Az Egyesült Államok kongresszusi képviselője, Adam Schiff törvényjavaslata arra kényszerítené a techvállalatokat, hogy fedjék fel, milyen szerzői jogvédelem alatt álló tartalmakat használnak a mesterségesintelligencia-modelljeik betanításához.  

Az amerikai kongresszusban kedden benyújtott törvényjavaslat arra kényszerítené a mesterséges intelligenciával foglalkozó vállalatokat, hogy fedjék fel azokat a szerzői jogvédelem alatt álló anyagokat, amelyeket generatív MI-modelljeik betanításához használnak. A művészek már régóta lobbiztak azért, hogy engedély nélkül ne használhassák fel az alkotásaikat, például a dalaikat, a képzőművészeti alkotásaikat, a könyveiket és a filmjeiket a szoftverek betanításához. 

A múlt héten egy több mint 200 népszerű zenei előadóművészből álló csoport nyílt levelet írt, amelyben fokozott védelmet kérnek a mesterséges intelligenciával szemben, és azt követelik, hogy a vállalatok ne fejlesszenek ki olyan eszközöket, amelyek megkárosíthatják vagy helyettesíthetik a zenészeket és a dalszerzőket.   

Adam Schiff kongresszusi képviselő terjesztette elő a Generative AI Copyright Disclosure Act elnevezésű törvényjavaslatot, amely előírná, hogy a mesterséges intelligenciával foglalkozó vállalatoknak a képzési adatállományaikban szereplő minden szerzői jogi védelem alatt álló művet be kell nyújtaniuk e jogok nyilvántartójának, mielőtt olyan új generatív MI-rendszereket dobnának piacra, amelyek a felhasználók utasításaira reagálva szöveget, képet, zenét vagy videót hoznak létre. Az elképzelés szerint a cégeknek legalább 30 nappal az előtt be kell mutatniuk a dokumentumokat, hogy az MI-eszközeiket nyilvánosságra hoznák, különben pénzbírsággal kell számolniuk. 

Schiff a közleményben kifejtette, hogy a mesterséges intelligencia negatívan is hathat a gazdaságra, a politikai rendszerekre és a mindennapi életre, ezért „egyensúlyt kell teremteni az MI-ben rejlő lehetőségek, az etikai irányelvek és a biztonság” között. 

A szerzői jogi védelem alatt álló tartalmak felhasználása miatt már nem egyszer pereskedtek a nagyvállalatokkal. A mostani törvényjavaslat nem tiltaná meg, hogy szerzőijog-védelem alatt álló anyagok segítségével képezzék ezeket a rendszereket, de kötelezné a techvállalatokat, hogy számoljanak be azokról.  

Schiff elképzelése számos szórakoztatóipari szervezet és szakszervezet, köztük az Amerikai Hangfelvételipari Szövetség, az Amerikai Hivatásos Fotósok Szövetsége, az Amerikai Rendezők Céhe és a Screen Actors Guild-American Federation of Television and Radio Artists (SAG-AFTRA) támogatását élvezi. 

„Minden, amit a mesterséges intelligencia létrehoz, végső soron emberi kreativitásból származik. Az az emberek által készített tartalmakat – azaz a szellemi tulajdont – pedig védeni kell” – mondta Duncan Crabtree-Ireland, a SAG-AFTRA nemzeti ügyvezető igazgatója. 

Perek perek hátán 

A legnépszerűbb generatív mesterséges intelligencia alkotója, az OpenAI rengeteget pereskedett már szerző jogi védelem miatt. A The Washington Post szerint a vállalat fel is készült a „háborúra”, és nem kevés kiváló ügyvédet vett fel. És nem ez a cég az egyetlen, amely így tett. 

Persze több mesterséges intelligenciával foglalkozó vállalat is tagadta a jogsértést, és azt állította, hogy a védett anyagok felhasználása a tisztességes alkalmazás hatálya alá tartozik, és bizonyos feltételek mellett lehetővé teszi a jog által védett művek engedély nélküli felhasználását. Amelyik fél elveszíti a pert, hatalmasat bukik: vagy a művészek megélhetése, vagy a techvállalatok profitja bánhatja. 

Az OpenAI ügyvédei az év elején egy brit kormánybizottsághoz benyújtott beadványukban azt állították, hogy „jogilag a szerzői jog nem tiltja a művek képzéseken való felhasználását”. A vállalat ebben azt is kijelentette, hogy a védelem alatt álló művekhez való hozzáférés nélkül az általa kifejlesztett eszközök nem működnének. 

Borítókép: Shutterstock