Ismét a kettős felhasználású termékek kerültek célkeresztbe, de míg az EU a jelentéktelenebb országokat büntetőlistára teszi, addig Kínával szemben nem mer szankciókat alkalmazni.
Kína titokban, az árnyékkereskedelmet és a kettős felhasználású termékek exportját kihasználva küld hadifelszerelést Oroszországnak – írja a Politico. A lap birtokába jutott információk és vámnyilvántartások szerint kínai cégek tucatjai foglalkoznak azzal, hogy golyóálló mellényekkel, sisakokkal és kereskedelmi drónokkal lássák el Moszkvát, mégpedig többszázezres tételben.
A lap szerint Kína eddig betartotta ígéretét, amelyet a közelmúltban Antony Blinken amerikai külügyminiszternek is megerősített:
nem küld halálos felszerelést Moszkvának, ugyanakkor úgy tűnik, hogy a kettős felhasználású termékek esetében egyáltalán nem zárja magára az ajtót.
A probléma régóta szálka az USA és Brüsszel szemében, hiszen ez az egyik módja, hogy Oroszország úgy jusson katonai eszközökben alkalmazható alkatrészekhez, hogy közben kikerüli az azokra alkalmazott szankciókat.
A sisakok így a vámnyilatkozatokban paintball kellékként, a drónok pedig többnyire hobbieszközként szerepelnek, miközben – írja a brüsszeli lap – mindenki számára nyilvánvaló, hogy a harctéren használják azokat, hasonlóan az ipari mennyiségben rendelt kerámialemezekhez, amelyek a golyóálló mellények tartozékaivá válnak.
Oda-vissza kettős
A Kína és Oroszország között tavaly, a háború kitörése előtt megerősített korlátlan partnerség az ilyen jellegű termékek kereskedelmi területén egyértelműen Moszkva malmára hajtja a vizet. A drónok esetében például Oroszország több mint 100 millió dollár értékben importál Kínából, ez az összeg harmincszorosa annak, mint amennyit Ukrajna utalt Pekingnek. A pekingi kerámiaexport Oroszország felé 69 százalékkal, mintegy 225 millió dollárra nőtt, Ukrajna felé 61 százalékkal, 5 millió dollárra csökkent. (Természetesen ebbe az aránykülönbségbe az Ukrajnának küldött nyugati fegyverpakkok is számottevően belejátszanak.)
A jelenséget Helena Legarda, a Mercator Institute for China Studies vezető elemzője úgy foglalta össze: „Világos, hogy Kína – semlegességének hangoztatása közben – Oroszország álláspontját támogatja a konfliktusban”. Azt ugyanakkor ő is hangsúlyozza: ha fegyverszállításról lenne szó, akkor Kína valóban átlépné a vörös vonalat, és szankciókkal nézne szembe – így azonban, hogy kettős felhasználású termékekről van szó, az Európai Unió valószínűleg semmit nem fog lépni.
Senki nem tud semmiről
A Politico igen részletes példákkal is szolgál azokról a kínai és orosz cégekről, amelyek részt vesznek a kettős felhasználású termékek kereskedelmében. Nagyobb vesztenivalója az esetleges szankciók miatt nyilván a kínaiaknak van, így azok egyöntetűen cáfolják, hogy hadi célokra alkalmas eszközöket exportálnának Oroszországba. Többen közülük az árnyékkereskedelemre hivatkoznak, mondván:
arról nem tehetnek, hogy harmadik országok által vásárolt termékeik végül Moszkvában kötnek ki, a továbbított exportba ugyanis már nincs lehetősége a gyártóknak beleszólni.
Ami az orosz cégeket illeti, feltűnően sok közöttük a „gyufaláng vállalat”, amelyeket a közelmúltban alapítottak, hogy aztán néhány hónapnyi importtevékenység után eltűnjenek a homályban. Az üzlet azonban virágzik, a kettős felhasználású termékek több száz millió dollár értékben érkeznek Oroszországba, polgári felhasználás megjelöléssel, de katonai céllal. Az egyik orosz importőr, a 2021 márciusában alapított Pozitron például
a kezdeti 400 ezer dolláros bevételéből tavaly már 300 millióst csinált az árnyék- és kettős kereskedelemnek köszönhetően.
A cég egyébként tagadja, hogy „drónokat vagy hasonló termékeket” vásárolt volna Kínából, a különböző vám- és kereskedelmi nyilatkozatok azonban nyomon követhetővé teszik az áruk útvonalát, így el lehet jutni az érintett vállalatokhoz.
Az egyik kínai gigász, a DJI vállalat hasonlóképpen tagadja, hogy szállítana: közleménye szerint két hónappal a háború kitörése után minden kereskedelmi kapcsolatot megszakított Oroszországgal, ennek azonban ellentmond néhány olyan orosz importdokumentum, amely még idén márciusi drónrendelésekről is tanúskodik. A kínai fél válasza erre csupán az volt: ez valójában az árnyékkereskedelemnek köszönhető, amelyre a gyártó nem lehet már hatással, így a termékek lehet, hogy tőlük származnak, de egészen biztosan nem ők szállítják azokat Oroszországnak.
Lesz-e büntetés?
A kettős felhasználású termékek kereskedelme jól megvilágította Brüsszel szankciós politikájának egyik legsebezhetőbb pontját. A tizenegyedik szankciós csomag tulajdonképpen már nem is Moszkva, hanem azon harmadik országok ellen irányult, amelyek az árnyékkereskedelem vagy a kettős felhasználású termékek esetében játsszák ki a szankciókat.
A csomag a legszigorúbb büntetés lehetőségét lebegteti meg a próbálkozó országok előtt, ám azt már elfogadásának pillanatában mindenki tudta, hogy a jelentéktelenebb országokkal szemben Kínát senki nem fogja komolyan megszorongatni szankciós fenyegetésekkel. Brüsszel egyrészt nem is tudna sok mindent csinálni: egyedül az USA-nak lenne hatalma a dolláralapú tranzakciók betiltásához, és mivel az euró sokkal kevésbé van jelen a globális piacokon, az EU kezében egyszerűen nincs ilyen jellegű fegyver. Másrészt Kína elég világos figyelmeztetést küldött már a tiltópakk megvitatása során is:
ha az EU vagy bármely tagállama szankciókkal merészeli sújtani Kínát, Peking gazdasági válaszlépései gyorsak és mélyrehatóak lesznek,
a kereskedelmi kapcsolatok ilyen mértékű romlása pedig lehet, hogy problémát okoz majd Kínának, de sokkal jobban fog fájni a szankciókat szorgalmazó Európai Uniónak. Brüsszel komolyan vette a figyelmeztetést, és a szankciós vállalati listán szereplő hét kínai vállalatból gyorsan törölt is négyet.
Az Európai Bizottság egyelőre nem reagált a Politico kérdéseire, több megszólaltatott elemző azonban úgy nyilatkozott: Brüsszelben még a politikai akarat sincs meg ahhoz, hogy Pekinget bármilyen formában büntetőlistára tegyék, Kína pedig tökéletesen tisztában van ezzel. Így aztán folyamatosan ott táncol a vörös vonal előtt, egészen addig, ameddig érdekei úgy kívánják, hogy ellássa Oroszországot a szükséges exportmennyiséggel.
Fotó: MTI/EPA/Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat/Pool/Grigorij Sziszojev
