítette az atomenergia útjáról, mára a politikai és gazdasági viták középpontjává vált. Az ország energiaátállásának története nem csupán a klímacélokról szól, hanem egy olyan geopolitikai sakkjátszmáról is, amelynek következményeit a gazdaság minden szintjén érezhetik.
A Makronóm Intézet EPU indexe az elmúlt hónapban kedvezően alakult. Fontos azonban, hogy a geopolitikai kockázatok és az ezekkel szorosan összefüggő energiaellátási kihívások továbbra sem szűntek meg, sőt a német gazdasági kilátások is egyre kedvezőtlenebbek, így a hazai bizonytalanság is magasabbnak tekinthető, mint a sokéves átlag.
Kilőttek az európai földgázárak, miután Ukrajna váratlan támadást indított az orosz Kurszk régióban, és ellenőrzése alá vonta a szudzsai gázmezőállomást, amelyen nagyjából napi 42,3 millió köbméter gáz áramlik Európába. Ennek a jelentősége megnőtt a Jamal gázvezetéken való orosz gáztranzit felfüggesztése, az Északi Áramlat felrobbantása és a Szohranovkán keresztüli szállítás leállítása után, mivel ez az utolsó átrakodási pont az Oroszországból Ukrajnán át Európába érkező gázszállítások vonatkozásában.
Július 1-jén nagy érdeklődés mellett elstartolt az Otthonfelújítási Program, amelynek keretében a kormány kamatmentes kölcsön és vissza nem térítendő támogatás kombinációjával segíti az 1990 vége előtt használatbavételi engedélyt kapott családi házak energetikai korszerűsítését.
A világ legnagyobb naperőművét helyezte üzembe Kína, amely akár egy kisebb állam igényeit is fedezni tudja. Ez megerősíti a Nemzetközi Energiaügynökség előrejelzését, miszerint a sárkánynak vezető szerepe lesz a megújuló energia 2030-ig történő megtriplázásában.
A tavaly téli pusztító orosz támadások okozta károkat sem sikerült kijavítani Ukrajnában, az amúgy is mély sebet kapott energiaellátási infrastruktúra így az idén bármikor összeomolhat.
Az Energiaügyi Minisztérium pénteki Facebook-bejegyzésében tette közzé Lantos Csaba energiaügyi miniszter rövid összefoglalóját az Operatív Törzs üléséről. A tárcavezető jelezte, az idén télen nem lesz veszélyben a magyar energiaellátás: a tárolói töltöttség megfelelő mértékben fedezi az igényeket.
Ezen a télen valószínűleg súlyosabbak lesznek az áramkimaradások, és Ukrajnában a lakosság kevésbé lesz elnéző. Tavaly az ukránok még az oroszokat, az idén viszont vélhetően inkább a helyi hatóságokat fogják hibáztatni a fennakadásokért.
Amíg az USA az elmúlt évtizedben önellátóvá vált energia tekintetében, addig Európának tagadhatatlan a függősége Oroszországtól. Elemzésünkben rávilágítunk még az orosz-ukrán háború kitörése előtt, hogy mit is jelent Európa számára egy esetleges leválás az orosz energiacsapokról.
A moszkvai Energiahétről bejelentkező tárcavezető szerint az orosz–magyar energiamegállapodások rendben vannak, a szállítások a szerződésekben foglaltaknak megfelelően zajlanak. Paks építése közben azt mutatja, hogy az atomenergia nagyon is nemzetközi ügy.
A járműipar magyarországi brutális menetelése jócskán rátesz az amúgy is növekvő energiaigényekre. Mátrai Károly szerint a jelenlegi 40 terrawattórás fogyasztás 2030-ra eléri a hatvanat. Hogyan lehet úgy új rendszereket kiépíteni, hogy mindenki jól járjon?
Szerbia tervei szerint 2050-re a megújuló energiaforrások lesznek az alapvető energiaellátók, de az ország jelenlegi szénfüggősége komoly kihívások elé állítja. Az EU karbonadója és a balkáni állam EU-val való kereskedelmi kapcsolatai miatt súlyos gazdasági következményekkel kell számolnia, ha nem csökkenti jelentősen a szén-dioxid-kibocsátását.
