Indonézia február 14-én sorsdöntő elnökválasztást rendez, ami meghatározza, hogy ez a hatalmas gazdaság milyen irányt vesz az elkövetkező években. Az ország mérete, demográfiai összetétele miatt sem hagyható figyelmen kívül. Ráadásul a hatodik legnagyobb feltörekvő gazdaságról beszélhetünk, ahová szinte ömlik a külföldi működő tőke. Sőt, az ország kulcsfontosságú nyersanyagok kitermelője is, a zöldátállás nélküle aligha lesz megvalósítható.
Kerekes György, a Makronóm Intézet alapítójának írása
Indonéziában 2007-ben jártam először, Szumátra szigete és az orángutánok meglátogatása volt a célunk biológus feleségemmel. Három év telt el a pusztító cunami után: nemcsak az újjáépítés lendülete volt szinte tapintható, de a helyiek abban is bíztak, hogy a közös cél hosszú távra békét hoz az acehi szeparatista mozgalmak és a jakartai kormány között. A turisták is lassan visszatértek, ami sok családnak jelentette a megélhetést Észak-Szumátra falvaiban. Háromnapos dzsungeltúránkon sokat beszélgettünk helyi vezetőnkkel, aki öt gyereket nevelt muszlim hitben, indonéz identitásban. A fiatal apuka elmondta, hogy világlátott embernek számít, egyszer már járt Jáván, és úgy beszélt Jakartáról, mint a három nővér Moszkváról. Éreztük, hogy ugyan Indonézia hatalmas és kulturálisan is elképesztően diverz, de van gravitációs középpontja: Jáva termékeny szigete, az ottani kultúra és az egyre növekvő főváros, Jakarta. Azóta Joko Widodo (becenevén Jokowi) elnök vezetése alatt Indonézia dinamikus fejlődésnek indult, az ASEAN-régió feltörekvő középhatalmává vált, és stratégiailag is egyre fontosabb a nagyhatalmak szemében, Kína, az Egyesült Államok, Ausztrália és Japán is kiemelten foglalkozik a szigetvilággal.
A világ harmadik legnagyobb demokráciája február 14-én elnököt választ, nekünk pedig érdemes innen is figyelni ezt az egzotikus országot. Az Economist elemzése szerint öt érv is van amellett, hogy a világnak miért lesz egyre fontosabb Indonézia:
A puszta méret: ha Indonéziát virtuálisan kifektetnénk Eurázsia térképére, az ország Írországtól Kirgizisztánig érne. A 18 ezer szigetből álló archipelago geográfiája a nyilvánvaló logisztikai nehézségek mellett gazdaságfejlesztési előnyökkel is jár: szédítő ütemben fejlődnek például a digitális szolgáltatások.
A demográfia egyre fontosabb gazdasági előny: kb. 276 millió lakosa van, 25 százalékuk 25 év alatti, és csak 7 százalékuk 65 évnél idősebb. A termékenységi arányszám 2,2, és bár csökken, még fenntartható a lassú népességnövekedés. Az új elnökre váró kihívás a képzettségi szint, az oktatási rendszer javítása, amiben az ország nem jeleskedik.
A gazdasági növekedés: Indonézia a hatodik legnagyobb feltörekvő gazdaság, vásárlóerő-paritáson mérve az egy főre jutó GDP nagyobb, mint Indiában vagy Vietnámban. Az új elnök feladata a területi egyenlőtlenségek javítása: míg Jakartában az egy főre jutó GDP 19 ezer dollár körül van, sok kisebb szigeten nem éri el a 3000-et.
Kulcsfontosságú nyersanyagok kitermelője: az energiaátmenet nem megy Indonézia nélkül. A zöldenergia tárolásához nélkülözhetetlen nikkel kitermelésében nemcsak vezet, de a világ többi része összesen hoz felszínre annyit belőle, mint a szigetország. Az Economist előrejelzése szerint a zöldnyersanyagoknak Indonézia a 4. legnagyobb termelője lesz 2030-ra Ausztrália, Chile és Mongólia után. Widodo elnök ráadásul exporttilalmat rendelt el ezekre a fémekre, hogy ösztönözze a feldolgozókapacitások kiépítését (downstreaming politika).
Ömlik a külföldi tőke Indonéziába: a felsorolt faktorok indukálták a komoly külföldi működőtőke-behozatalt. Statisztikailag szingapúri befektetésből érkezett a legtöbb, de ezek mögött sokszor kínai vállalatok állnak, ahogy a hongkongi illetőségű invesztíciók mögött is. Az amerikai befektetések nagysága is nő, de az indonéz politika várja a Kínából áttelepülő gyártókat is a közeljövőben.
A leköszönő elnök, Jokowi gazdaságpolitikáját Jokowinomics néven ismerik Délkelet-Ázsiában, és alapvetően az infrastrukturális beruházások pörgetésén alapult, nem csoda, ha az államfő másik beceneve a „főépítész”.
A február 14-ei választáson a legnagyobb esélyes Prabowo Subianto, a jelenlegi védelmi miniszter, aki korábban kétszer is volt Jokowi kihívója, mire az elnök beemelte a kormányba. Prabowo tábornok volt, és igen robbanékony ember hírében áll, bár a kampányban igyekszik kedves, macskaszerető nagypapának mutatni magát. A biztonsági és honvédelmi kérdéseket helyezi előtérbe, a retorikája meglehetősen nacionalista, de gazdasági kérdésekben a folytonosságot hangsúlyozza. Számos kihívás áll majd előtte, ha megnyeri a választást, amelyek közül kiemelkedik a főváros átköltöztetése Borneó szigetére, mivel Jakarta nemcsak zsúfolt, de menthetetlenül süllyed. (Az indonézül Kalimantannak hívott tartományban már épül a Nusantarának nevezett város 2560 négyzetkilométer területen, és a tervek szerint 2024. augusztus 17-ére, a függetlenség napjára készül el.)
Magyarország számára Indonézia távoli, de nem elérhetetlen célpiac. Az exportunk legígéretesebb területe a technológiatranszfer. Vízgazdálkodás-technológiai projektet valósított már meg a Fővárosi Vízművek (36 indonéz település és több száz ezer lakos vízellátását biztosítjuk kis kapacitású mobil víztisztító művekkel), agrotechprojektet a közép-jávai Yogyakartában az Izotóp Intézet. Legalább egy tucat magyar IT-cég is exportálja a szolgáltatásait az indonéz piacra, a HunIndotech technológiai fórumot már egymást követő negyedik évben rendezte meg sikerrel a jakartai Magyar Nagykövetség.
Kapcsolódó:
Borítókép: MTI/AP/Trisnadi
