Világszinten szükség van a hadiipari termelés növelésére – hívta fel a figyelmet Olaf Scholz a Rheinmetall fegyvergyártó vállalat észak-németországi gyárának alapkőletételén. A tervek szerint ez az üzem képes lesz fedezni a német hadsereg igényeit és a kancellár szerint megalapozza az európai partnerek független ellátását is a tüzérségi lövedékek tekintetében.
Komoly hangsúlyt kapott az európai fegyvergyártás felgyorsítására irányuló törekvés február 12-én, amikor német és dán vezetők egy fegyvergyár alapkőletételén vettek részt.
A Rheinmetall új gyára az észak-németországi Unterluess településen épül fel, és a várakozások szerint évente 200 ezer tüzérségi lőszert állít majd elő, robbanóanyagok, rakétafejek és egyéb alkatrészek mellett. A mintegy 300 millió euróra rúgó építési költségeket a vállalat fedezi.
A cég állítása szerint a gyár termelése elsősorban a német hadsereg, a Bundeswehr igényeit fogja kielégíteni. Hozzátették, a cél, hogy a termelőegység – amelynek az építése körülbelül egy évet vesz igénybe – amilyen gyorsan csak lehet, megkezdje a működését.
Olaf Scholz német kancellár, aki védelmi miniszterével és Mette Frederiksen dán miniszterelnökkel az oldalán vett részt az alapkőletételen elmondta, a Rheinmetall ezzel is
megalapozza a Bundeswehr és az európai partnerek tüzérségi lövedékkel való független és tartós igényeinek ellátását”.
Ez szerinte különösen fontos az ukrán lőszerigények fényében – jelentette a dpa nevű német hírügynökség.
„Eddig minden készletünkből rengeteget szállítottunk” – kezdte Scholz, hozzátéve, hogy ez egyre nehezebbé válik.
Fontos, hogy világszinten is mindent megtegyünk a hadiipari termelés növelése érdekében.”
Az orosz hadiipar kapacitásai jócskán túlszárnyalják Ukrajnáét, így Kijev a nyugati segítségre támaszkodik, hogy versenyben maradhasson Moszkva erejével szemben.
Az EU27 által Ukrajnának márciusig beígért 1 millió tüzérségi lövedéknek azonban még csak a harmada készült el.
Az ukrajnai háború Németországban is aggodalmat keltett a saját haderejének felkészültségét illetően. Ez Olaf Scholzot arra késztette, hogy országa katonai kiadásainak terén „fordulópontot” jelentsen be, pár nappal az orosz invázió kezdetét követően.
Németország terve, hogy az idén a GDP-jének 2 százalékát csoportosítja hadi kiadásokra, miután a NATO által egy évtizede felállított céltól eddig jócskán elmaradt. Jelenleg Ukrajna második legnagyobb katonai beszállítójának számítanak az Egyesült Államok után.
(Forrás: AP News)
Kapcsolódó:
Címlapfotó: MTI
