A világ autóipara visszafordíthatatlanul az elektromosság útjára lépett. Az EU 2035-től betiltja a hagyományos belső égésű személyautók értékesítését, az előrejelzések szerint pedig 2030-ra az elektromos járművek aránya a globális értékesítések 30-40, 2035-re pedig közel 50 százalékát teszik ki.
Habár az Egyesült Államok a világ első számú félvezető-felhasználója, azok gyártásában a Távol-Kelet, különösen Tajvan vezet. Washington a 2022-es CHIPS-törvényen keresztül nyújt állami ösztönzőket az amerikai félvezetőgyártás megerősítésére, egyúttal a Kínába irányuló technológiatranszfer leállítására.
A harmadik negyedévben a gazdaság teljesítménye a Makronóm Intézet várakozásainak megfelelően alakult: a magyar gazdaság kikerült a technikai recesszióból és negyedéves alapon 0,9 százalékos növekedést ért el. Eközben az infláció fokozatosan és folyamatosan csökken, októberben az egyszámjegyű tartományba került, miközben szeptemberben a reálbérek éves alapon már kismértékben, 1,7 százalékkal emelkedtek.
A történelemben minden egyes energiaátállásnál gazdasági és politikai előnyre tesznek szert, valamint geopolitikai főszereplővé váltak azok az országok, amelyek az energiát a saját javukra tudták fordítani – elég Nagy-Britanniára és a szénre vagy az USA-ra és az olajra gondolni. Ugyanakkor aki a feldolgozást uralja, az képes befolyásolni ezt a geopolitikai átrendeződést.
Egy éve, hogy Harmonikus Növekedési Index (HNI) néven új gazdasági mérőszámot hozott létre a Makronóm Intézet, mely a nemzetközileg leggyakrabban használt mutató, az egy főre jutó GDP és más mutatók ismert hiányosságait hivatott kezelni.
Az elkövetkező évtizedben az európai és a magyar gazdaság számos kihívással néz szembe, köztük a globális infláció növekedésével, az ellátási láncok problémáival és a képzett munkaerő hiányával. A Makronóm Intézet kutatása azonosította a hazai gazdaság potenciális kitörési pontjait és növekedési fókuszterületeit 2030-ig.
A globális áruexport forgalmi értéke a Covid–19-világ-járványhoz köthető lezárások és bizonytalanságok miatt mintegy 22,7%-kal zuhant be 2020 első fél évében.
Habár jelenleg a gázárak messze elmaradnak a tavalyi csúcsoktól, fennáll annak a veszélye, hogy a kedvezőtlen időjárás, az ellátási akadályok vagy a geopolitikai feszültségek miatt az árak ismét elszállnak. 
Az európai árak így is magasabbak az egyéb piacokon fellelhetőknél (amerikai gázár 4-5-szöröse), miközben Európa egyre kiélezettebb versenyt fut Ázsiával a korlátozott gázkészletekért.
A geopolitikai kihívások növekedésével a vállalatok kommunikációjában is egyre hangsúlyosabbá válik a kockázatcsökkentés irányába mutató kifejezések használata. Az IMF jelentése szerint a negyedéves eredménybeszámoló egyeztetéseken elhangzó, blokkosodáshoz köthető kifejezések (deglobalizáció, reshoring, onshoring, nearshoring, friendshoring, lokalizáció, regionalizáció) gyakoriságát vizsgálva megállapítható, hogy a kérdéskör egyre hangsúlyosabb a vállalatok körében.
A múlt század közepén a két nagy tömb (USA, Szovjetunió, illetve azok befolyási zónái) a globális GDP 88 százalékát tette ki.Napjainkra ugyanezen országok már csak ennek az 57 százalékáért felelnek, a csökkenés pedig tovább folytatódik. Megjelentek tehát azok a dinamikusan fejlődő...
Az unipoláris világrend felbomlásával úgy tűnik, a globális dél középhatalmai egyedülálló lehetőséget kapnak: befolyásuk és autonómiájuk akár még valós gazdasági-katonai erejüknél is jobban megnőhet. A Makronóm Intézet az érintett országokat a szakmai körökben elterjedt „hintaállam” kifejezés helyett ingaállamokként azonosította. Ugyanis amíg a hidegháború alatt a hintaállamok csupán az Egyesült Államok és a Szovjetunió között egyensúlyozhattak, a XXI. század ingaállamai egy multipoláris nemzetközi térben jóval nagyobb szabadsággal, pragmatikus érdekeik szerint mozoghatnak.
Az amerikai German Marshall Fund kutatóintézet minden évben 14 nyugati országot magában foglaló reprezentatív felmérést végez az országok közvéleményeinek geopolitikai attitűdjeiről.
