Németország gálánsan elküldte Ukrajnának meglévő készleteit, most villámgyorsan pótolni szeretné, ám a fegyvergyárak malmai lassan őrölnek.

Nem is olyan régen Armin Papperger, a legnagyobb német hadiipari vállalat igazgatója kendőzetlen kritikával beszélt az ukrán és a globális lőszerhiányról. Mint mondta, kizárólag a Nyugat döntése, hogy Oroszország mikor veszíti el a háborút. A Rheinmetall főnöke szerint a fő probléma azzal van, hogy

a kormányok nem mernek hosszú távú szerződéseket aláírni,

márpedig anélkül egyetlen hadiipari szereplő sem fog milliárdos beruházásokat eszközölni és elkezdeni gyártani olyan fegyvereket, amelyről aztán kiderül, hogy senki nem veszi meg őket. A másik, amit akadályozó tényezőként megjelölt, az az állami támogatások hiánya. A Rheinmetall például a szászországi lőszergyárat csak így hajlandó felépíteni. „Nemzetbiztonsági projektről beszélünk, amit önerőből nem tudunk finanszírozni” – hívta fel a figyelmét a Scholz kabinetnek az igazgató, rámutatva: „A lőszerhiány nem a védelmi ipar hibája. Az ipar azt adja, amire szükség van”.

Németesen bőkezű

Úgy tűnik, Scholz kancellár ért a szóból, és figyelembe veszi a riasztó körülményeket is. Németország a kezdeti húzódozás után az egyik legbőkezűbb európai támogatója lett Ukrajnának, a harckocsik mellett gyalogsági harcjárművekkel, légvédelmi rakétákkal, önjáró lövegekkel

és természetesen az ászként számon tartott 155 mm-es lövedékekkel látva el Kijevet.

A gáláns osztogatás természetesen azzal járt, hogy az egyébként is legatyásodott Bundeswehr készletei kimerültek, így éppen itt volt az ideje, hogy a kancellár mutasson is valamit a nagy német militáns fordulatból, és a Zeitenwende ne csak papíron létezzen, gúnyolódások céltáblájaként.

A háború első éve nem csak a konkrét fegyverrendszerek gyártásának óriási globális problémáit fedte fel, de az azokhoz tartozó lövedékek kritikus hiányát is. Az ukrajnai háborúban a tüzérségé a főszerep, a legnagyobb kincsként kezelt 155 mm-es lövedékek azonban olyan ütemben fogynak, hogy azt sem az USA, sem az Európai Unió nem tudja pótolni. Nem csoda. Ukrajna egyetlen hónap alatt lövöldözi el az Egyesült Államok éves gyártási kapacitását, a tartalékok pedig annyira vészesen fogynak, hogy a Pentagon már saját izraeli vésztartalékát is megcsapolta, hogy abból tudjon 300 ezer darab tüzérségi lövedéket küldeni Kijevnek.

Csekk a tenderben

A Scholz-kabinet most 28 878 lövedéket vásárol a PzH 2000 önjáró tarackhoz a Rheinmetalltól, megnyugtatva a károgókat és rendkívül elégedetté téve Armin Pappergert. A kormány szándékai szerint 118,5 millió eurót szánnának a vásárlásra, hogy elindítsák a nagyívű tervet:

2031-ig a jelenlegi 20 000 darabról 230 ezerre növelni a 155 mm-es lőszerkészletet.

A Rheinmetall egy új gyártósorral próbálja kezelni a hirtelen támadt érdeklődést, kapacitása miatt azonban így is csak részletekben tudja teljesíteni a rendelést: a vállalat 2024-ben 9100, 2025-ben 12 000, 2026-ban pedig 7778 darab lőszert fog leszállítani.

A cikk eredetileg a makronom.mandiner.hu oldalon jelent meg.
Fotó: a Rheinmetall gyára
MTI/EPA/Hannibal Hanschke