A hidegháború szelleme újra mocorog: Putyin bejelentette, hogy Oroszország „megfontolja” a nukleáris kísérletek újraindítását – alig néhány nappal az után, hogy Donald Trump közölte, Amerika már el is kezdte az előkészületeket. Stratégiai üzenetváltás nagyhatalmi üzemmódban.
Az USA elnöki rendelete megduplázta a gyermekrák elleni küzdelmet főként a mesterségesintelligencia-adatelemzések révén támogató projekt éves költségvetését. A program célja, hogy prediktív modellekkel gyorsítsa a gyógyszerkutatást, csökkentse a mellékhatásokat és új terápiákat azonosítson.
Október elsején fordult elő 2019 óta először, hogy leállt az amerikai szövetségi kormányzat, mert a szenátus az utolsó órákban sem tudta átvinni a rövid távú finanszírozásról szóló döntést.
Trump az ENSZ-ben a megújuló energiákat „csalásnak” nevezte, mert szerinte drágák, és gazdasági összeomlást okozhatnak. Bjørn Lomborg energetikai szakértő egyetértett az állításokkal, kiemelve, hogy a nap- és szélenergia valós költségei magasak, így ezen a téren további innováció szükséges.
Trump és Hszi telefonbeszélgetése a TikTok sorsáról nem hozott előrelépést, így a feltételek a stratégiai játszma részei maradnak. A két elnök október végén az APEC-csúcson találkozik majd, ahol megbeszélhetnek egy privát találkozót is. Mutatjuk, mi a helyzet a TikTok-ügyben!
Több mint 85 klímakutató állítja, hogy az amerikai Energiaminisztérium nyáron kiadott klímatanulmánya alapvetően hibás és elfogult. Az általuk készített jelentés közvetlen hatással van az energiaipari beruházásokra és a globális kereskedelmi folyamatokra.
Egyes elemzők szerint a világ többpólusú berendezkedése valójában a gazdasági modellek versengését is jelenti: a liberális kapitalizmus, a kínai államkapitalizmus és most az amerikai „patrióta kapitalizmus” hibridje áll szemben egymással. Hogy melyik válik dominánssá, azt a következő évek döntik el. Ha Amerikában új szelek fújnak a gazdaságban, azok messzire sodorhatják a régi dogmákat, márpedig a Trump-féle „patrióta kapitalizmusnak” messzemenő következményei lehetnek.
Szeptember 2-án az USA rakétával lőtt ki egy venezuelai droghajót a Karib-tengeren, 11 ember halálát okozva. Eözben a kartellek elleni harc Európára is kiterjedhet: a mexikói és brazil csoportosulások új piacokat keresnek, növelve az EU 31 milliárd eurós kokainpiacán az erőszakot és a bűnözést.
A globális energiaipar fordulat előtt áll: miközben a zöldátállás lendülete megtörik, a vezető olajcégek új tartalékok felkutatására fókuszálnak. A magas infláció, a geopolitikai feszültségek és az energiabiztonság iránti igény miatt a fosszilis tüzelőanyagok korszaka még évtizedekig velünk maradhat.
A mexikói kábítószerkartellek mára olyan hatalmasra nőttek, hogy a bűnszervezetek elleni harc egyre kilátástalanabbnak tűnik, miközben azok az ország egyik legnagyobb „munkaadójává” váltak és az Egyesült Államokkal való viszonyt is feszültségek terhelik. A közelmúltban ráadásul két rivális droghálózat összefogott, hogy létrehozzon egy úgynevezett „szuperkartellt”.
Megdöbbentő cikk jelent meg a G7 hasábjain, amelynek már a címe is erősen elgondolkodtató: „Épp az akkugyártás hibáit készülünk lemásolni a mesterséges intelligenciával.” A szerző – nevezzük megértően kritikusan laikusnak – úgy tűnik, mintha egyes tényekkel vagy nem lenne tisztában, vagy tudatosan választaná a realitás helyett a retorikát.
Az EU és az USA új szankciós lépései felborítják a globális energiapiaci kompromisszumokat, visszaszorítják az orosz olaj európai importját, miközben ellátási zavarokat, árrobbanást és geopolitikai átrendeződést idéznek elő. Ennek terhét végső soron az európai fogyasztók fogják viselni.
Az elmúlt hetekben Trump több rendeletet írt alá, amely a mesterséges intelligencia (MI) fejlesztésére és globális vezető szerepének biztosítására irányul az Egyesült Államokban.