Az OECD bizalmi indikátora a jövőbeli fejleményekről nyújt információt az ipari szektor termelésének, rendeléseinek és késztermék-készleteinek alakulására vonatkozóan. Használható a kibocsátás növekedésének nyomon követésére és a gazdasági tevékenység fordulópontjainak előrejelzésére.
A hatékonyságjavítás előnyeivel párhuzamban számos aggály merült fel az MI fokozódó térhódításával kapcsolatban, mivel ahogy a modellek egyre jobban fejlődnek, úgy képesek minél többrétű munkakörök folyamatait automatizálni.
Hogy milyen várakozások vannak jelen a pénzügyi piacokon? A Sentix indexe megmutatja.
A globális zöldtörekvések megsokszorozzák a keresletet a kritikus nyersanyagok iránt, amelyeket többnyire fejlődő, politikailag instabil országokban termelnek ki. Mivel a kínálat nem tud majd lépést tartani a kereslettel, az egész világnak tartósan magas árakkal kell számolnia.
𝗔 𝗺𝗼𝘀𝗼𝗱𝗮𝗼𝗿𝘀𝘇𝗮́𝗴𝗼𝗸 𝗲́𝘀 𝗮 𝘀𝘇𝗮𝗻𝗸𝗰𝗶𝗼́𝗸𝗮𝘁 𝘀𝘇𝗼𝗿𝗴𝗮𝗹𝗺𝗮𝘇𝗼́ 𝗯𝗮𝗹𝘁𝗶 𝗮́𝗹𝗹𝗮𝗺𝗼𝗸 𝗮 𝗹𝗲𝗴𝗻𝗮𝗴𝘆𝗼𝗯𝗯 𝗻𝘆𝗲𝗿𝘁𝗲𝘀𝗲𝗶 𝗮𝘇 𝗢𝗿𝗼𝘀𝘇𝗼𝗿𝘀𝘇𝗮́𝗴𝗿𝗮 𝗸𝗶𝘃𝗲𝘁𝗲𝘁𝘁 𝘀𝘇𝗮𝗻𝗸𝗰𝗶𝗼́𝗸𝗻𝗮𝗸!
A gazdasági reglobalizáció, illetve regionalizáció három fő folyamaton keresztül érhető tetten, ezek a reshoring, a nearshoring és a friendshoring, amelyek során a gazdasági tevékenységek politikai vagy ellátásilánc-biztonsági megfontolások mentén átkerülnek egy kedvezőtlenné vált országból egy kedvezőbbe. Az alábbi ábra 2031-re vetíti előre a globális értéklánc átalakulását.
A Makronóm Intézet kutatásában részt vevő vállalkozások közel háromnegyede hallott már az ESG-ről és van is valamilyen tudása erről a fogalomkörről. 𝗘𝗴𝘆𝗿𝗲 𝗵𝗮𝗻𝗴𝘀𝘂́𝗹𝘆𝗼𝘀𝗮𝗯𝗯 𝗮𝘇 𝗘𝗦𝗚 𝗮𝘇 𝘂̈𝘇𝗹𝗲𝘁𝗶 𝗳𝗼𝗹𝘆𝗮𝗺𝗮𝘁𝗼𝗸𝗯𝗮𝗻: a vevők közel fele már figyelembe veszi az ESG szempontokat a beszállítók ki-választásánál...
A fosszilis energiahordozókhoz képest a tiszta energiával kapcsolatos technológiák ellátási láncai még összetettebbek (és sok esetben kevésbé átláthatóak). Ráadásul számos tiszta energiával kapcsolatos technológia és nyersanyagellátási lánc földrajzilagkoncentráltabb, mint a kőolajé vagy a földgázé.
Az üzleti bizalmi indikátorok fontos gazdasági mutatók, melyek gyakran elhanyagoltak, de kulcsfontosságúak az üzleti és befektetési döntésekben. Nem csupán statisztikai adatok, hanem az üzleti világ iránytűi is, amelyek a gazdaság állapotát és jövőbeli kilátásait mutatják.
A gazdasági elemzők a 2008–2009-es pénzügyi válság óta a globalizáció lassulására (ún. „slowbalizációra”) lettek figyelmesek. A világkereskedelem részaránya a teljes gazdasági tevékenységen belül 2008-ban közel 60 százalékon tetőzött, amikor is az Egyesült Államokból kiinduló globális pénzügyi válság világméretű recessziót okozott.
Az ukrán atomerőművek elleni orosz támadások az egész orosz nukleáris iparnak óriási károkat okoztak, kezdve a hitelességük és megbízhatóságuk aláásásával – mondta a Makronómnak Aszódi Attila, a BME Természettudományi Karának dékánja, nukleáris szakértő, a paksi bővítésért felelős volt államtitkár.
Promóció
Trend
Promóció
Hazai válogatás
