2025. március 24., hétfő
A Makronóm Intézet átfogó kutatásának célja volt felmérni, hogy a hazai beszállító vállalkozásokat milyen mértékben érinti az új ESG jogszabály, ismerik-e annak tartalmát, esetleges hatásait saját működésükre nézve. A felmérésben többségében feldolgozóipari vállalkozásokat kérdeztünk, a ...
Az orosz–ukrán háború kitörése a politikai napirend központi témájává tette Európa felfegyverzését, mivel ráébresztette az EU-t arra, hogy fennáll egy kiterjedt európai szárazföldi háború lehetősége.
Egyre több európai országban napelemeket telepítenek már a kerítésekre is, olyan olcsók lettek a panelek. A kínai napelemdömping és az ázsiai nagyhatalom termelésének fellendülése telíti a világpiacot. A Nemzetközi Energiaügynökség becslése szerint a napelemek kínálata eléri az 1100 gigawattot év végére, ami a jelenlegi kereslet triplája.
Európa gazdasági motorja, a világ negyedik és Európa legnagyobb gazdasága olyan strukturális problémákkal szembesül, amelyek több évtizednyi jólétnek vethetnek véget.
A második helyre jött fel Franciaország a világ legnagyobb fegyverexportőreinek listáján – derül ki a Stockholm International Peace Research Institute jelentéséből. Az Egyesült Államok maradt az éllovas: a
A Makronóm Intézet szakértői csapata Magyarországon elsőként hozta létre a gazdasági bizonytalanságot mérő mutatót, az Economic Policy Uncertainty (EPU) indexet.
Az elmúlt hetekben amerikai biztonságpolitikai és gazdasági elemzők is elismerték, hogy az átfogó exportkorlátozások ellenére Oroszország több mint kétszeresére, sőt egyes esetekben több mint tízszeresére növeli a fegyverek és hadianyagok hazai gyártását.
Napjainkra a globális járműgyártás 34,1 százalékát Kína biztosítja, ezt követi Európa (19,4 százalék) és Észak-Amerika (15,2 százalék), Japán és Dél-Korea pedig együttesen 14,7 százalékos globális részesedéssel bírnak. 2019-hez képest 2022-ben az európai gyártás 25 százalékponttal, az észak- és dél-amerikai pedig 7 százalékponttal esett vissza, míg az ázsiai-óceániai 1 százalékponttal nőtt.
Vitathatatlan tény, hogy a tudásba fektetett tőke megtérüléséhez megfelelő közeget szükséges teremteni.
Bár az Egyesült Államok 2023-ban még mindig a világ vezető hatalma, erősen megkérdőjeleződött, hogy fenn tudja-e tartani a saját maga által kreált globális rendet.
Az elmúlt hetek eseményei nyomán egyre nagyobb teret nyernek azok a félelmek, miszerint a végéhez közeleg a globalizáció alapját képező, viszonylag akadálymentesnek mondható tengeri szállítmányozás több évtizedes korszaka, ami strukturális drágulást jelentene a világkereskedelemben. A megkerülhetetlen tengeri kereskedelmi útvonalak számos fojtóponton haladnak át, ahol már egy kisebb zavar is ...
Január 15. és 19. között minden szem a Világgazdasági Fórum (WEF) éves találkozójára szegeződik.
A 20. század úgy ért véget Ázsiában, hogy Kína az 1990-es években még olaj tekintetében önellátó volt. A 21. század elején viszont a gazdasági aktivitás példátlan mértékű emelkedésbe kezdett, amit akkoriban főként az hajtott, hogy az Egyesült Államok a gyártását Kínába helyezte ki, mivel jóval olcsóbb volt ott gyártani számukra, mint odahaza. Többek között ennek köszönhetően a gazdasága két ...
Szaúd-Arábia, Egyiptom, az Egyesült Arab Emírségek, Irán és Etiópia 2024. január 1-jén hivatalosan is tagja lett a BRICS-nek. Az új tagállamok szakértői a csatlakozástól azt várják, hogy a lépés segít majd kiaknázni a lehetőségeiket, és az együttműködés előmozdítja a saját gazdasági fejlődésüket.
A világ autóipara visszafordíthatatlanul az elektromosság útjára lépett. Az EU 2035-től betiltja a hagyományos belső égésű személyautók értékesítését, az előrejelzések szerint pedig 2030-ra az elektromos járművek aránya a globális értékesítések 30-40, 2035-re pedig közel 50 százalékát teszik ki.
Habár az Egyesült Államok a világ első számú félvezető-felhasználója, azok gyártásában a Távol-Kelet, különösen Tajvan vezet. Washington a 2022-es CHIPS-törvényen keresztül nyújt állami ösztönzőket az amerikai félvezetőgyártás megerősítésére, egyúttal a Kínába irányuló technológiatranszfer leállítására.
