A kamatstop meghosszabbításáról döntött a kormány: az intézkedés újabb fél évvel, 2025. június 30-ig védi tovább a családokat. A kamatstop jelenleg 291 ezer jelzáloghitel esetén nyújt védelmet a kamatterhek drasztikus megemelkedése ellen.
Dübörög az amerikai választási kampány, nem csoda, hogy minden jelöltre igyekeznek valamit ráhúzni. Bár Joe Bidennek nincs komoly vállalkozása, így legutóbb a Biden házaspár hitelfelvételi gyakorlatát kezdték vizsgálni. Gyanús lett, hogy az elmúlt évek során túl gyakran kötöttek refinanszírozó hitelt az ingatlanjaikra. A tisztességben megőszült elnököt mi nem vádolnák ilyesmivel, a történetet vegyük inkább tanmesének a pénzmosásról.
Ahogy a dollár árfolyama egyre emelkedik, a világ különböző részein a gazdaságok próbálnak alkalmazkodni és védekezni az ebből adódó kihívásokkal szemben. Vajon a múlt tanulságai segítenek megelőzni egy újabb gazdasági válságot, vagy az erősödő dollár újabb próbatételeket gördít a nyersanyagimportól és a külső eladósodottságtól függő országok elé?
Az EU átalakítaná az Európai Stabilitási Mechanizmust (ESM), hogy katonai kiadásokra is lehessen fordítani belőle az orosz–ukrán háború miatt. A 422 milliárd eurós alap korrekciójához azonban az euróövezet pénzügyminisztereinek is lesz egy-két szava.
Újabb, a magyar gazdaságot, a kis- és közepes vállalkozásokat erősítő programot indít a kormány. Keddtől startol a GINOP Plusz program 1. prioritásához tartozó KKV Technológia Plusz Hitelprogram.
A Fitch Ratings hitelminősítő cég a közelmúltban stabilról negatívra változtatta a kínai államadósság kilátásait. Peking növekvő költségvetési hiánya komoly aggodalomra ad okot, az úgynevezett rejtett adósságok, köztük a helyi önkormányzatok finanszírozási eszközei a kilátásokat csak tovább homályosítják. Kína viszont ezt kikérte magának, szerintük ők mindent kézben tartanak.
Paolo Gentiloni, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi biztosa még huszonkettőre is lapot húzna, már ha hitelről van szó. Az Európai Unió még fel sem használta a 2020-ban – részben a volt olasz miniszterelnök javaslatára – felvett 800 milliárd eurós kölcsönt, most egy újabb eladósodás felé terelné az uniót a kutatás-fejlesztési és innovációs (K+F+I) szektor ösztönzése céljából.
Egy amerikai hitelminősítő a múlt év végén megkímélte Franciaországot a leminősítéstől. A kiadásainak csökkentésével küszködő állam jelenleg több mint 3000 milliárd euróval tartozik hitelezőinek, a nemzeti jövedelem alapján számolva az adósság 112 százalék környékén áll, ami majdnem duplája a Brüsszelben elvártnak. Ebben a helyzetben Párizs mégis megkockáztat egy olimpiát.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) közzétette negyedéves hitelezési felmérésnek eredményeit. E szerint a lakáscélú és a fogyasztási hitelek iránt élénkülő kereslet mutatható ki, miközben a lakáscélú kölcsönök feltételei nem változtak. Mindeközben a vállalati kölcsönfeltételek jellemzően változatlanok maradtak 2023 harmadik negyedévében, ilyen téren a következő fél évben sem lehet változásra számítani. A vállalati szegmensben a hitelkereslet folytatódó csökkenése volt jellemző.
Európában egyre feljebb kúsznak az évekkel ezelőtt felvett hitelek kamatai. Ezt a „mutatványt” különösebben nem értékelik azok, akik még akkor adósodtak el, amikor nulla körül állt a kamat. Mi lesz most velük?
Az agrárium helyzetét tavaly a történelmi, 1,4 millió hektáron több mint 50 ezer termelőt érintő aszály, az idén pedig az ezerszeresére emelkedett ukrán gabonaimport sújtja. A kormány a Széchenyi Kártya Programon keresztül rendkívül kedvező kamattámogatott hiteleket biztosít a gazdák számára.
