Március végével a Szilícium-völgyben újra felismerték az örök igazságot, miszerint a pénznek nincs szaga, azaz már nem szégyen Szaúd-Arábiából  óriási mennyiségű arab befektetői dollárokat elfogadni. Szaúd-Arábia ugyanis nagy  pénzekkel táplálja a technológiai startupokat és a kockázati tőkét.

A nagy pálfordulásra Miaimiban került sor, ahol a szaúdi szuverén vagyonalap egy olyan konferenciát szervezett, ami négy és fél évvel ezelőtt még elképzelhetetlen lett volna.

A Vox magazin idézget a felszólalóktól:

„Minél többet gondolkodom rajta, annál inkább úgy érzem, hogy Szaúd majdnem olyan, mint egy startup.”

„Szaúdnak van egy alapítója. Nem alapítónak hívjuk, hanem  királyi felségének, de új kultúrát teremt, új jövőképet alakít ki az ország számára, nagyon izgalmas terve van, amit végre kell hajtania, és az emberek az országban lelkesek, hogy ezt véghez is vigyék.”

A CIA 2018 októberében azt a megállapítást tette, hogy Mohammed bin Szalmán bin Abdulaziz al-Szaúd herceg rendelte el Dzsamal Hasogdzsi újságíró meggyilkolását. Addig Szaúd-Arábia a Szilícium-völgy komoly pénzügyi támogatója volt, de 

a gyilkosság miatt néhány amerikai befektető Szalmán herceg ellen emelte fel a szavát. Még abban a hónapban komoly nevek mondták le részvételüket a Davos in the Desertben (Davos a sivatagban), egy óriási rijádi rendezvényen,

amelyet a Future Investment Initiative Institute (Jövő Befektetési Kezdeményezés Intézete) rendezett. Az intézet kötődik a Public Investment Fundhoz, Szaúd-Arábia szuverén vagyonalapjához, a miami konferencia szponzorához.

Öt évvel később azonban a Future Investment Initiative Institute már befektetőket, vezérigazgatókat és volt kormánytisztviselőket látott vendégül a szaúd-arábiai és az egyesült államokbeli rendezvényeken.

Néhány nappal a miami rendezvény után Szaúd-Arábia közzétette több tucat kockázatitőke-befektető cég, kivásárlási alap, ingatlanbefektető és startup nevét, amelyeket az Egyesült Államokban és nemzetközi szinten finanszíroz. Az állami befektetési alap kockázati ága, a Sanabil évente 2 milliárd dollárt fektet be.

Szaúd-Arábiának közvetlen, meghatározó befektetései vannak a számos országban elérhető Bird kölcsönözhető rollerekben robogókban utazó cégben, valamint  a Vectra és az Atomwise mesterséges intelligenciával foglalkozó startupban. Emellett más kockázati alapokon keresztül közvetett pénzek is érkeznek olyan nagyra nőtt és ismert, nemrég még startupnak számító cégekbe, mint a Credit Karma, a GitLab, a Reddit, a Postmates, a népszerű futócipőmárka, az On vagy a haditechnika kedvence és a Pentagon vállalkozója, az Anduril. A korábban nyilvánosságra nem hozott cégek közül, amelyek szaúdi pénzeket kaptak, ott vannak az Andreessen Horowitz befektetőtársaság érdekeltségei, –  portfóliócégeik közé tartozik többek közt az Instacart és a SpaceX.
Szaúd-Arábia később a Sanabil a Tiger Global és Peter Thiel Founders Fund nevű nagybefektetőt is felvette a befektetések listájára. A neves Sequoia Capital befektetési nagyvállalat is felkerült erre a listára, majd egy hét múlva eltávolították, és helyét a Sequoia China, egy elvben különálló jogi személyiségű cég vette át.

Persze vannak a Szilícium-völgyben olyanok is, akik mindezt kiábrándítónak tartják, de inkább nem bírálják a kollégákat. Az ilyen hektikus időkben az amerikai kockázatitőke-befektetők sem törődnek annyira a látszattal. Amikor kevesebb pénz áll rendelkezésre, amikor szűkülnek a tőkepiacok és amikor a kamatemelések nyomán nagyon megdrágulnak a források, akkor „az orruk elé kell venni az illatos keszkenőt”. Így tett Biden is, aki nem merte kenyértörésre vinni a dolgot Szalmán herceggel. Ahogy Kína technológiai versenytársként egyre erősebbé válik, a „technológia terén sürgősen lépni kell” érzése is erősödik.

A Vox volt annyira gonosz, megkereste azt a 60 kockázatitőke- és kivásárlással foglalkozó céget és 19 startupot, amelyekbe a Sanabil elmondása szerint befektetett, hogy megkérdezze: „Hogyan illeszkedik ez a befektetés az ön vállalatának vagy cégének értékeihez?” Nem meglepő, , hogy egyikük sem kívánt nyilatkozni.

Miképp lett Szaúd-Arábia startupország

Az lehetett az ember érzése 2018 előtt, hogy a Szilícium-völgyben mindenki szaúdi pénzeket vett igénybe. Bár a királyságot autokráciának tartották, a Szilícium-völgy izgatottan várta a fiatal trónörököst.  Olyan reformvíziót kínált, hogy a New York Times már „inkább McKinsey-nek, mint vahhábitának” tartotta, ráadásul a reformok iránti szenvedélyét hitelesnek is nevezte. 2016 júniusában és 2018 áprilisában lelkes fogadtatásban részesítették a nyugati parton. Többek között találkozott Jeff Bezosszal, Bill Gatesszel és Mark Zuckerberggel, exkluzív látogatást tett az Apple és a Google főhadiszállásán.

