Az új amerikai szabályozás megnehezítheti a zöldkártya megszerzését azoknak is, akik legálisan élnek az Egyesült Államokban. Ez pedig nemcsak családokat szakíthat szét, hanem épp azokat a magasan képzett szakembereket tántoríthatja el, akikre az amerikai gazdaság és technológiai szektor a leginkább támaszkodik.
A NATO jövője egyre többeket foglalkoztat, és nem csak a katonai tömbön belül, hanem a vele szemben álló hatalmak is árgus szemekkel figyelik, meddig foszlik-bomlik a nyugati szövetségi rendszer sűrűn szőtt védelmi hálója.
Amikor Washington figyelmét és erőforrásait egy közel-keleti háború köti le, a geopolitikai riválisok azonnal tesztelni kezdik a Monroe-elv határait.
Az amerikai Legfelsőbb Bíróság február 20-i döntése kimondta, hogy az International Emergency Economic Powers Act (IEEPA) nem ruházza fel az elnököt vámemelési jogkörrel. Ez a határozat egy csapásra érvénytelenítette a Trump-adminisztráció 2025 tavaszán bevezetett átfogó vámrendszerét, beleértve a 20 százalékos reciprok vámot az EU-ra és az akár 125 százalékos kínai vámokat. A döntés nyomán az Egyesült Államok 130 milliárd dollárt meghaladó visszatérítési kötelezettséggel szembesül.
Kína évek alatt egy dollárt megkerülő nyersanyaghálózatot épített ki, de Trump most egyszerre katonai, gazdasági és diplomáciai eszközökkel bontja le ezt az árnyékrendszert. A dollár globális súlya megrendült, és az amerikai stratégia most azon múlik, hogy sikerül‑e visszaterelni a kereskedelmet a saját gravitációs terébe.
Az amerikai vámok a Legfelsőbb Bíróság döntése után néhány órával máris új jogi köntösbe öltöztek. A piacok egy pillanatra fellélegeztek az extrém vámok eltörlését követően, ám a Fehér Ház egy előre megírt forgatókönyv alapján azonnal reagált.
A hétvégi müncheni biztonsági konferencia minden eddiginél nagyobb izgalmakat hozhat, hiszen amíg a szemünk láttára omlik össze a második világháború utáni világrend, a szereplők egy új rendszer alapjait fektethetik le. Vagy mégsem?
A globális pénzügyi rendszer mélyebb rétegeiben olyan mozgások zajlanak, amelyek évtizedekre meghatározhatják a világgazdaság játékszabályait. Tavaly óta elkezdődött a Pax Americana pénzügyi pillérének tudatos, vezérelt bontása, a dollár hegemóniája pedig belső döntések – az úgynevezett mar-a-lago-i egyezmény miatt rendült meg végzetesen.
A vámemelések nem szakították szét a globális kereskedelmet, de gyors és látványos átrendeződést indítottak el. Az USA és Kína gazdasági szétválása felgyorsult, miközben az EU és Kína sikeresen más piacok felé terelte a kivitelét. Vagyis a fragmentáció és a diverzifikáció mellett nem volt érdemi deglobalizáció – derül ki egy friss tanulmányból.
Trump grönlandi offenzívája a 21. század egyik legélesebb geopolitikai húzása: a sziget ellenőrzése a nyugati világ kritikusnyersanyag-ellátását és az északi térség kapuit érinti. Washington rövid távon előnyt szerezhet, hosszabb távon viszont a szövetségesi bizalom eróziója komoly stratégiai költségeket jelent, a jég olvadásával viszont a transzatlanti kapcsolatok egyre ridegebbé válnak.
A választásokon elhangzott energiaár-csökkentési ígéret kudarcot vallott Amerikában. Drágult a lakossági energia, ami egyre több szegény családnak okoz komoly problémát.
A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi Ándrás műsorvezető és Suppan Márton, a Peak alapítója Siklós Bencét,a Peak tanácsadóját látja vendégül. A műsor középpontjában a Peak friss fintechpiaci kiadványa, a Fintech Sparks 2025 lesz, az éves nagyleltár, ahol toplisták, statisztikák, nyertesek, vesztesek, botrányok és trendek egyetlen, könnyen böngészhető csomagban állnak össze.
A nyugati narratíva szerint bármi is történik, Putyin vesztesként kerül ki az ukrajnai háborúból: az orosz hadsereg mítosza összeomlott, szankciók sújtják a gazdaságot és több ezer katonájuk hal meg a frontvonalakon. Eközben azonban példátlan megosztottság uralkodik a nyugati szövetségben, amivel Moszkva máris nyert.
A Fehér Ház új rendelettervezete alapvető fordulatot hozhat az Egyesült Államok mesterségesintelligencia (MI)-szabályozásában. A dokumentum elsődleges célja egy egységes szövetségi MI-standard létrehozása, miközben visszaszorítaná a tagállami szintű szigorításokat.
Trump vezetésével az Egyesült Államok folyamatosan igyekszik nemcsak fenntartani a világhatalmát, hanem meg is erősíteni azt. Ennek a jelét most az Indiával való szövetsége mutatja.
