A TikTok sorsa a legfelsőbb bíróságon dől el az Egyesült Államokban, ahol a nemzetbiztonság és a szólásszabadság ütközik egymással. A közösségi platform betiltását célzó törvény január 19-én lépne életbe, hacsak a ByteDance el nem adja a TikTok amerikai részlegét. Az ügy különlegessége, hogy Donald Trump, aki korábban maga kezdeményezte a platform betiltását, most a TikTok mellett foglal állást.
Trump ismét felvetette Grönland megvásárlásának ötletét, amely már 2019-ben is feszültséget okozott az USA és Dánia között. A napokon belül hivatalba lépő új elnök szerint a sziget amerikai tulajdonlása „abszolút szükségszerű”, és jelezte, hogy gazdasági vagy akár katonai nyomásgyakorlás is szóba jöhet. Grönland a ritkaföldfémek, a földgázkészletek, valamint a klímaváltozás okán olvadó jég által megnyíló kereskedelmi útvonalak miatt került fókuszba, ám a Panama-csatorna is felkerült Trump listájára.
Az Egyesült Államok fellebbviteli bírósága jóváhagyta azt a törvényt, amely szerint a kínai TikToknak el kell adnia a platformját, vagy januártól Amerikában betiltják az alkalmazást. A ByteDance tulajdonában lévő közösségimédia-app komoly veszélybe került az egyik legnagyobb piacán, miközben Donald Trump, aki korábban maga is be akarta tiltani a platformot, most annak megmentését ígéri. A helyzet különösen összetett, mivel Kína továbbra sem engedélyezné az amerikai értékesítést.
Az Asia Times szerint már rajzolódnak a nagy békemegállapodás körvonalai. Úgy vélik, ennek eredményeként Oroszország újrakezdheti az energiaexportját Európába, miközben csökkenti a Kínába irányuló kedvezményes árú energiahordozók áramlását.
A geopolitikai feszültségek közepette az Európai Unió tagállamai éppen egy közös, 500 milliárd eurós védelmi alap létrehozásáról tárgyalnak. Az ambiciózus terv nemcsak az EU katonai képességeinek megerősítését célozza, de egyfajta válasz is arra a biztonságpolitikai dilemmára, amelyet Donald Trump visszatérése okoz.
A globális technológiai együttműködés még az exportkorlátozások árnyékában sem áll meg – állítja az Nvidia vezérigazgatója.
Az FTC elnöke, Lina Khan a Biden-elnökség utolsó napjaiban is folytatja a BigTech üldözését.
Az Európai Bizottság legújabb jelentése szerint az euróövezet gazdasági növekedése 2025-ben és 2026-ban gyorsulni fog, az infláció pedig tovább lassul. Ugyanakkor felhívja a figyelmet az amerikai protekcionizmusból eredő, a globális kereskedelmet és a közel-keleti energiaárakat is érintő kockázatokra.
A Biden-kormányzat szorongatása után a techóriások vezetői remélik, hogy lazulni fog a hurok.
Az MBH Bank Elemzési Centruma, illetve az MBH Befektetési Bank részvénypiaci elemzői megvizsgálták az amerikai elnökválasztás legfontosabb gazdasági hatásait. Milyen állapotban van az Egyesült Államok gazdasága? Milyen hatása lehet egy esetleges demokrata vagy egy republikánus győzelemnek a különböző ágazatokra és a befektetési piacokra? Kell-e tartanunk egy globális vámháború veszélyeitől? Az MBH szakértőinek elemzéséből készült összeállításában mindezekre a kérdésekre választ kaphatunk.
Az egyik oldalon az amerikai elnökválasztásban Putyin – nem tudni, hogy trollkodásból vagy komolyan gondolva – Kamala Harris mellett tette le a voksát, mondván fertőző a mosolya. Másrészt viszont az oroszoknak egyre inkább tetszik Donald Trump béketerve, amivel záros határidőn belül lezárná az ukrajnai harcokat. Már amennyi a béketervről kikövetkeztethető J. D. Vance legutóbbi megnyilvánulásából.
A baloldali propagandagépezet, a Washington Post megpróbált továbbadni egy történetet, miszerint Kennedy átpártolna Kamala Harrishez, és őt támogatná valamilyen hivatali poszt reményében. Pár napra rá márúgy szólt a fáma, hogy RFK Jr. kiléphet az elnökségért folyó versenyből. A találgatások azután érkeztek, hogy Nicole Shanahan (RFK Jr. alelnökjelöltje) arról beszélt, hogy a Demokrata párt mennyire szabotálta kampányukat, és fontolgatják, hogy miképp egyesíthetnék erőiket Donald Trumppal.
Miért érzi az átlagamerikai olyan rosszul magát az erősnek mondott gazdasági körülmények között? Ezt próbálja megérteni az ottani sajtó, amely eltérő véleményeket fogalmaz meg a széles körben elterjedt pesszimizmus valódi okairól.
Bár még az is kérdéses, ki lesz a következő amerikai elnök, a kampány már elkezdődött. A The New York Times is egy apokalipszisszerű elemzéssel jelentkezett, miszerint Trumpnak van egy mesterterve A mély állam lerombolására címmel. Az illiberális tollforgatók rögtön úgy minősítették a lap Trump 2.0-s verzióját, mintha a Mein Kampfot íratták volna át a mesterséges intelligencia segítségével.
Az egykori elnök kedden állt bíróság elé Miamiban, miután korábban titkosított, nemzetbiztonsági dokumentumokat találtak az egyik birtokán. A vádak szerint az ilyen és ehhez hasonló dokumentumokat a hivatalból való távozását követően le kellett volna adnia, azonban az egykori elnök állítólag félrevezette azokat a tisztviselőket, akik vissza akarták szerezni ezeket a dokumentumokat.
Kína fél évszázada tartó fokozatos megerősödése a geopolitikai hatalom erőegyensúly-eltolódásához vezetett. A 2010-es évekre gazdaságilag betagozódott a legerősebb állam, az Egyesült Államok mögé, és úton van a világgazdaság központi pozíciója felé. A Trump elnök által 2018-ban megindított kereskedelmi háború – korábbi sikertelensége ellenére – a 2023. január 1-től bevezetett inflációcsökkentő törvénnyel új lendületet adott a két fél rivalizálásának. A két nagyhatalom közötti viszály közvetlen és közvetett módon egyaránt kihat az Európai Unióra. Az EU-nak mérlegelnie kell a lehetőségeit, de megfelelő külgazdasági politikával akár még profitálhatna is a versengésből.
Nagy az esély arra, hogy az elnökválasztás „második fordulójává” válik a félidős választás.
Promóció
Trend
Promóció
Hazai válogatás
