Elenyésző médiavisszhangja volt annak a január 6-i meghallgatásnak, amelyen a liège-i bíróság próbálta felülvizsgálni Ursula von der Leyen mentelmi jogát a Covid–19-vakcina beszerzésével kapcsolatban. Az ügyben érdekelt Magyarország és Lengyelország is. Az ítéletet január 20-ra ígérik, azaz Trump beiktatásával egy időben az EU bizottság elnöke kényes helyzetbe kerülhet.
Az amerikai igazságügyi minisztérium pert indított a Visa ellen, amely a világ legnagyobb fizetési hálózatának üzemeltetője. Azt állítják, hogy a vállalat illegálisan monopolizálta az ország betéti kártyapiacát, és olyan intézkedésekkel vádolják, amelyekkel kihasználta az erőfölényét a riválisok visszaszorítására.
Az Egyesült Királyság versenyfelügyelete szerint a Google visszaélt piaci erőfölényével, ezzel pedig újabb perre készülhet, néhány nappal az USA-ban induló hasonló eljárása előtt.
Az Egyesült Államok kongresszusi képviselője, Adam Schiff törvényjavaslata arra kényszerítené a techvállalatokat, hogy fedjék fel, milyen szerzői jogvédelem alatt álló tartalmakat használnak a mesterségesintelligencia-modelljeik betanításához.
A különböző intézmények világszerte a jogtól várnak elégtételt a környezetkárosító olajcégekkel szemben. Kalifornia állam is polgári pert indított az ExxonMobil, a Shell, a British Petrol, a ConocoPhillips és a Chevron ellen.
A Google annyira népszerű keresőmotor, hogy gyakran már nem is úgy mondjuk, hogy rákeresek, hanem hogy „ráguglizok”. Népszerűségét a számok is alátámasztják, olyannyira, hogy az amerikai igazságügyi minisztérium polgári trösztellenes pert indított a cég versenyellenes és kizáró magatartása miatt. Na de mit tud a Google, amit más keresőmotorok nem?
A keresőóriás több milliárd fontos perrel néz szembe. A britek szerint a Google egyeduralma megfojtotta a piaci versenyt, ezzel együtt emeli a hirdetések árát, a vállalatok pedig a fogyasztókra hárítják a különbözetet.
