Trump az Egyesült Államok kereskedelmi hiányát jelöli meg az EU-ra kivetendő vámok elsődleges okaként. Brüsszel most újabb gesztust gyakorol, hogy eltérítse szándékától: drasztikusan csökkentené az importautókra kivetett vámokat. De van más terve is.
A protekcionista politikák és a büntetővámok alaposan megtépázhatják a globális autópiacot, ennek ellenére az elemzők növekedést várnak a keresletben, mégpedig nem is kis léptékűt.
Kína elektromosjármű-gyártása robbanásszerűen növekszik: tavaly a globálisan eladott 14 millió hibrid és elektromos gépkocsi (EV) több mint 60 százalékát az ázsiai országban regisztrálták. A nyugati autógyártók számára ez azt jelenti, hogy az együttműködés és az innováció nélkülözhetetlenné válik a piaci pozíciók megőrzéséhez.
A globális autóipar nem festett túl jól az idei év első felében: az eladások és a nyereség világszerte csökken, ami kiemelten érinti a német gyártókat. A japánok azonban örülhetnek.
A kínai márkák máris az európai elektromosautó-piac 11 százalékát tarolták le az extravámok bevezetése előtti időszakban. Nem úgy tűnik, hogy az e-jármű csillagának leáldozott. A kómás állapot, amit látunk, átmeneti csupán.
A világ negyedik legnagyobb zöldenergia-tárolókat gyártó vállalata vagy beolvad anyavállalatába, vagy bedobja a törülközőt. A piaci lassulás radikális megoldást követel, az Egyesült Államok gyártói azonban jól láthatóan nincsenek felkészülve a változásokra.
Brutális összeg látott napvilágot a kínai elektromosautó-ipar kapcsán. A világ egyik legtekintélyesebb agytrösztjének a számításai szerint az állam tizennégy év alatt 230 milliárd dollárt tolt bele új csúcságazatába. A következmény: globális tarolás és kereskedelmi háború.
A globális autópiac feletti uralom megszerzéséért vívott küzdelemben bekövetkezett az, amitől Kína minden riválisa rettegett: a belső égésű autók ára alá tudta tolni az elektromosokét. Ez mindent felül fog írni a kereskedelemben, egyben végzetes csapást jelent a hagyományos járműiparra.
Több tényező egyszerre játszott Kína kezére a globális autópiacon. Van olyan ország, ahol egyetlen év alatt 250 százalékkal nőtt az ázsiai államból érkező import. A trón elfoglalásához persze kellett az ukrajnai háború is – Peking pedig kihasználta az óriási piaci rést.
Az idén minden a Tesla és a Magyarországon gyárat építő BYD küzdelméről fog szólni. A titánok harcában a kínai gyártó az esélyesebb.
Szinte vészféket húztak egyes nyugati autógyártók az elektromos területen. A kereslet lassulása óriási kockázatot jelent befektetési szinten, a kínai járművek ráadásul minőségben és árban is verik vetélytársaikat.
Mindenki harsányan nevetett volna, ha pár éve valaki azt mondja, hogy a BYD megelőzi a Teslát az elektromos autók eladásának számában. Elon Musk egy interjúban már a kínai vállalat puszta nevének említésekor is pontosan ezt tette. Aztán megtörtént az, ami az arcára fagyasztotta a mosolyt.
A sorrend: Tesla, Tesla, BYD, BYD. Kína nagyot menetelt az idén, de Elon Musk előnye még mindig óriási.
Musk annyi elektromos autót adott el, hogy azzal szinte egymaga megverte a német piacot. És persze mindenkit az amerikai értékesítésben.
Németország óriási hátrányba került a világ legnagyobb piacán, és nem úgy tűnik, hogy be tudná hozni a lemaradását.
