Szergej Lavrov szerint Washington a sérült Északi Áramlat vezetékeit a korábbi európai beruházási érték töredékéért szerezné meg, majd amerikai közvetítői pozícióból határozná meg az Európába visszatérő orosz gáz árát.
A vizsgálat szerint a lengyelek szándékosan akadályozták az Északi Áramlat felrobbantása ügyében folytatott nyomozást, és segítettek megszökni országukból a szabotázsakció első számú gyanúsítottjának.
A német ügyészség nyomozásának eredményei arra jutottak, hogy egy ukrán férfi, bizonyos Volodimir Z. lehet a felelős a 2022. szeptember 26-i balti-tengeri robbantásokért, amikor az Északi Áramlat 1 és 2 orosz földgázvezetékeket működésképtelenné tették. Ki lehet a rejtélyes figura, és valóban van-e köze a szabotázsakcióhoz?
Kilőttek az európai földgázárak, miután Ukrajna váratlan támadást indított az orosz Kurszk régióban, és ellenőrzése alá vonta a szudzsai gázmezőállomást, amelyen nagyjából napi 42,3 millió köbméter gáz áramlik Európába. Ennek a jelentősége megnőtt a Jamal gázvezetéken való orosz gáztranzit felfüggesztése, az Északi Áramlat felrobbantása és a Szohranovkán keresztüli szállítás leállítása után, mivel ez az utolsó átrakodási pont az Oroszországból Ukrajnán át Európába érkező gázszállítások vonatkozásában.
Andrej Derkacs volt ukrán politikus arról nyilatkozott, hogy az amerikai titkosszolgálat ukránokat használt fel az Északi Áramlat felrobbantására. Szerinte az ügyben érintett az angol titkosszolgálat is.
Az orosz Északi Áramlat gázvezetékeinek 2022. szeptemberi felrobbantása után, amit a nyugati hatalmak kivizsgálatlanul hagytak, Dmitrij Medvegyev, az Orosz Biztonsági Tanács alelnöke kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin elnök nyugodtan elvághatja az ország „ellenségeinek tenger alatti kommunikációs vezetékeit”.
Adott esetben a háború mellett gyorsan klímakatasztrófában találhatjuk magunkat.
Németország az orosz-ukrán háború kitörése óta bizonytalan és látszólag kétarcú politikát folytat. Az egyre nagyobb energia- és gazdasági válságba süllyedő ország Európa reménybeli vezetői státusza felé közelített, jelenleg azonban Olaf Scholz kormánya éppen kül- és belpolitikai bizalmi tőkéjét aprítja saját maga alatt.