A hidegháború szelleme újra mocorog: Putyin bejelentette, hogy Oroszország „megfontolja” a nukleáris kísérletek újraindítását – alig néhány nappal az után, hogy Donald Trump közölte, Amerika már el is kezdte az előkészületeket. Stratégiai üzenetváltás nagyhatalmi üzemmódban.
Az USA elnöki rendelete megduplázta a gyermekrák elleni küzdelmet főként a mesterségesintelligencia-adatelemzések révén támogató projekt éves költségvetését. A program célja, hogy prediktív modellekkel gyorsítsa a gyógyszerkutatást, csökkentse a mellékhatásokat és új terápiákat azonosítson.
Október elsején fordult elő 2019 óta először, hogy leállt az amerikai szövetségi kormányzat, mert a szenátus az utolsó órákban sem tudta átvinni a rövid távú finanszírozásról szóló döntést.
Trump az ENSZ-ben a megújuló energiákat „csalásnak” nevezte, mert szerinte drágák, és gazdasági összeomlást okozhatnak. Bjørn Lomborg energetikai szakértő egyetértett az állításokkal, kiemelve, hogy a nap- és szélenergia valós költségei magasak, így ezen a téren további innováció szükséges.
Trump és Hszi telefonbeszélgetése a TikTok sorsáról nem hozott előrelépést, így a feltételek a stratégiai játszma részei maradnak. A két elnök október végén az APEC-csúcson találkozik majd, ahol megbeszélhetnek egy privát találkozót is. Mutatjuk, mi a helyzet a TikTok-ügyben!
Több mint 85 klímakutató állítja, hogy az amerikai Energiaminisztérium nyáron kiadott klímatanulmánya alapvetően hibás és elfogult. Az általuk készített jelentés közvetlen hatással van az energiaipari beruházásokra és a globális kereskedelmi folyamatokra.
Egyes elemzők szerint a világ többpólusú berendezkedése valójában a gazdasági modellek versengését is jelenti: a liberális kapitalizmus, a kínai államkapitalizmus és most az amerikai „patrióta kapitalizmus” hibridje áll szemben egymással. Hogy melyik válik dominánssá, azt a következő évek döntik el. Ha Amerikában új szelek fújnak a gazdaságban, azok messzire sodorhatják a régi dogmákat, márpedig a Trump-féle „patrióta kapitalizmusnak” messzemenő következményei lehetnek.
Szeptember 2-án az USA rakétával lőtt ki egy venezuelai droghajót a Karib-tengeren, 11 ember halálát okozva. Eözben a kartellek elleni harc Európára is kiterjedhet: a mexikói és brazil csoportosulások új piacokat keresnek, növelve az EU 31 milliárd eurós kokainpiacán az erőszakot és a bűnözést.
A globális energiaipar fordulat előtt áll: miközben a zöldátállás lendülete megtörik, a vezető olajcégek új tartalékok felkutatására fókuszálnak. A magas infláció, a geopolitikai feszültségek és az energiabiztonság iránti igény miatt a fosszilis tüzelőanyagok korszaka még évtizedekig velünk maradhat.
A mexikói kábítószerkartellek mára olyan hatalmasra nőttek, hogy a bűnszervezetek elleni harc egyre kilátástalanabbnak tűnik, miközben azok az ország egyik legnagyobb „munkaadójává” váltak és az Egyesült Államokkal való viszonyt is feszültségek terhelik. A közelmúltban ráadásul két rivális droghálózat összefogott, hogy létrehozzon egy úgynevezett „szuperkartellt”.
Megdöbbentő cikk jelent meg a G7 hasábjain, amelynek már a címe is erősen elgondolkodtató: „Épp az akkugyártás hibáit készülünk lemásolni a mesterséges intelligenciával.” A szerző – nevezzük megértően kritikusan laikusnak – úgy tűnik, mintha egyes tényekkel vagy nem lenne tisztában, vagy tudatosan választaná a realitás helyett a retorikát.
Az EU és az USA új szankciós lépései felborítják a globális energiapiaci kompromisszumokat, visszaszorítják az orosz olaj európai importját, miközben ellátási zavarokat, árrobbanást és geopolitikai átrendeződést idéznek elő. Ennek terhét végső soron az európai fogyasztók fogják viselni.
Az elmúlt hetekben Trump több rendeletet írt alá, amely a mesterséges intelligencia (MI) fejlesztésére és globális vezető szerepének biztosítására irányul az Egyesült Államokban.
Az IMF legfrissebb jelentései látszólag a globális gazdasági viharok elcsendesedéséről és egy lassú normalizálódásról festenek képet. De mi van, ha a legfontosabb adatok csupán egy ügyesen felépített illúzió részei? Egy mélyebb elemzés feltárja, hogy a színfalak mögött drámai átrendeződés zajlik: Kína soha nem látott mértékű, ám a statisztikákban elrejtett fölényre tesz szert, miközben az USA szerepe végérvényesen megváltozott.
A hét ábrája