Az IMF legfrissebb jelentései látszólag a globális gazdasági viharok elcsendesedéséről és egy lassú normalizálódásról festenek képet. De mi van, ha a legfontosabb adatok csupán egy ügyesen felépített illúzió részei? Egy mélyebb elemzés feltárja, hogy a színfalak mögött drámai átrendeződés zajlik: Kína soha nem látott mértékű, ám a statisztikákban elrejtett fölényre tesz szert, miközben az USA szerepe végérvényesen megváltozott.
A hét ábrája
Chris Wright, az Egyesült Államok energiaügyi minisztere, aki februári kinevezése előtt a Liberty Energy vállalat alapító vezérigazgatójaként az amerikai palagáz-forradalom egyik vezéralakja volt, a The Economist hasábjain publikált írásában élesen bírálja a zöldátállás eddigi eredményeit.
A kritikus ásványokért megy a geopolitikai huzavona Észak-Afrikában. Egy friss elemzés szerint Marokkó egy energiastratégiai háromszög csúcspontja lett.
A Federal Reserve jövője körüli vitában egyre inkább úgy tűnik, hogy nem a jegybankelnök személye, hanem maga az intézmény működése a tét. A politikai nyomás egy esetleges reformra sokkal mélyebb és tartósabb sebeket ejthet a globális pénzügyi rendszeren, mint egy egyszerű személycsere.
Donald Trump amerikai elnök kedden Pittsburghben a legnagyobb technológiai és energetikai cégek vezetőivel vitatta meg, hogyan pozicionálhatják vezető hatalomként az Egyesült Államokat a mesterséges intelligencia területén.
A hét ábrája
Trump ismét a vámokhoz nyúlt: 30 százalékos tarifát ígér augusztustól az EU exportjára – ha addig nem születik gyors és neki tetsző megállapodás. Brüsszel kész akár bosszúvámok kivetésére is, az Európai Bizottság azonban még mindig hisz a tárgyalásos konszenzusban, amivel elkerülhető lenne a transzatlanti gazdasági bomba robbanása.
Az ukrajnai háború és az izraeli–iráni konfliktus nem különálló válságok, hanem egymással összefüggő frontok egy széttagolt világháborúban – ahol az Egyesült Államok áll szemben Oroszország, Irán és Kína de facto szövetségével – állítja Thomas Fazi író, újságíró.
Az USA és Kína kereskedelmi párbaja már az egész ázsiai ellátási lánc idegszálait feszegeti. A régió ma úgy lavíroz a két nagyhatalom között, mint kötéltáncos a szélben: minden lépés egyre kockázatosabb.
Az ellenséges amerikai kormányzat árnyékában Európának sürgősen alternatívát kell építenie a digitális szuverenitása érdekében.
Kína élesen bírálja az Egyesült Királyság és az USA kereskedelmi megállapodását. A Financial Timesnak nyilatkozott a Kínai Kereskedelemi Minisztérium.
Egy a Financial Times által közzétett friss felmérés szerint a nagyobb nemzetközi cégek vezetőinek 52 százaléka öt éven belül áthelyezné működését a megújuló energiaforrásokhoz való jobb hozzáférés érdekében, miközben szinte mindenki támogatja a fosszilis tüzelőanyagoktól való hosszú távú elmozdulást.
Az amerikai távközlési hatóság vezetője szerint Európának döntenie kell: az USA vagy Kína technológiáját választja.
A vámháború részletes hatáselemzései még készülnek, de az első nyilatkozatok szerint az európai gazdaság növekedése várhatóan 0,3–0,5 százalékponttal csökkenhet a következő két évben. A magyar exportot pedig – egy bécsi intézet gyorsbecslése szerint – csak 0,37 százalékponttal vethetik vissza a most bejelentett amerikai vámok.
A JP Morgan friss elemzése szerint a zöldátállás drámaian lassan halad. Az ipari szektorok többsége továbbra is a fosszilis energiahordozóktól függ, így a 2030-as vagy a 2050-es célok is inkább ábrándok, vagyis a neves bankház elemzése összecseng Trump klímamegközelítésével.
Egy újabb geopolitikai játszma indult el a kritikus ásványokért a napokban, miután Kongó az M23 lázadók elleni amerikai támogatásért cserébe ritkaföldfémeket kínál. Az USA vezetése nyitott is erre, mivel csökkentené Kína afrikai bányászati dominanciáját és diverzifikálná az amerikai ritkaföldfémforrásokat, hasonlóan az Ukrajnában javasolt, de egyelőre jegelt dealhez.
