Melyek a vállalkozásfinanszírozás legújabb trendjei?

Szerző: | 2023. június. 13. | Hazai, Infláció, Kiemelt

A vállalkozásfinanszírozás friss trendjeiről, új lehetőségeiről volt szó a Joint Venture Szövetség június 8-ai üzleti reggelijén. Az esemény nyitó előadását Lóga Máté gazdaságfejlesztésért és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős államtitkár tartotta, aki átfogó képet adott a részt vevő üzleti döntéshozóknak az előttünk álló kihívásokról, a gazdaságstratégia irányairól, valamint bemutatta, hogy milyen fejlesztési forrásokkal és hitelprogramokkal tervezhetnek…

A Joint Venture Szövetség (JVSZ) június 8-án tartott Economy Brunch üzleti és networkingreggelijének fókuszában a kis- és közép-, valamint a nagyobb vállalatok számára is kiemelten lényeges finanszírozás formák, a hitelezési környezet változásai álltak. A jelenlegi magas forint- és devizakamatok időszakában kiemelten fontos, hogy miként képesek a vállalkozások akár a napi működésüket finanszírozni, illetve a beruházásaikat tervezni.

Lóga Máté, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) gazdaságfejlesztésért és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős államtitkára nyitó előadásában átfogóan bemutatta a magyar gazdaság jelenlegi helyzetét, a fejlesztések, szabályozások lehetséges irányait és a ma elérhető finanszírozási, támogatási lehetőségeket. Az államtitkár először is arra hívta fel a figyelmet, hogy milyen sokrétűen változott meg a külső környezet, amelyben a hazai vállalatoknak működniük kell: a Covid-járvány tovagyűrűző hatásain, a háborún az elhibázott szankciós politikán és az ezek révén kialakult energiaválságon túl Európa és benne Magyarország gazdasága számára hatalmas kihívást jelent a globális támogatási verseny felerősödése is. Az Egyesült Államok úgynevezett inflációcsökkentő törvénye (Inflation Reduction Act, IRA) jelentős versenyelőnyt teremtett a tengerentúli, mindenekelőtt elektromosjármű-gyártás szármára, valamint további kulcsfontosságú ipari tevékenységek Amerikába költöztetését vetítheti elő. Ez pedig az európai ipar szerepének és jelentőségének jelentős csökkenésével járhat, amire a gazdaságstratégia alkotóinak reagálniuk kell.

Lóga Máté a GFM gazdaságfejlesztésért és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős államtitkára a konferencián fotó JVSZ Lime Creative

Energiacsapda és a szolgáltatói ellenállás

Az energiapiacon is drámai átalakulás közepén vagyunk. A ma működő energetikai rendszereket nem arra tervezték, hogy a háztartási és nagyobb naperőművek ilyen volumenű energiát tápláljanak vissza. A megújulók energiamennyisége ráadásul különböző időszakokra vetítve is kiszámíthatatlan, termelőegységeik beruházási költsége pedig jelentős: ezért a zöldenergia jelenleg nem minden esetben a legkedvezőbb árú energia, ha a beruházási költségeket is figyelembe vesszük. Ugyanakkor az államtitkár hozzátette, hogy az energiaellátás esetében nem csak az ár az egyetlen lényeges tényező, a szuverenitási szempontokat is fontos figyelembe venni, ami már önmagában is indokolja a további hazai energetikai fejlesztéseket, például a paksi atomerőmű mielőbbi bővítését.

A költségvetés és a vállalati világ pénzügyeiről szólva elmondta: a 2022-es energiacsapdából kikerültünk ugyan, az árak visszarendeződtek, de az energiaválság utóhatásai még ma is érzékelhetők.

A várható infláció és a kamatszint alakulása

Az energiahelyzet, vagy éppen Amerika egyre látványosabb piacvédelme mellett jól ismert kihívás a forintkamatok magas szintje is. Szerencsére azonban az infláció stabil csökkenése elindult – derült ki Lóga Máté előadásából. Mint fogalmazott, a jelenlegi magas kamatkörnyezet – az infláció mértékének gyorsabb ütemű javulása esetén – belátható időn belül ugyancsak javulhat. Az államtitkár szavaiból kiderült, hogy a kormányzat célja továbbra is a vállalkozások támogatása, a beruházások ösztönzése. Ennek érdekében folyamatosan vizsgálják az állami beavatkozások további lehetőségeit, akár a Baross Gábor Újraiparosítási Program újabb körének megnyitását.

