Oroszország egyre szorosabb partnerséget épít ki Kínával, amit jól mutat, hogy a két ország közötti kereskedelem az elmúlt 20 évben a hússzorosára nőtt. Szergej Lavrov külügyminiszter szerint Oroszország és Kína kapcsolata 75 éves újkori történelmük során soha nem volt ilyen jó. 

Tavalyi évet gazdasági szempontból sikeresnek ítélhetik meg az oroszok. Büszkék arra, hogy a példátlan szankciók ellenére a gazdaságuk növekedett, meg tudták oldani az importhelyettesítést, bővült az ipari teljesítményük, nőtt a feldolgozóipar részesedése, helyreálltak a költségvetési bevételek, újra gyorsult az import, miközben a „párhuzamos import” is jól működött, rekordot könyveltek el az építőiparban és a mezőgazdaságban, alacsony a munkanélküliség, emellett csúcsot ért el a Kínával való külkereskedelem.  

A kínaiakkal való üzletelés nagyot nőtt az elmúlt két évtized alatt. Az ezredfordulón körülbelül 11,5 milliárd dollár tett ki, és nem zárják ki, hogy ez az idén elérheti a 300 milliárdot.  

Tény, hogy ez az adat meglehetősen alacsony bázisnak tekinthető két ilyen hatalmas ország viszonylatában. Putyin színre lépésétől, 2000-től 2004-ig a fejlődés éves üteme már 30 százalék felett volt, míg 2004-ben a Kína és Oroszország közötti külkereskedelem volumene elérte a 21,2 milliárd dollárt.   

A két állam vezetője 2005-ben azt tűzte ki célul, hogy ezt az értéket 2010-re 60 milliárdra növelik, ám a 2009-es gazdasági világválság miatt ez meghiúsult. 2010-ben csupán 55 milliárd dollárért sikerült kereskedniük, de a 2011-es 80 milliárdos forgalommal jócskán túlszárnyalták a tervet. A további években, 2015-ig az országok közötti kereskedelmi forgalom már lassabban, csupán 5-10 százalékkal nőtt a magas bázishatás miatt.  

Mindez 2015-től 2020-ig vegyes képet mutat, voltak visszaesések is, az orosz gazdaságra nehezedő külső nyomás és a Covid–19-világjárvány is éreztette a hatását. A kereskedelem volumene azonban 2021-ben közel 40 százalékkal megugrott, 146 milliárd dollárra, és ezt újabb rekordok követték 2022-ben és 2023-ban. 

Oroszország 2022-ben Kína tíz legnagyobb külkereskedelmi partnere közé került, a kereskedelmi forgalom pedig a harmadával, 190 milliárd dollárra nőtt. Tavaly mindez új rekordot ért el, 240 milliárd dollárt, és ebbe nincs beleszámolva a szolgáltatási piac. Korábban a két ország csak az idei év végére várta, hogy elérik a 200 milliárdos összeget, de ezt a célt tavaly jócskán túlszárnyalták. 

Kevés állam van Kínával kereskedelmi egyensúlyban, még kevesebbnek van többlete vele szemben, kivéve Oroszországot. A távol-keleti áruk Oroszországba irányuló exportja 2023-ban csaknem 50 százalékkal, 111 milliárd dollárra, az orosz áruk Kínába tartó kivitele pedig 13 százalékkal, csaknem 130 milliárdra nőtt.  

Természetesen az orosz árucikkek nagy részét az energiaforrások – olaj, földgáz és szén – teszik ki, de fontos exporttermékük még a réz, a rézérc, a fa, az üzemanyag és az élelmiszer is. 

Kínába tartó orosz vagonok várakoznak a krasznojarszki pályaudvaron 2023 novemberében (forrás: shutterstock)

Ezzel szemben Kína árucikkek széles skáláját exportálja Oroszországba – okostelefonokat, ipari és speciális berendezéseket, játékokat, cipőket, járműveket, légkondicionálókat, számítógépeket stb. A nyugati autógyárak kivonulása után a kínai gépjárműipar nagyon gyorsan meghódította az orosz piacot, az ázsiai országból érkező kínálat 2022-hez képest az ötszörösére nőtt.  

A szakértők abban bíznak, hogy a két állam közötti kereskedelem tovább növekszik, aminek az egyik fontos eleme az orosz élelmiszerek exportja lesz. Tavaly a Kínába irányuló orosz mezőgazdasági kivitel 60 százalékkal haladta meg a 2022-est. Oroszország kötötte meg a legnagyobb szerződést a gabonafélék szállítására Kínába. Emellett Peking feloldotta az orosz sertéshús vásárlására vonatkozó 15 éves tilalmat, így ezek a termékek az idei év második vagy harmadik negyedében jelenhetnek meg a világ vezető sertéshúsimportőrénél. 

Az Orosz Exportközpont szerint a vegyipari termékek és műtrágyák Kínába irányuló kivitele folyamatosan két számjegyű ütemben növekszik. Az orosz cellulóz- és kartonkészletek exportja több mint 20 százalékkal nőtt, így ezek a termékek a teljes kínai import több mint 15 százalékát teszik ki.  

Az oroszok arra számítanak, hogy az idén a kereskedelmi forgalom szerkezete némileg módosul, a legnagyobb változások pedig az élelmiszerszektorban várhatók. Persze az is előfordulhat, hogy a korábbi évek magas bázishatása miatt a forgalom növekedési üteme 15-20 százalékra lassul, ezért vannak, akik kételkednek abban, hogy 2024-ben elérhető-e a 300 milliárd dolláros csúcs.  

Mindezek mellett új kereskedelmi rések nyílhatnak meg, ezek közé tartozik a sertéshús, a takarmányok, a köles, a halak vagy a gyógyászati alapanyagok. Még 2023-ban további megállapodást írtak alá, amely engedélyezi a rizs és a kukorica szállítását Oroszország minden régiójából.  

Arra is számítanak, hogy a kínai gazdaság erőteljes fellendülése után az energiaforrások és az élelmiszerek exportjának emelkedése mellett lehetőség nyílik a fémek, köztük a ritkaföldfémek kivitelének növelésére, ahogy az elektromos járművek iránti kereslet kezd helyreállni. 

Oroszország pedig Kínából növelheti a csúcstechnológiás termékek, a különféle elektronikai cikkek és mikroáramkörök importját, amelyek nyugati országokból történő szállítását szankciók sújtották, valamint növelheti a háztartási gépek és az autók kínálatát.  

Az oroszok együttműködési lehetőségeket látnak a hajógyártás területén is, beleértve a jégtörők építését, valamint a Roszatom cég különböző projektjeit. Kínának ezáltal egyedülálló lehetősége kínálkozik arra, hogy a jelenlegi globális helyzetet figyelembe véve a legnagyobb kedvezménnyel szerezze be a számára szükséges termékeket.  

A kereskedelem fejlesztéséhez természetesen bővíteni kell a szállítási útvonalakat is. Az oroszok arra számítanak, hogy 2024-ben az északi hajózási útvonal egész évben használhatóvá válik, emellett tervezik a Bajkál–Amur és a transzszibériai vasút bővítését. Több vasúti és közúti hidat nyitottak a határon, emellett folyamatban van számos meglévő határátkelő rekonstrukciója is, ami után a határraktár infrastruktúrájának bővítése következik.  

Forrás: Vzgljad)