Kongresszusi beszédében az elnök elődje egyik főműve, a chiptörvény eltörlését lebegtette be. Szerinte az állami támogatással épített chipipar eleve halott ötlet, a külföldi vállalatokat elég lesz vámokkal megfenyegetni, hogy mindenféle ösztönző nélkül az Egyesült Államokba helyezzék a gyártást. Talán igaza van.
Az Intel egyetlen negyedév alatt 16,6 milliárd dollárt bukott. Kell-e erőltetni az amerikai chipgyártók megmentését, vagy a külföldiek becsalogatása lesz a jövő? Trump inkább az utóbbira fogadna.
A világ legnagyobb szerződéses chipgyártója az amerikai korlátozásokat követve elvágja Kína ezen útját a fejlett mesterségesintelligencia-chipekhez.
Olaf Scholz az európai chipgyártás fellegvárává kívánta tenni Németországot, ám a legnagyobb külföldi befektetők zsinórban mondják le a projekteket. A bőkezű állami támogatás politikája csődöt mondott.
A magasan képzett munkaerő hiánya komoly fenyegetést jelent a chipipar számára.
A dél-koreai gyártó 6,4 milliárd dollár állami támogatást kap a félvezetők amerikai gyártásához, cserébe fellendíti a beruházásokat Texasban. Ráadásul úgy tűnik, hogy a Samsung az Egyesült Államokban megelőzi riválisát, a tajvani TSMC-t a legfejlettebb chipek versenyében.
A világ legnagyobb chipgyártója több milliárdos támogatásért cserébe csúcstechnológiás létesítményeket épít Arizonában.
A TSMC után most a Samsung jelentette be, hogy amerikai gyárának megnyitását 2025-re halasztja. A hivatalos indoklás ugyanaz: nincsen elegendő szakképzett munkaerő az Államokban, így gyakorlatilag nem is tudnák elkezdeni a termelést.
Napjainkban Tajvan, vagy ritkábban használt nevén a Kínai Köztársaság megkerülhetetlen szereplője a globális chipiparnak. Nem véletlen, hogy Kína és az Egyesült Államok konfliktusainak homlokterében van a sziget. Nem túlzás azt állítani, hogy az életünket működtető chipek több mint a felét Tajvanon gyártják.
Fűt-fát és sok milliárd eurót ígért a külföldi chipgyártóknak Berlin, ha Németországban létesítenek üzemet. Az Intel és a TSMC a német költségvetés összeomlása után már egyáltalán nem biztos a források biztosításában. Ahogyan abban sem, hogy akarnak-e még építkezni.
Bevétel alapján mutatjuk a chipipar bálnáit: kilenc ázsiai mellett mindössze egy amerikai cég élvezi a globális torta legnagyobb szeleteink az ízét.
Milyen láncreakciót váltottak ki a világ félvezetőiparánál az Egyesült Államok által bevezetett korlátozások, illetve milyen hatással lesz Kína gyors növekedése a chipgyártás területén az eredetileg a TSMC és a Samsung által képviselt iparági óriásokra.
Az Intel hasonló profilú beruházása után – két év tárgyalást követően – a TSMC is úgy döntött, hogy a kelet-németországi Drezdában állami támogatásokkal együtt 10 milliárd eurós, azaz több mint 3800 milliárd forintos összbefektetéssel chipgyárat épít.
A mesterséges intelligencia (MI) növekvő népszerűsége megemelte a keresletet a fejlett chipek iránt, ezért a tajvani chipgyártó TSMC újabb beruházásokkal igyekszik bővíteni a kínálatot. A fogyasztóknak szánt elektronikai eszközök azonban továbbra sem olyan népszerűek, mint korábban.