E két év alatt Szalmán herceg legalább 11 milliárd dollárt (a mai árfolyamon számítva 3750 milliárd forintot) fektetett amerikai startupokba, és ezzel az iparág legnagyobb egyedi befektetője lett. Az Uber 2016-ban 3,5 milliárdot kapott a szaúd-arábiai állami befektetési alaptól. A Lucid elektromos autókat gyártó vállalat 1 milliárdot, a Magic Leap, a VR-headseteket előállító cég pedig 461 millió dollárt kapott az alapon keresztül.

Többtucatnyi egyéb vállalat kapott hatalmas összegeket a SoftBank Vision Fundon keresztül, amelyet mintegy 45 milliárd dollárral finanszírozott a szaúdi állami befektetési alap. A SoftBank egy japán telekommunikációs óriás és multinacionális konglomerátum, amely olyan startupoknak adott pénzügyi mentőövet az utóbbi időben, mint a DoorDash, a Slack és a WeWork. A Vision Fundon keresztül a WeWork 4,4 milliárd, a DoorDash 680 millió, sőt a Wag kutyasétáltató alkalmazás is 300 millió dollárt kapott.

Ez idő tájt jelentette be Szalmán herceg a Neom nevű, futurisztikus szaúdi sivatagi hiperváros építését. 

Az 500 milliárd dolláros állami beruházás számos lehetőséget kínál a legmodernebb technológiák alkalmazására. Persze jó pár amerikai techcég vezetője csatlakozott is a Neom igazgatótanácsához.

A Hasogdzsi-gyilkosság utáni hónapban a Szilícium-völgy nagy része nyilvánosan elhatárolódott a hercegtől, kiléptek az igazgatótanácsból, és ahogy említettük, 2018 októberében többen nem mentek el a rijádi Davos in the Desert konferenciára. Bár idővel a befolyásos üzletemberek kezdtek óvatosan visszaszivárogni.

A PitchBook adatai szerint 2019 óta szaúdi befektetők 7,4 milliárd dollár értékben vettek részt amerikai üzletekben.

A startupok visszasomfordálnak a szaúdi befektetésekhez

Több tényező állította vissza Szaúd-Arábiát a pályára. Bár Biden a kampányában azt ígérte, hogy Szalmán herceget páriává teszi, de hát az olaj körüli huzavona (mint olyan sokszor) felülírta ezt. És ha már Biden elnök nem tud elszakadni Szaúd-Arábiából, akkor a Szilícium-völgy miért tenné?

A kongresszus, bár kritizálta a szaúdi emberi jogokat, nagyrészt továbbra is jóváhagyta a katonai technológiák és fegyverek jelentős értékesítését a közel-keleti ország részére.

Eközben az amerikai és európai piacokon jelenlévő hitelválság és a likviditáshiány megnyitotta az utat a szaúd-arábiai befektetések előtt. Így sok nagy kockázati cég a közel-keleti szuverén alapok felé fordult. Ezeknek a társaságoknak megvan az az előnyük, hogy általában nem hozzák nyilvánosságra, honnan is jött a pénz, és a finanszírozásért folyamodó startup alapítója ezt egyszerűen nem is tudja meg.

Egy másik fontos tényező, hogy 

Kína nagymértékben beruház a fejlett technológiákba, válaszul Washington retorikájára, amely a kínai befolyás elleni küzdelemre összpontosít.

Egyes amerikai befektetők, akik elkötelezettek az olyan startupok támogatása mellett, amelyek végső soron az USA nemzetbiztonságát és minőségi előnyét erősítenék, azt mondják, hogy Szaúd-Arábia a kisebbik rossz a kínai fenyegetés idején.

„A történelemben vannak olyan időszakok, amikor megengedhetjük magunknak azt a luxust, hogy moralizáljunk és kiálljunk bizonyos értékek mellett, és vannak olyanok, amikor kompromisszumokat kell kötnünk” – mondta Jake Chapman, az Army Venture Capital Corporation ügyvezető igazgatója.

Annak jeleként, hogy Szaúd-Arábia mennyire kényelmessé vált a befektetők számára, a Goldman Sachs globális ügyekért felelős elnöke, Jared Cohen februárban látogatást tett a királyságban. A művészeti, film- és médiaipar is követte ezt a trendvonalat az arab állammal kapcsolatban.

Bár a Szilícium-völgy a Hasogdzsi-gyilkosság után küzdött a szaúdi dollárok erkölcsi következményeivel, a technológiai befektetők egyértelműen továbbléptek. Reménykednek, hogy a felmerülő potenciális befektetések segíthetnek eltörölni az újságíró meggyilkolásának stigmáját.

Márpedig a szaúdiaknak lesz miből belehúzniuk, a miami fórumon a Közbefektetési Alap kormányzója elmondta, hogy az alap mai, 650 milliárd dolláros vagyona 2025-re várhatóan ezer milliárdra, 2030-ra pedig 3 ezer milliárdra is nőhet. Eközben a tengerentúli és az európai bankrendszerben a hitelezés erősen szigorodott, és az amerikai kockázatitőke-alapítványok pénzügyi és befektetési kilátásai is aggasztók. A dráguló finanszírozást pedig a startupok és azok potenciális újabb körös befektetői egy gyengülő globális gazdasági környezetben kellene kitermeljék, miközben a legnagyobb techóriások egyre kevesebb mozgásteret hagynak a feltörekvő kicsiknek.