Újabb hitelt a korábbi képére 

Az Európai Bizottság az idén februárban közölte egy jelentésében, hogy hogyan áll az a 800 milliárd eurós hitelkeretből finanszírozott Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF), amely a Next Generation EU központi elemének tekinthető. A program – amely méretében és ambíciójában is páratlannak nevezhető – azzal a céllal jött létre 2021 februárjában, hogy megsegítse a tagállamokat a Covid–19-világjárvány gazdasági hatásainak leküzdésében és ellenálló képességük fejlesztésében, miközben kiemelt hangsúly fektet az EU zöld-, digitális és szociálpolitikai prioritásaira, valamint az orosz–ukrán háború által okozott dominóhatás kezelésére. Habár e projekt a félidős jelentés szerint örvendetes eredményeket mutat fel, fontos megjegyezni, hogy eddig a teljes költségvetés harmadát sem, „csupán” mintegy 225 milliárd eurót folyósítottak a tagállamok részére. 

Az RRF egy olyan eszköz, amelynek keretében legfeljebb 338 milliárd eurónyi támogatást finanszíroznak hitelfelvételi műveletekkel.  

A kölcsönök visszafizetése 2028-tól kezdődik és egészen 2058-ig tart az azt igénybe vevő államok részéről, míg a támogatásokat már az EU költségvetése téríti vissza. 

Ha ma működik a hitel, holnap is fog. Ugye? 

Gentiloni március 20-án az Európai Bizottság éves kutatási és fejlesztési konferenciáján lépett elő azzal az ötlettel, hogy a járvány utáni közös  

hitelfelvételi programot terjesszék ki a K+F-re is, hiszen az unió elmaradása ezen a területen kizárólag kollektív fellépéssel, mint például közös adósságfinanszírozással lenne megoldható.  

Ehhez pedig egy NextGenerationEU típusú kutatási és fejlesztési eszközt vagy egy EU-szinten kezelt, ágazatspecifikus adójóváírást javasol. 

A volt olasz miniszterelnök a szektor megerősítésének szükségességét összekapcsolta az unió tavaly gyengélkedő gazdasági teljesítményével: szerinte a 2023-as 0,4 százalékos gazdasági bővülés, valamint a gyenge termelékenység hiányos teljesítménye miatt a K+F-kiadások növelése elengedhetetlen – mondta.  

A takarékosabb államok, mint Németország, Hollandia vagy Magyarország, valószínűleg továbbra is ellenezne minden olyan felvetést, ami az eredetileg ideiglenes megoldásként bevezetett hitelfelvételi politikát megújítaná, vagy kiterjesztené. 

Az EU valóban lemaradóban a K+F terén  

Ugyan az unió K+F-kiadásai a gazdasághoz viszonyítva felkúsztak 2,2 százalékra, mégis ilyen szerény léptékű növekedés mellett sem érné el a 2030-ra kitűzött 3 százalékos célt.  

Ám még ha a 27 tagállamnak ezt sikerülne is megugrania, akkor is elmaradna az Egyesült Államok 3,5, Japán 3,4, illetve Dél-Korea 4,8 százalékos ráfordításától. 

Aggasztó adat, hogy 2022-ben az EU 27 tagállamából nyolc olyan is volt, amely GDP-arányosan kevesebb mint 1 százalékot költött K+F-re, de olyanból is minössze 9 található, amely ennek legalább a dupláját – a GDP-je legalább 2 százalékát – fektette ebbe a szektorba.  

Gentiloni úgy véli, hogy a kutatás-fejlesztés az unió közös ügye, ezáltal közös cselekvésre buzdít. Azzal, hogy ennek a finanszírozása a tagállamokra van bízva,  

tovább mélyíti a már így is jelentős különbségeket, ami a tehetősebb és az innováció finanszírozására a pénzügyi mozgásterében korlátozottabb országok között létrejött. 

Annak ellenére, hogy a terv radikálisnak tekinthető, és több állam is – főképp a takarékosabbak – ellenezné, mégis iránymutatást adhat a következő Bizottság új, ötéves mandátumának meghatározásában. 

Kapcsolódó:

Címlapfotó: Shutterstock