Bolti árak és az EU-s pénzek

Az államtitkár szerint bár sokan erős beavatkozásnak vélték a kötelező akciózási rendeletet vagy éppen a nem állampapírból származó kamatjövedelmekre július elsejétől kivetendő szochoadó döntéseket, fontos kiemelni, hogy míg előbbi nemzetközi példákkal is megalapozott, a piaci szereplők gyakorlatához jól igazodó, hatékony intézkedésnek bizonyult, addig a május végi intézkedés esetében nem az adóbevételek növelése a fő cél, hanem az, hogy biztosítsák a lakossági megtakarítások reálértékének megőrzését, illetve a kedvező feltételekkel elérhető állampapírok felé tereljék a lakossági befektetőket. Kiemelte, hogy a lakossági mellett az intézményi befektetőktől is nagyobb állampapírpiaci részvételt várnak el, amivel a magyar államadósság esetében a hazai önfinanszírozás optimálisabb szintje érhető el.

Támogatott hitelprogramok nélkül recesszió lenne

Lóga Máté a Makronóm Intézet elemzésére hivatkozva kifejtette, hogy a hitelezési piacot megtámasztó kormányzati intézkedések, például a Baross Gábor Hitel- és Tőkeprogramok, illetve a Széchenyi Kártya Program mintegy 1,6 százalékponttal járul hozzá az idei GDP-növekedéshez, vagyis ezek nélkül recesszió lenne az idei évben. Amennyiben a Baross Gábor Program őszi kifutásával a hitelpiac likviditása csökkenést mutat, elképzelhető a program újabb köre is. A kormányzat számára kiemelt szempont továbbá, hogy a külföldi működőtőke-beáramlás (FDI) jelentős maradjon, illetve a már jelen lévő külföldi befektetők további kapacitásnövelési beruházásai elsősorban Magyarországon valósuljanak meg. Ha e területen sikeresek maradunk, akkor az mindenképpen versenyképességi többletet ad a régiós konkurenseinkhez képest még akkor is, ha a ma hozzánk csábított, Magyarországon megvalósuló beruházások csak egy-két vagy három év elteltével jelennek meg a GDP-adatokban – fejtette ki.

Az államtitkárt a KPMG senior igazgatója, Simonyi Tamás követte az előadók között. A szakértő részletesen elemezte a jelenlegi világgazdasági helyzetet, a járvány, az energia-sokk és az infláció hatásait, megállapítva, hogy ezekben a bizonytalan időkben mennyire felértékelődik a józan mérlegelés akár a vállalati beruházások, akár a befektetések terén.

Simonyi Tamás a KPMG senior igazgatója fotó JVSZ Lime Creative

Ez követően Simonyi Tamás személyes példákkal is teletűzdelt, igen részletes befektetési stratégiákat vázolt fel a jelenlévőknek. Kiemelte, hogy fontos a magáncégek tőke ellátottságának megőrzése manapság, ám nem szabad minden egyes fillért felélni, nem árt tartalékolni. Most például különösen érdemes a magyar állampapírok magas kamatszintjét kihasználni, akár vállalati, akár egyéni szinten.

A fél napos konferencia záró kerekasztal beszélgetésén a finanszírozási helyzetről, lehetőségekről is szó esett a Joint Venture Szövetség (JVSZ) Economy Brunch üzleti és networking reggelijén. Elhangzott, hogy a jelenlegi kamatkörnyezetben egyáltalán nem magától értetődő, hogyan tudja magát megfizethető módon finanszírozni egy vállalkozás. Legyen szó beruházások finanszírozásáról vagy éppen forgóeszköz-finanszírozásról, a piaci alapú hitelek jelentősen megdrágultak.

A beszélgetést Dobos Balázs, a Makronóm Intézet szakmai igazgatója vezette. Résztvevői pedig Andorka Miklós, a MAPI-csoport stratégiai vezérigazgató-helyettese, Marót Csaba, a Raiffeisen Bank Zrt. közép-magyarországi régióvezetője, valamint Tóth József, a Hiventures Zrt. vállalati befektetési igazgatója voltak.

A konferenciát záró kerekasztal beszélgetés fotó JVSZ Lime Creative

A szakértők egyetértettek abban, hogy a következő időszakban fokozatosan csökkenhet az infláció, ezzel együtt a kamatkörnyezetben is javulást várnak a szereplők. (Egyébként ezt több elemzési központ, többek közt a Makronóm Intézet is néhány hónapja előre jelezte.)
Ugyanakkor vállalati finanszírozásra a kamatcsökkenés megvalósulásáig is szükség van, amelyet jelenleg főként a támogatott hitelek, így a Széchenyi Kártya Program és a Baross Gábor program jelentik. Továbbá sok olyan tőkebefektetési lehetőség is van most a piacon, amellyel a kormányzat támogatja a vállalkozókat, többek közt a Hiventures kínálatában. A támogatások és a támogatott tőkebefektetések a GDP növekedésre is pozitívan hatnak, másfelől nagyon érdemi előrelépési lehetőséget biztosítanak a válságban is pozitív kihívást látó, agilis vállalkozások számára akár forgóeszköz-, akár beruházások finanszírozása terén.

Nyitókép: JVSZ, Lime Creative

Ezek is érdekelhetnek

trend

Promóció

Hazai válogatás

Promóció

Kövess minket

Facebook

Instagram

LinkedIn