A német kancellár legutóbbi útja megerősíti azt, amit már mindenki régóta sejt: Németország Kína-politikája a vállalati igazgatótanácsokban születik. De talán ez okkal van így: a német gazdaság ereje erősen összefügg a Pekinggel való üzleti kapcsolataival és így Scholz politikai szerencséjével is.
Az Egyesült Államok pénzügyminisztere ismét Kínában járt. A négynapos tárgyalássorozaton figyelmeztette Pekinget: Washington nem engedi, hogy a túlpörgetett ipari kapacitással járó kereskedelmi politika még egyszer az érdekeit és az amerikai munkahelyek millióit veszélyeztesse. Cserébe Kína a szabályok megsértésével vádolja az USA-t, és nyomatékosította: mindent megtesz exportjának növeléséért.
A G7-ek egyelőre nem tudtak megegyezni a befagyasztott orosz állami vagyon sorsáról. Az Egyesült Államok elkobozná az egészet, de Franciaország és Németország nem látja jogilag alátámasztottnak az ötletet.
Janet Yellen megalapozta a pár nap múlva esedékes USA–Kína elnöki csúcstalálkozót, és megfenyegette Pekinget: az Oroszországnak küldött háborús eszközök további áramlása súlyos következményekkel fog járni.
Összesen 100 milliárd dolláros csomagba, az Izraelnek és Tajvannak utalandó segélyek közé szuszakolná Biden az Ukrajnának beígért éves összeget.
Európa az Egyesült Államok, az Egyesült Államok Európa, Ukrajna pedig mindkettőjük miatt aggódik. Diétás menüben a háború további finanszírozása.
Az Egyesült Államok nyomatékosítani akarja a figyelmeztetést Irán felé: ne avatkozzon be az izraeli háborúba.
Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter tulajdonképpen azért utazott Pekingbe, hogy elmondhassa: beszéltek vele. A jelenlegi helyzetben már ez is óriási eredmény.
Az Egyesült Államok mindent megtesz, hogy tervébe az EU-t is belerángatva szorítsa vissza Kínát a globális piacokról, ám igyekezete hiábavaló. Az óriási gépezet már magát hajtja előre, és nem lehet megfékezni.
Az amerikai pénzügyminiszter váratlanul a kapcsolatok javítását javasolja Kínával.
Promóció
Trend
Promóció
Hazai válogatás
