Brüsszel ezzel egyben azt is elismeri, hogy az elsődlegesek finoman szólva sem működtek hatékonyan.

A napokban Landsbergis litván külügyminiszter felháborodásának adott hangot a szankciók kijátszása miatt, amelyhez Moszkvának a párhuzamos kereskedelem nyújt lehetőséget. Valójában kijátszásról nincs szó, mindössze annyi történik, hogy egyes harmadik országok (alapvetően volt szovjet köztársaságokról, Örményországról, Kazahsztánról, Kirgizisztánról, Tádzsikisztánról, Türkmenisztánról és Üzbegisztánról van szó), amelyek nem vesznek részt a Nyugat által diktált szankciós politikában, virágzó kereskedelmet folytatnak Oroszországgal az általuk vásárolt, tiltólistán lévő áruk továbbexportálásával. Így történhet meg, hogy a kettős felhasználású termékek és a párhuzamos kereskedelem révén Moszkva – immár 14 hónapja – tulajdonképpen változatlanul be tud szerezni olyan árukat, amelyeket elméletileg nem szerezhetne be.

Új próbálkozás

A litván külügyminiszter a paralel kereskedelem mihamarabbi megszüntetését követelte, mondván: ezek az új ellátási láncok aláássák Európa erőfeszítéseit Moszkva megbüntetése ügyében – ahogyan a szankciós politika tekintélyét is. Mint mondta, innentől a közvetítő államokat is szankcionálni kell, bármennyire fájdalmas is lesz az új csapás az EU-s országok egyébként is több sebből vérző kereskedelmére.

Mint kiderült, a litván külügy egy már beindított folyamatról beszélt, az EU-s diplomaták ugyanis már a másodlagos szankciók tervezésén dolgoznak azon országok ellen, amelyeknek tiltólistás kereskedelmi forgalomnövekedése feltűnően megugrott az elmúlt egy évben. Elméletileg ez az intézkedés részét képezné a tizenegyedik szankciós csomagnak – kínos frusztráltsággal ismerve be az előző tíz egyes elemeinek teljes hiábavalóságát.

Kína árnyékában

Az információk szerint a másodlagos szankciók ügyében zárt körű egyeztetéseken már vad ötletelés zajlik Brüsszelben, de ez még messze van attól, hogy hivatalos tervezetnek lehessen nevezni. Nem tiszta egyelőre, hogy Brüsszel egész országokat vagy csak egyes személyeket, illetve vállalatokat szankcionálna, de még az sem, hogy egységes álláspontot képviselne-e a harmadik országok esetében.

A helyzet bonyolultságát ráadásul óriási méretűvé duzzasztja Kína, amely egyfelől kiváló és egyre növekvő kereskedelmi kapcsolatokat ápol Oroszországgal, másfelől habozás nélkül erősítené meg saját eszközeivel a szankcionált országok ellátási láncain tátongó nyugati hiányosságokat.

Vagyis: a másodlagos szankciók hatása éppen az lehet, hogy a tiltólistára került országokat Brüsszel gyakorlatilag Kína vagy India karjaiba kergeti, tovább erősítve az egyébként is félelmetes ütemben izmosodó ázsiai blokk gazdasági hatalmát.

A cikk eredetileg a makronom.mandiner.hu oldalon jelent meg.
Fotó: 123RF