Az Európai Unió zöldátállásának finanszírozási kihívásai egyre csak nőnek, egy friss anyag szerint a most az EU döntéshozói elé kerülő következő hétéves költségvetés kritikus lesz. Az unió lesüllyedése vagy felemelkedése múlik ezen.
Más nagy amerikai egyetemek mellett a híres Harvard is jelentős szövetségi forrásokat veszíthet el, mivel nem tett eleget a sokszínűségre, az egyenlőségre és a befogadásra épülő „diszkriminatív” programok leépítésével kapcsolatos követeléseknek. Az ehhez hasonló döntések, habár a meritokratikus munkaerő-alkalmazást építik vissza, de veszélybe sodorhatják az amerikai dominanciát a kutatások terén.
Érdekes állítást tett az egyik amerikai portál: szerintük azon kasszasikerek egyharmada, amelyekben megjelenítik a katonaságot, a Pentagon támogatásával készülnek.
Ukrajna európai szövetségesei küzdenek azért, hogy elegendő fegyverrel lássák el Kijevet. Persze először az elöregedett fegyverektől igyekeztek megszabadulni, majd gyorsan szembejött a valóság: a raktárak kiürültek, és a beszerzésekre már nem elég a pénz, még a sok pénz sem. A The Wall Street Journal megoldásként a dán modellt mutatta be, ami elkésett ötletnek tűnik, mert ehhez is kellenek az ukrán emberek, akik meglehetősen megfogyatkoztak a harcok során.
A nemzetgazdasági miniszter az ATV-nek adott interjújában tisztázta, hogy a kormány nem küzd finanszírozási nehézségekkel. Elmondta, hogy természetes a lakossági óvatosság, hiszen a válságos nemzetközi környezetben mindenki spórol, aki teheti. A beszélgetésben szó esett arról is, felmerült-e a neve mint következő jegybankelnök, és hogy mennyiben hoz változást a Nemzetgazdasági Minisztérium hatáskörének bővítése.
Kína 2017 óta a világ legnagyobb hitelezőjévé vált. Afrikában már megkérdőjelezhetetlen Peking térnyerése, de világszinten egyre népszerűbbek a kínai hitelek, főként a feltörekvő gazdaságok körében. Ez nem csoda, hiszen ezek a kölcsönök sokkal kedvezőbb feltételekkel, sokkal hatékonyabb eredményt ígérnek, mint a nyugati versenytársak ajánlatai. A Nyugat, úgy tűnik, e tekintetben is elveszíti a versenyt…
Paolo Gentiloni, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi biztosa még huszonkettőre is lapot húzna, már ha hitelről van szó. Az Európai Unió még fel sem használta a 2020-ban – részben a volt olasz miniszterelnök javaslatára – felvett 800 milliárd eurós kölcsönt, most egy újabb eladósodás felé terelné az uniót a kutatás-fejlesztési és innovációs (K+F+I) szektor ösztönzése céljából.
A brüsszeli szankciós politika, az elhúzódó háború által okozott energiaválság és a kedvezőtlen világgazdasági környezet rendkívüli kiadások elé állította a magyar büdzsét is. A Pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint a költségvetés ugyanakkor továbbra is biztosítja a nyugdíjak értékének megőrzését, a családtámogatások és a rezsivédelem fenntartását. A kormány kiemelt célja, hogy a háborús időkben is évről évre tovább csökkentse a hiányt és az államadósságot.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter együttműködési megállapodást írt alá a világ legnagyobb bankjával, az ICBC-vel.
A vállalkozásfinanszírozás friss trendjeiről, új lehetőségeiről volt szó a Joint Venture Szövetség június 8-ai üzleti reggelijén. Az esemény nyitó előadását Lóga Máté gazdaságfejlesztésért és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős államtitkár tartotta, aki átfogó képet adott a részt vevő üzleti döntéshozóknak az előttünk álló kihívásokról, a gazdaságstratégia irányairól, valamint bemutatta, hogy milyen fejlesztési forrásokkal és hitelprogramokkal tervezhetnek a cégvezetők az év hátralévő részében.
Március végével a Szilícium-völgyben újra felismerték az örök igazságot, miszerint a pénznek nincs szaga, azaz már nem szégyen Szaúd-Arábiából óriási mennyiségű arab befektetői dollárokat elfogadni. Szaúd-Arábia ugyanis nagy pénzekkel táplálja a technológiai startupokat és a kockázati tőkét.
Nehézkesen, de beindul idén a több mint egy éve bejelentett EU-s Global Gateway infrastruktúra-befektetési gigaprojekt, amely a kínai Övezet és Út programra adna csattanós választ.
