A bakui COP29 klímacsúcs – rekordhosszúságú tárgyalások után – végre új klímafinanszírozási célt tűzött ki, amely évi 300 milliárd dollárt ígér a fejlődő országoknak. Bár ez a korábbi vállalások háromszorosa, a delegáltak többsége elégtelennek tartja, és a globális dél képviselői szerint ennyiből nem lehet hatékonyan szembenézni az éghajlatváltozás kihívásaival. Az eredmény felemás: fontos lépés, de nem a várt áttörés.
A Nemzetközi Valutaalap szerint a főbb gazdaságok egyre inkább összehangolódnak, de a világ középtávú kilátásai továbbra is gyengék.
Úgy tűnik a Covid-járvány kitörése óta a befektetők többsége félretette a dollármentesítési narratívákat.
Ahogy a dollár árfolyama egyre emelkedik, a világ különböző részein a gazdaságok próbálnak alkalmazkodni és védekezni az ebből adódó kihívásokkal szemben. Vajon a múlt tanulságai segítenek megelőzni egy újabb gazdasági válságot, vagy az erősödő dollár újabb próbatételeket gördít a nyersanyagimportól és a külső eladósodottságtól függő országok elé?
Az elmúlt 25 évben a világgazdaság munkatermelékenysége hatszorosára nőtt, főként 30 feltörekvő gazdaságnak köszönhetően, amelyekben 3,6 milliárd ember él. Ezek az országok kiemelkedő beruházási rátával, urbanizációval, jelentős infrastrukturális fejlesztésekkel és a külföldi tőke vonzásával tudták növelni termelékenységüket. Ha ezt a fejlődési ütemet fenntartják, 25 éven belül elérhetik a fejlett gazdaságok szintjét. Hazánk is hasonló utat jár be, ami példaként szolgálhat más országok számára a munkatermelékenység növelése érdekében.
Miközben az Európai Unió arra koncentrál, hogy biztosítsa kapcsolatait az USA-val Donald Trump esetleges visszatérése előtt, lassan egy új front nyílik meg a nemzetközi kereskedelem harcterén. India három kritikus megállapodást akadályozott meg a WTO miniszteri találkozóján, és ezek mindegyike a feltörekvő országok és Európa közötti konfliktusok kiéleződését vetíti előre.
A globális zöldátállás azon feltörekvő piacoknak kedvez, amelyeknek alapvető nyersanyagai vannak az energiaforradalomhoz, a diverzifikáció és a zöldtechnológia terén történő fejlesztések pedig sok új lehetőséget nyithatnak meg előttük. Velük ellentétben az olajtermelő országok növekedése lassulni fog, és számos kihívással nézhetnek szembe.
Indonézia február 14-én elnökválasztást rendez, ami meghatározza, hogy ez a hatalmas gazdaság milyen irányt vesz az elkövetkező években. Az ország mérete, demográfiai összetétele miatt sem hagyható figyelmen kívül. Ráadásul a hatodik legnagyobb feltörekvő gazdaságról beszélhetünk, ahová szinte ömlik a külföldi működő tőke. Sőt, az ország kulcsfontosságú nyersanyagok kitermelője is, a zöldátállás nélküle aligha lesz megvalósítható.
India gazdasága jelentős növekedést tudhatott magáénak az elmúlt években, a népessége pedig tavaly meghaladta Kínáét. Azonban az indiai gazdaság további útja korántsem ígérkezik olyannak, mint amilyen a kínai volt, ugyanis sokkal több kihívás övezi.
A BRICS-országok szervezetének bővítésével kapcsolatban eddig mindenki azt hitte, hogy az a nyugati gazdasági dominancia és hegemónia ellensúlyozására jön létre. Most kiderült, hogy dehogy.
Promóció
Trend
Promóció
Hazai válogatás
