2026. július 17., péntek
A Fintech Világa legutóbbi adásában Érczfalvi András műsorvezető, Suppan Márton, a Peak alapítója és Naszádos Zoltán, a Wood & Company partnere arról beszélgetett, hogyan alakítja át az MI a tőkepiacokat, miért vált a SpaceX sokkal többé egy űripari vállalatnál, valamint mire számíthatunk az OpenAI vagy az Anthropic tőzsdei megjelenésekor.
Kazahsztán csökkentené a kitettségét az orosz olajútvonalaknak, de a váltás lassú és drága. A kaszpi folyosó stratégiai menekülőút, a kínai kapcsolat pedig lehetőség és kockázat egyszerre. Asztana mozgástere ezért ma azon múlik, milyen gyorsan épülnek ki a Moszkvát elkerülő kapacitások.
A Fintech Világa legutóbbi adásában Érczfalvi András műsorvezető Suppan Mártonnal, a Peak alapítójával és Taub Alexandra solution architecttel beszélgetett egy olyan fejlesztésről, amely mérföldkő a magyar fintech- és MI-szektor számára: elkészült az első magyar fejlesztésű ChatGPT-applikáció, a Hungarian Fintech Explainer.
Az új amerikai szabályozás megnehezítheti a zöldkártya megszerzését azoknak is, akik legálisan élnek az Egyesült Államokban. Ez pedig nemcsak családokat szakíthat szét, hanem épp azokat a magasan képzett szakembereket tántoríthatja el, akikre az amerikai gazdaság és technológiai szektor a leginkább támaszkodik.
Az Egyesült Államok atomenergia-fordulata mára iparpolitikai program lett: Washington 2050-re 400 GW nukleáris kapacitást céloz, de ehhez újra kell építenie a teljes üzemanyagláncot. A számla 170 milliárd dollár is lehet.
Pozsony lett a V4 legkevésbé megfizethető fővárosi lakáspiaca. A tartós kínálati hiány, a dráguló hitelek és a tőkeerős vevők együtt olyan helyzetet teremtenek, amelyben az árak ellenállók maradnak, a helyi középosztály lakáshoz jutása pedig egyre nehezebb.
Az amerikai–kínai csúcstalálkozó a felszínen kereskedelmi enyhülést hozott, a mélyebb tét azonban a nagyhatalmi verseny szabályozása volt. Washington üzleti eredményeket, Peking „konstruktív stratégiai stabilitást” kommunikált. A két fél hivatalos összefoglalói közötti különbség mutatja meg, valójában ki mit akart elérni.
A tengerentúli búzapiac kínálati sokkot mutat: az USDA 1972 óta a legkisebb termést várja, mivel az aszály, a műtrágyaár és az alacsony vetésterület egyszerre szűkíti a kínálatot. A drágulás a termelői jövedelmezőséget, az inflációt és az importőrök stabilitását is érinti.
Az iráni háború energiapiaci következményei Ázsiában már megingatták a költségvetési, ipari és társadalmi stabilitást is. Az első védőpajzsok – támogatások, készletek, árplafonok – kimerülőben vannak, a térség kormányai pedig dráguló válságkezelési pályára szorulnak.
Szergej Lavrov szerint Washington a sérült Északi Áramlat vezetékeit a korábbi európai beruházási érték töredékéért szerezné meg, majd amerikai közvetítői pozícióból határozná meg az Európába visszatérő orosz gáz árát.
Az orosz gazdaság túlélte a szankciós sokkot, ám a lendület kifulladóban van. Moszkva átmeneti lehűlésről beszél, a kritikusabb orosz és nyugati értelmezések viszont a háborús növekedési modell plafonját látják. A 2027-es fordulat döntheti el, hogy alkalmazkodásról vagy tartós lassulásról van szó.
A bankkártyás vagy mobilfizetések térnyerése, az azonnali utalások fejlődése, a digitalizáltabb pénzügyi rendszer abba az irányba mutat, hogy egy készpénzmentes társadalom felé haladunk. A Fintech Világa legutóbbi adásában Érczfalvi András, Suppan Márton és Siklós Bence arra jutott, hogy a helyzet ennél is összetettebb.
Az Egyesült Államokban alig látni kínai márkájú autókat, az ázsiai országautóipari jelenléte mégis mélyen beépült a beszállítói láncokba. Washington vámokkal és nemzetbiztonsági szabályokkal védekezik, ám az alkatrészek, szoftverek és akkumulátorok leválasztása jóval nehezebb feladat.
Venezuela Maduro bukása után sem ment át klasszikus rendszerváltáson: a politikai hatalom váza megmaradt, Caracas gyors gazdasági nyitásba kezdett. Az országnak a kínai mintához hasonló útja lehet a piacnyitás politikai liberalizáció nélkül.
A kínai autóipar európai stratégiája új szakaszba lép: az exportált hazai modellek kora után jönnek az itteni igényekre tervezett autók. A tét már a tartós piaci beágyazódás, a helyi gyártás és az, hogy Európa beszállító vagy a piacának az elvesztője lesz-e az új autóipari rendben.
