A szenátus után a képviselőház is elfogadta a Trump által „nagy, gyönyörű” törvénynek („Big Beautiful Act”) nevezett adócsökkentési és kiadásbővítési tervezetet. A javaslatot sok kritika és kétség övezi. Elemzők szerint csak az amerikaiak kisebb része élvezheti annak előnyeit, másoknak súlyos árat kell fizetniük.
Amerika lenyűgöző ütemben pörgött vissza a járvány előtti növekedési pályára, miközben a világ más fejlett gazdaságai még mindig lefelé kullognak a lejtőn. De mi hajtotta ezt a kiugró teljesítményt? A kulisszák mögött az iparágakon belüli termelékenységi robbanás és a mesterséges intelligencia villámgyors térnyerése sejlik fel.
Vámháborúk, adóssághegyek és geopolitikai átrendeződés: Trump ambiciózus gazdasági terve választ kíván adni Amerika strukturális válságára – de lehet, hogy csak ront a helyzeten?
Az Egyesült Államok számára a magas államadósság egyre inkább meghatározó tényezővé válik a globális befolyás megőrzésében. Ahogy a költségvetés mind nagyobb részét a kamatfizetések viszik el, úgy kerül Washington egyre komolyabb választás elé: a kormányzati kiadások csökkentése vagy a termelékenység növelése.
A Donald Trump friss kezdeményezése, miszerint az Egyesült Államok létrehozná saját szuverén vagyonalapját, heves vitát váltott ki a pénzügyi és politikai szférában. Egyesek az USA hatalmának kiterjesztését és a jövő generációjának vagyoni stabilitását látják benne, míg mások aggódnak, hogy az ötlet inkább csak politikai projektet, semmint egy fenntartható állami befektetési alapot takar.
A megválasztott elnök koalíciója két táborra oszlott a magasan képzett bevándorlók ügyében, mindez az amerikai vagyoni egyenlőtlenségek okozta egyre nagyobb problémákra vezethető vissza.
Joe Biden elnöksége ambiciózus gazdaságpolitikai kísérletként indult, amely szakítani akart a neoliberális dogmákkal. Az „American Rescue Plan” és más intézkedések célja a társadalmi egyenlőség és a gazdasági fellendülés volt, ám mindez inflációs válságba torkollott, ami végül politikai bukáshoz vezetett. Hogyan vált a jóléti ígéret átokká, és milyen tanulságok vonhatók le ebből a történetből?
Az MBH Bank Elemzési Centruma, illetve az MBH Befektetési Bank részvénypiaci elemzői megvizsgálták az amerikai elnökválasztás legfontosabb gazdasági hatásait. Milyen állapotban van az Egyesült Államok gazdasága? Milyen hatása lehet egy esetleges demokrata vagy egy republikánus győzelemnek a különböző ágazatokra és a befektetési piacokra? Kell-e tartanunk egy globális vámháború veszélyeitől? Az MBH szakértőinek elemzéséből készült összeállításában mindezekre a kérdésekre választ kaphatunk.
Az Egyesült Államokban néhány mérföldkő számos család számára frusztrálóan elérhetetlenné vált, ez pedig hozzájárul ahhoz a gazdasági pesszimizmushoz, ami a választásokat is körüllengi.
Az USA gazdasági mutatói kitűnő számokat produkálnak, egyes területeket tekintve sosem volt még ilyen jó állapotban választási évben. Ez mégsem feltétlenül hajtja Kamala Harris malmára a vizet. Hogy miért, annak a Reuters járt utána.
Bárki is lesz az Egyesült Államok következő elnöke, Joseph Stiglitz közgazdasági Nobel-díjas professzor máris írt neki egy levelet, tele intelmekkel – valamint Washington jelenlegi kül- és gazdaságpolitikai törekvéseinek időnként kifejezetten éles bírálatával.
