Németország a kamikazedrónok tömeges beszerzésével új szintre emeli a hadereje alkalmazkodását az ukrajnai háború tapasztalataihoz. Mindebbe a Rheinmetall bevonása azt jelzi, hogy a drón a nagy európai hadiipari vállalatok és az állami újrafegyverkezés közös ügye lett.
A német autóipari vállalatok a kínai verseny és az elektromos átállás elől a hadiiparba menekülnek, mások pedig új ellátásbiztonsági modellen dolgoznak, annak reményében, hogy kitörhetnek a sárkány szorításából.
Az USA szeretné, ha Európa a saját lábára állna a katonai kvalitások terén. Bár az öreg kontinens már megtette az első lépéseket, még mindig távol áll attól, hogy egyedül megfelelő elrettentő képességet mutasson fel, melynek elérése busás összeget emészthet fel.
Románia az elsők között aktiválta az Európai Unió új, SAFE finanszírozási keretét, amellyel mintegy 16,7 milliárd eurónyi kedvezményes forráshoz jut. A brüsszeli pénzcsap megnyitása azonban szigorú feltételekkel jár.
A német védelmi döntéshozatalra újabb gyanús árnyék vetül: a Rheinmetall 390 millió eurós szerződéshez jutott versenyeztetés nélkül – a piaci riválisok szerint nem szakmai, hanem politikai döntés született.
Európában is kitört a hagyományos és a startup hadiipari vállalatok közötti vita, ezzel berobbant a lobbi a védelmi költségvetések minél nagyobb szeletéért. Bár a tömeggyártású filléres drónok hatékonyak a taktikai hadviselésben, a védelmi szakértők szerint az ellentechnológiák fejlődése hamar lerombolhatja ezt az előnyt.
A német kijevi katonai attasé helyettese tragikus képet festett hazája fegyvereinek ukrajnai alkalmazásáról. A következtetés: a haditechnikai eszközök zöme alkalmatlannak bizonyult valós harci körülmények között.
A „ReArm Europe” egy 800 milliárd eurós védelmi csomag, amely radikálisan átalakíthatja Európa védelmi és gazdasági képességeit. A cél az USA-tól való függőség csökkentése, a stratégiai autonómia elérése és erősebb, fenntarthatóbb védelmi képességek kialakítása. Az ambiciózus terv megvalósítása azonban kihívásokba ütközhet.
Friss tőzsdei adatok alapján a német gazdaság alappillére a hadiipar lesz. Volt már rá történelmi példa, amikor a Volkswagen-gyárakban harckocsik készültek.
Mark Rutte azon dolgozik, hogy meggyőze a hadiipari vállalatokat: gyártsanak többet és gyorsabban. A mosolyán kívül azonban nem tud mást bevetni. A NATO-nak nincs közös költségvetése, a főtitkár így éppen valamit kér a semmiért cserébe.
Andrius Kubilius egy eddig nem létező hivatalt tölt be az Európai Bizottságban. A védelmi és űrügyi biztosi cím rendkívül jól cseng, ám valós hatalom nincs sok mögötte. Az új ember ettől függetlenül azonnal gigahitel felvételére buzdít.
A Leopard harckocsikat is gyártó Rheinmetall főnöke bevallotta: soha életében nem látott ekkora profitnövekedést. A vállalat bevétele az idén eléri a 10 milliárd eurót. És hol van még a vége…
Az ukrajnai háború és a szélesedő geopolitikai konfliktusok soha nem látott mértékben megnövelték a munkaerő-keresletet a hadiiparban. A vállalatok egyre többet fordítanak arra is, hogy a megfelelő készségekkel megáldott szakemberek kerüljenek ki az akadémiákról.
Világszinten szükség van a hadiipari termelés növelésére – hívta fel a figyelmet Olaf Scholz a Rheinmetall fegyvergyártó vállalat észak-németországi gyárának alapkőletételén. A tervek szerint ez az üzem képes lesz fedezni a német hadsereg igényeit és a kancellár szerint megalapozza az európai partnerek független ellátását is a tüzérségi lövedékek tekintetében.
A Lockheed Martin utcahosszal vezet, a negyedik helyen azonban már egy kínai vállalat áll. A legjobb tizenötben ott a francia Airbus és a Thales, a Rheinmetall a tizenkilencedik.
Óriás bajban van Ukrajna: az EU képtelen leszállítani a beígért egymillió tüzérségi lövedéket, Észak-Korea azonban százezerszámra küldi azokat Oroszországba. Márpedig a tél is a tüzérségi csapásokról fog szólni.
A svájci kormány nehezen tudja értelmezni, hogy egy állami tulajdonú cég a háta mögött próbált eladni 100 Leopardot, hogy azok az ukrán frontra kerüljenek.
Németország gálánsan elküldte Ukrajnának meglévő készleteit, most villámgyorsan pótolni szeretné, ám a fegyvergyárak malmai lassan őrölnek.
A vita azon megy, vásárolhat-e az EU egységesen a közös piacon kívülről lőszert Kijevnek. A legélesebben Franciaország ellenzi a javaslatot.
A Rheinmetall elnöke megkongatta a vészharangot, mondván: azért nincs elég lőszere Ukrajnának, mert az európai kormányok nem költenek eleget a megrendelésekre.
A hazai védelmi költségvetés az idén átlépi az 1000 milliárd forintot. Az utóbbi évek haditechnikai beszerzéseinek látványossága megkérdőjelezhetetlen, a Magyar Honvédséghez érkező könnyű és nehézfegyverek komoly képességeket teremtenek.
