Az európai fővárosokban hangosan hirdetik az orosz gazdaság elszigetelését, miközben közvetítő államokon keresztül továbbra is folytatják a kereskedelmet Moszkvával. A hazug retorika és a valóság közötti szakadék talán sosem volt ennyire nyilvánvaló.
Bár a Kína felé irányuló amerikai chipkereskedelemre a legszigorúbb tiltó rendelkezések vonatkoznak, a gyártók – tudatosan vagy sem – mindig megtalálják a módját, hogy eladhassák a termékeiket. Ahogyan a kínai vevők is pontosan ismernek minden trükköt.
Oroszország egyre szorosabb partnerséget épít ki Kínával, amit jól mutat, hogy a két ország közötti kereskedelem az elmúlt 20 évben a hússzorosára nőtt. Szergej Lavrov külügyminiszter szerint Oroszország és Kína kapcsolata 75 éves újkori történelmük során soha nem volt ilyen jó.
Ismét a kettős felhasználású termékek kerültek célkeresztbe, de amíg az EU a jelentéktelenebb országokat büntetőlistára teszi, addig Kínával szemben nem mer szankciókat alkalmazni.
Amikor nem csak a hivatalos importőrökön keresztül érkezik az áru, azaz, a nem teljesen legális importot az oroszok párhuzamos importnak nevezik. A Vzgljad nevű orosz portál megpróbálta a kereskedelmi partnerországok tükörstatisztikáiból kideríteni, honnan is érkeznek ezek a termékek az orosz piacra.
Ha Brüsszel szankcionálni meri Kínát, a válaszlépés hasonlóan kemény lesz – közölte a kínai külügyminiszter berlini látogatása során
A héten jelenti be Ursula von der Leyen az új szankciós csomag tervezetét. Ezúttal azonban nem Oroszország a fő célpont.
Brüsszel ezzel egyben azt is elismeri, hogy az elsődlegesek finoman szólva sem működtek hatékonyan.
Oroszország a párhuzamos kereskedelem révén minden luxusterméket megkap, ami egyébként tiltólistán szerepel.