Az amerikai munkaerőpiaci adatok friss felülvizsgálatából kiderült, az USA-ban idén márciusban 818 ezer fővel, 0,5 százalékkal kevesebben dolgoztak, mint azt korábban a statisztikai hivatal jelezte. Az új adatok szerint a havi munkahelyteremtési ütem is visszaesett, ami a munkaerőpiac lassulását jelzi. Ezek a tendenciák befolyásolhatják a Fed kamatdöntéseit is, ami pedig a világgazdaság egészére kihatással van.
Az új demokrata elnökjelölt nem sokat hajlandó elárulni tervezett energiapolitikájáról. Ha mégis, akkor úgy beszél, hogy azt mindenki a saját szája íze szerint értelmezheti. Ide is egy jó szó, oda is egy ígéret…
Mindenki attól félt, hogy a Biden-féle protekcionista inflációcsökkentő törvény támogatási rendszere az európai ipart fogja szétverni. Mint kiderült, a két éve indított projekt eddig az amerikain sem sokat lendített, a vállalatok ugyanis zsinórban és egymás után halasztják el a beruházásaikat.
Egyre nagyobb az aggodalom az Egyesült Államokban, hogy a gazdaság hamarosan egy recesszió kellős közepén találhatja magát. A nemrég kiadott foglalkoztatási jelentés csak olaj a tűzre a félelmeket illetően.
A munkanélküliségi mutatók kilőttek az Egyesült Államokban, a republikánusok azonnal rá is vetették magukat a Biden–Harris kettősre. Ami viszont kampányon kívül is mindenkit érdekel: érvényesül-e az úgynevezett Sahm-szabály, amely feltételezi, hogy a jelen állapotok egyenesen a recesszióhoz vezetnek?
Az amerikai jegybank (Federal Reserve) kiadta az úgynevezett Bézs Könyvet, amely felemás képet fest az USA gazdasági kilátásairól: a szövetségi jegybanki körzetek közel felében stagnáló vagy csökkenő gazdasági aktivitásról számolt be.
Az USA gazdaságára évek óta az infláció jelenti a legnagyobb veszélyt, most azonban egy másik probléma is egyre valósabb fenyegetésként tűnik fel a láthatáron: a munkanélküliség.
Az amerikai Gallup közvélemény-kutató cég egy júniusban publikált felmérése szerint a legtöbb amerikai a gazdasági kérdéseket illetően továbbra is konzervatív, míg szociális-társadalmi téren inkább liberális nézeteket vall.
A korábban mítosznak tartott feltételezés a szemünk előtt válik valósággá: az eurózóna viszonylagosan elszegényedik, összevetve az Egyesült Államok gazdasági teljesítményével. Több más elemzés mellett két francia közgazdászkutató is erre a következtetésre jutott a Le Monde-ban megjelent cikkében. Minden mutató ezt támasztja alá.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa 100 bázisponttal, 9 százalékra csökkentette az alapkamatot a kamatdöntő ülésén. A kamatcsökkentés gyorsítását a kedvező inflációs folyamatok tették lehetővé. Ugyanakkor a német gazdaság recessziója, illetve az olaj- és üzemanyagárak várható alakulása továbbra is óvatosságra int.
Az előzetes elemzői várakozásoknál jobbnak bizonyult a negyedik negyedéves amerikai gazdasági teljesítmény: az évesített negyedéves növekedés 3,3 százalékot tett ki az előzetesen várt 2 százalékos bővülés ellenében. Ugyanakkor a harmadik negyedévhez viszonyítva a bővülés üteme érdemben lassult.
Miért érzi az átlagamerikai olyan rosszul magát az erősnek mondott gazdasági körülmények között? Ezt próbálja megérteni az ottani sajtó, amely eltérő véleményeket fogalmaz meg a széles körben elterjedt pesszimizmus valódi okairól.
Ha most tartanák, öt erős, klasszikus vokscsatatatér államban nyerné meg az exelnök a választást. Három évvel ezelőtt még mindegyikben Biden győzött: a fordulat egyértelműen a Fehér Ház külpolitikájának és a gazdasági félelmeknek köszönhető.
Az amerikai gazdasági aktivitás gyorsuló ütemben nőtt októberben, miután gyakorlatilag stagnált szeptemberben.
