A gazdasági elemzők a 2008–2009-es pénzügyi válság óta a globalizáció lassulására (ún. „slowbalizációra”) lettek figyelmesek. A világkereskedelem részaránya a teljes gazdasági tevékenységen belül 2008-ban közel 60 százalékon tetőzött, amikor is az Egyesült Államokból kiinduló globális pénzügyi válság világméretű recessziót okozott. A globális kereskedelem azóta stagnál, a növekedés megindulását pedig először a pandémia, majd az orosz–ukrán háború és a növekvő geopolitikai bizonytalanságok hátráltatják. A kormányok és nagyvállalatok a globális értékláncok előnyei helyett már inkább a biztonságot és a rugalmasságot keresik, amelyek hatására felerősödtek a deglobalizációs, illetve a regionalizációs folyamatok.