A harmadik negyedévben a gazdaság teljesítménye a Makronóm Intézet várakozásainak megfelelően alakult: a magyar gazdaság kikerült a technikai recesszióból és negyedéves alapon 0,9 százalékos növekedést ért el. Eközben az infláció fokozatosan és folyamatosan csökken, októberben az egyszámjegyű tartományba került, miközben szeptemberben a reálbérek éves alapon már kismértékben, 1,7 százalékkal ...
A történelemben minden egyes energiaátállásnál gazdasági és politikai előnyre tesznek szert, valamint geopolitikai főszereplővé váltak azok az országok, amelyek az energiát a saját javukra tudták fordítani – elég Nagy-Britanniára és a szénre vagy az USA-ra és az olajra gondolni. Ugyanakkor aki a feldolgozást uralja, az képes befolyásolni ezt a geopolitikai átrendeződést.
Egy éve, hogy Harmonikus Növekedési Index (HNI) néven új gazdasági mérőszámot hozott létre a Makronóm Intézet, mely a nemzetközileg leggyakrabban használt mutató, az egy főre jutó GDP és más mutatók ismert hiányosságait hivatott kezelni.
Az elkövetkező évtizedben az európai és a magyar gazdaság számos kihívással néz szembe, köztük a globális infláció növekedésével, az ellátási láncok problémáival és a képzett munkaerő hiányával. A Makronóm Intézet kutatása azonosította a hazai gazdaság potenciális kitörési pontjait és növekedési fókuszterületeit 2030-ig.
A globális áruexport forgalmi értéke a Covid–19-világ-járványhoz köthető lezárások és bizonytalanságok miatt mintegy 22,7%-kal zuhant be 2020 első fél évében.
Habár jelenleg a gázárak messze elmaradnak a tavalyi csúcsoktól, fennáll annak a veszélye, hogy a kedvezőtlen időjárás, az ellátási akadályok vagy a geopolitikai feszültségek miatt az árak ismét elszállnak. 
Az európai árak így is magasabbak az egyéb piacokon fellelhetőknél (amerikai ...
A geopolitikai kihívások növekedésével a vállalatok kommunikációjában is egyre hangsúlyosabbá válik a kockázatcsökkentés irányába mutató kifejezések használata. Az IMF jelentése szerint a negyedéves eredménybeszámoló egyeztetéseken elhangzó, blokkosodáshoz köthető kifejezések (deglobalizáció, reshoring, onshoring, nearshoring, friendshoring, lokalizáció, regionalizáció) gyakoriságát vizsgálva ...
A múlt század közepén a két nagy tömb (USA, Szovjetunió, illetve azok befolyási zónái) a globális GDP 88 százalékát tette ki.Napjainkra ugyanezen országok már csak ennek az 57 százalékáért felelnek, a csökkenés pedig tovább folytatódik. Megjelentek tehát azok a dinamikusan fejlődő középhatalmak, amelyek minden valószínűség szerint a közeljövő legmeghatározóbb geopolitikai és gazdasági ...
Az unipoláris világrend felbomlásával úgy tűnik, a globális dél középhatalmai egyedülálló lehetőséget kapnak: befolyásuk és autonómiájuk akár még valós gazdasági-katonai erejüknél is jobban megnőhet. A Makronóm Intézet az érintett országokat a szakmai körökben elterjedt „hintaállam” kifejezés helyett ingaállamokként azonosította. Ugyanis amíg a hidegháború alatt a hintaállamok csupán az ...
Az amerikai German Marshall Fund kutatóintézet minden évben 14 nyugati országot magában foglaló reprezentatív felmérést végez az országok közvéleményeinek geopolitikai attitűdjeiről.
Az OECD bizalmi indikátora a jövőbeli fejleményekről nyújt információt az ipari szektor termelésének, rendeléseinek és késztermék-készleteinek alakulására vonatkozóan. Használható a kibocsátás növekedésének nyomon követésére és a gazdasági tevékenység fordulópontjainak előrejelzésére.
A hatékonyságjavítás előnyeivel párhuzamban számos aggály merült fel az MI fokozódó térhódításával kapcsolatban, mivel ahogy a modellek egyre jobban fejlődnek, úgy képesek minél többrétű munkakörök folyamatait automatizálni.
Hogy milyen várakozások vannak jelen a pénzügyi piacokon? A Sentix indexe megmutatja.
A globális zöldtörekvések megsokszorozzák a keresletet a kritikus nyersanyagok iránt, amelyeket többnyire fejlődő, politikailag instabil országokban termelnek ki. Mivel a kínálat nem tud majd lépést tartani a kereslettel, az egész világnak tartósan magas árakkal kell számolnia.