Ralph Schoellhammer a Brussels Signalben megjelent írásában azt állítja, hogy az Egyesült Államok körüli vita egy rossz kérdéssel indul. Szerinte Amerika sorsa ma nem egyszerűen a hanyatlás vagy a siker, sokkal inkább politikai átalakulás: az ország a köztársasági formából elmozdul a birodalmi működésmód felé.
A közelgő Trump–Hszi-találkozót első ránézésre könnyű volna a szokásos amerikai–kínai tárgyalások egyik újabb epizódjaként értelmezni, amely vámokról, technológiai exportkorlátozásokról, ritkaföldfémekről, Tajvanról vagy az iráni kapcsolatrendszerről szól. A valódi jelentősége azonban túlmutat a napi diplomáciai eseményeken.
A mesterséges intelligencia, az adat és a katonai szoftver a hatalmi verseny új eszköze lett, de önmagában nem pótolja a civilizációs vonzerőt. Gevorg Mirzajan politikai elemző szerint a Nyugat puha hatalma válságban van, ám továbbra is olyan mély a globális beágyazottsága, hogy azt a riválisai egyelőre nem tudnak teljeskörűen kiváltani.
A Revolutnál ritkán telik el hosszabb idő nagyobb bejelentés nélkül, most viszont különösen sűrű időszak áll a fintechcég mögött. A Fintech Világa legutóbbi adásában Érczfalvi András Suppan Mártonnal, a Peak alapítójával beszélgetett arról, miért lehetnek a Revolut legújabb fejlesztései fontosak a felhasználók és a bankszektor számára is.
A transzkaszpi gázvezeték terve új geopolitikai konfliktusokat hozhat Oroszország déli részén. A projekt egyelőre inkább jelzés, mint közeli beruházás, de jól mutatja, hogy az EU, Törökország, Azerbajdzsán és Türkmenisztán érdekei közelítenek egymáshoz a Kaszpi-térségben.
Az ukrajnai háború kisebb drónjai megmutatták, hogy a jövő haderejében a prototípusok mögött akkumulátor-, motor-, kamera- és elektronikai tömeggyártás áll. Az USA Kína drónipari fölényét próbálja megtörni, ám ez drága és lassú lesz, miközben Európa szorult helyzetbe került.
A Google nem jótékonykodik az új, Gemma 4 nyílt mesterségesintelligencia-modelljének ingyenessé tételével. Ehelyett kettős stratégiával egyszerre fojtogatja a konkurenciát és tereli saját felhőjébe az ügyfeleket, miközben alapjaiban írja át a mesterséges intelligencia gazdaságtanát.
Az Emírségek kilépése egyelőre nem döntötte be az olajárat, mert a Hormuzi-szoros válsága egyelőre magasan tartja azt. A sokk később jöhet, ha a kartell fegyelme megbomlik: elindulhat egy árháború, Ázsia pedig a többdevizás olajrend felé mozdulhat.
Az Európai Unió új iparpolitikai csomagja a zöldátállás eszközeiből iparvédelmi fegyvert kovácsolna. A Made in EU” látásmód célja az európai gyártás újraépítése, Peking viszont diszkriminációt és piaclezárást lát a tervezetben.
A digitális polccímke első látásra ártatlan bolti modernizációnak tűnik: kevesebb papír, kevesebb hiba, gyorsabb átárazás. Inflációs környezetben azonban a technológia könnyen megrengetheti a bizalmat, mert a vásárló fejében megfordulhat, hogy az élelmiszerárakat már algoritmusok mozgatják.
A hazai mikro- és kisvállalkozások (kkv-k) többsége már érzi, hogy az MI a jelen egyik legfontosabb üzleti eszköze. Erről szól a Fintech Világa legutóbbi adása, ahol Érczfalvi András műsorvezető Suppan Mártonnal, a Peak alapítójával és Sajtos Istvánnal, a Peak MI-üzletága, a PeakX vezetőjével beszélgetett az AI Start 500 programról.
Kína a piaci értesülések szerint korlátozhatja a kénsav exportját, hogy védje a saját műtrágyaellátását. A döntés túlmutat a vegyiparon: a kénsavhiány a réz-, a nikkel- és az akkumulátorláncokon keresztül az élelmiszer-biztonságot és a zöldátállás költségeit is érintheti.
Miközben Washington vámokkal és szoftverbiztonsági szabályokkal védi a piacát, a kínai autók már megjelentek az amerikai határ túloldalán, Mexikóban. Ez a jelenség Európának és Magyarországnak üzenetértékű: a kínai autóipari terjeszkedés egyszerre lehetőség és kitettség.
Szlovákiában nincs súlyos tőkekivonási válság, a beruházások száma azonban csökken. A meglévő gyárak működnek, de az új projektek, a kapacitásbővítések és a munkahelyteremtő döntések más közép-európai országok felé fordulnak.
Az EU új szankciós csomagja már az orosz olajexport tengeri infrastruktúráját célozza, miközben India és Kína számára a legfontosabb az ellátásbiztonság. A hormuzi olajválság idején a világpiacra a politikai deklarációknál erősebben hatnak a hordók és a biztosítási kapacitások.
