Nehézkesen, de beindul idén a több mint egy éve bejelentett EU-s Global Gateway infrastruktúra-befektetési gigaprojekt, amely a kínai Övezet és Út programra adna csattanós választ.

Hszi Csin-ping kínai elnök 2013-ban beszélt először az Övezet és Út (Belt and Road) kezdeményezésről, amelynek célja azonnal egyértelmű volt: elmozdítani a világkereskedelmi súlypontot Ázsia felé.

Global Gateway – Afrika

Az Európai Unió egy része a kezdetektől gyanakodva figyelte a kínai gigaprojektet, ám aggodalmai hangoztatásán kívül nem tudott válaszolni arra – végül Global Gateway néven indított ellenprojektet. A finanszírozási csomag létrejöttét még 2021 decemberében jelentették be, de több mint egy esztendeig, idén januárig nem történt sok minden, azon túl, hogy a GG részeként (a 300 milliárdos keretösszeg felét beígérve) bejelentettek egy EU-Afrika projektet.

Az Unió hosszú éveken át nem tudott stratégiailag Afrikára összpontosítani. Ha az új infrastrukturális beruházási kezdeményezéseket a beígért magas színvonalon akarja megvalósítani, akkor meg kell hallgatnia és bele kell a projektekbe integrálnia az Afrika által meghatározott prioritásokat.

Európa a saját zöld megállapodásai alapján kereskedelmi partnerségeket akar kiépíteni, ami azt jelenti, hogy az afrikai infrastrukturális fejlesztéseknek meg kell felelniük a magas társadalmi és környezetvédelmi normáknak. A zöld politikához való ragaszkodással az a probléma, hogy a fogadó országok úgy érezhetik: olyan szabályok szerint játsszanak, amelyeket nem ők alkottak. Az Unió igazi próbája az lesz, hogy képes-e bevonni az afrikai érdekelt feleket egy olyan csomag kialakításába, amely a fekete kontinens saját prioritásaival foglalkozik. Az EU-nak tehát biztosítania kell, hogy az általa szorgalmazott magas szabványok valóban előnyösek legyenek a kedvezményezett országok és lakosságuk fejlődéséhez, ahelyett hogy gazdaságilag és geopolitikailag is „gyerekekként kezelnék őket” a tiszta energiáért folytatott globális versenyben. Ha sikeresen tud megállapodásra jutni Afrikával ezekben a kérdésekben, akkor a kontinens országai nagyobb hajlandóságot mutathatnak az EU-val folytatott partnerségekben.

Finanszírozási problémák?

Kínával ellentétben az EU legnagyobb problémáját a 2021 és 2027 közöttre ígért 300 milliárd euró előteremtése jelenti. Jelenleg a beígért összegnek csupán egy része áll rendelkezésre, az is az egyes EU-s tagállamok különböző mértékű folyósításaiból és a 2021-27-es uniós költségvetésből tevődik össze. A projektek megvalósításának majdnem a felét az Európai Bizottság magánvállalatoktól várja, egyelőre azonban szakadéknyi a különbség a tervezők és a befektetők pénzügyi kockázati meglátásai között, az álláspontok pedig nem közelednek egymáshoz.

Hogy mennyire nagy és elégséges összeg a Global Gateway finanszírozására tervezett 300 milliárd eurós összeg, a kínaival összehasonlítva nyerhet értelmet. A Belt and Road projekt Pekingnek eddig mintegy 370 milliárd dollárba került, ám ez a költség csupán a nevén nevezett Övezet és Út programban szerepel. A folyamat jóval korábban, már 2005 környékén elkezdődött. Az azóta megvalósult mintegy 4000 tengerentúli beruházásra Kína közel 2300 milliárd dollárt költött.

Az optimizmus az EB részéről mindenesetre töretlen: a Global Gateway első lépéseként a napokban jelentették be az Európai Unió 70 beruházásból álló projekthalmazát, immár konkrét ötletekkel, és részben már aláírt szerződésekkel.

Visszhangok

Az EU 70 beruházásos bejelentése eltérő kritikákat vált ki az elemzőkből. Egyfelől pozitív tényként lehet kezelni, hogy valami legalább elindult a beharangozott válaszcsapással és a tervezett befektetésekkel. Másfelől több kritika is érte a GG-t azért, mert volumenében és ötleteit tekintve is teljesen elhalványul a kínai tervek mellett.

A mostani bejelentés 36 afrikai, 14 latin-amerikai, 13 ázsiai és csendes-óceáni, valamint hét EU-szomszéd projektet tartalmaz. A legtöbb még a szándéknyilatkozatok aláírási fázisában és tervezési szakaszban pihen, így ebben az évben még mindig az alapozás fog folytatódni. A sok apróbb beruházás közül kiemelkedik a Zöld-foki Köztársaságban tervezett kikötőbővítés, egy hasonló projekt Gambia fővárosában, Banjulban, egy vízerőmű építése Kamerunban, valamint digitális és optikai kábelek tenger alatti fektetése, utóbbi Dél-Európát és Észak-Afrikát kötné össze 7100 kilométer hosszan.

Ez utóbbi projektet 342 millió eurósra tervezték, de nem csak a költségvetése miatt fontos, hanem azért is, mert ezen a területen az EU egyértelműen a kínai beruházásoknak üzen hadat. Jelenleg globálisan az USA uralja a tenger alatti adatátviteli kábelek több mint felét, ám Kína bevallott célja az, hogy 2025-re – a terjeszkedés révén – a piaci részesedés 60 százaléka felett már ő rendelkezzen.

Érthető, hogy Kínát bosszantani fogja, ha beleesznek kedvenc levesébe, főleg akkor, ha Afrikáról vagy Latin-Amerikáról van szó, bár utóbbival kapcsolatban az EU grandiózus terve mintha nem vette volna túl komolyan magát. Latin-Amerika a kínai terjeszkedés egyik fő színtere, joggal lett volna várható, hogy a GG stratégiai fontosságúként kezelje, ám a Portugália-Brazília tenger alatti kábelrendszer bővítésének terve mellett többnyire olyan nagyívű, ám – az eredeti szándékot figyelembe véve – tucatfejlesztésnek nevezhető beruházások szerepelnek, mint Costa Rica elektromos buszprojektje vagy az erdőirtás elleni hatékonyabb fellépés segítése Brazíliában. Az egyetlen pont, ahol az EU komolyabban ráléphet Peking tyúkszemére, az Chile, amely a világ legnagyobb lítiumlelőhelyével rendelkezik, így Brüsszel mindent megtesz az együttműködés reményében.

Érdekes, de nem annyira

A Global Gateway valóban igyekszik arra terjeszteni csápjait, ahol a konkurencia már otthon érzi magát (az oroszoknak valószínűleg nem fog tetszeni a tadzsikisztáni vízerőmű építése), de ahhoz, hogy komolyan veszélyeztesse akár Kína, akár az USA saját globális infrastruktúra-beruházási programját, sokkal nagyobb összegekre lesz szüksége. Az időveszteség alapból a projekt ellen dolgozik, a döcögős indulás az EU-n belül szinte kötelező bürokratikus akadályokat feltételezi, de ezek a problémák eltörpülnek a finanszírozási nehézségek mellett: ha Brüsszel nem képes tervéhez befektetőket toborozni, az a kezdeményezés lassú, de annál látványosabb halálát jelentheti.

Fotó:
Hoszteszek a sajtóközpontban az Övezet és út elnevezésű nemzetközi együttműködési fórum harmadik csúcstalálkozójának otthont adó kongresszusi központban Pekingben 2023. október 16-án.
MTI/AP