Ázsia legnagyobb gazdaságai olyan lépésre szánták el magukat, amely az amerikai dollártól való eltávolodásukat jelzi. Május 4-én az ASEAN+3 tagjai bejelentették, hogy elfogadtak egy gyors pénzügyi mechanizmust, amely elsőként fogja alkalmazni a regionális valutákat, beleértve a jüant.
Kína egy 10 ezermilliárd jüan (1,40 ezermilliárd dollár) értékű adósságmentő csomagot mutatott be a helyi önkormányzatok finanszírozási feszültségeinek enyhítésére és a lanyhuló gazdasági növekedés stabilizálására. Peking fenntartja a költségvetési mozgásterét, hogy reagáljon Trump esetleges kereskedelmi háborújára
A világgazdaság figyelmét ismét a Kína és az Egyesült Államok közötti hatalmas kereskedelmi egyensúlytalanság köti le. Sokan a kínai iparpolitikát okolják a folyamatokért, ám a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakértői szerint a probléma gyökere sokkal mélyebb, és mindkét országnak a saját portáján kellene söprögetnie.
Kína öt új nukleáriserőmű-projektet indít, amelyek – évente 11,5 milliárd kilowattóra villamos energiát termelve – jelentős előrelépést hoznak a zöldenergia terén. A 33,3 milliárd dolláros összértékű projektek első fázisa jövőre indul.
A projektet a nagy pénzügyi intézetek és központi bankok is figyelemmel kísérik, ha pedig bejön az elképzelés, az tovább gyengíti a dollár globális tartalékvaluta-státuszát.
Minden gazdasági ciklusnak megvan a maga devizaháborúja. Az 1920-as években Franciaország, Németország és Belgium is leértékelte a saját fizetőeszközét annak érdekében, hogy visszatérjen az első világháború alatt felhagyott aranyszabványhoz. Az 1930-as években a világ nagy nemzetgazdaságai versenyképes leértékelésekhez folyamodtak, hogy visszaszerezzék az 1929-es amerikai tőzsdei összeomlás után elvesztett jólétet. A dollár ereje 2024-ben újabb monetáris háborút indíthat el. Johan Gabriels, az iBanFirst regionális igazgatója az alábbiakban ezt a témát fejti ki.
Amennyiben Peking sikeresen leszoktatja a világot a dollárról, és a renminbi globális valutaként vagy domináns valutaként növeli az ázsiai nagyhatalom státuszát, az átformálná a globális kereskedelmi rendszert és a nemzetközi politikai környezetet. Az USA kormánya elveszíthetné az alacsony költségű adósságfelvételre vonatkozó kiváltságát, valamint azt a képességét, hogy pénzügyi szankciókat alkalmazzon elrettentő intézkedésként vagy külföldi rezsimek, szervezetek és emberek megbüntetésére.
A SWIFT által kiadott havi nyomkövető szerint a kínai jüan megelőzte a japán jent, és a negyedik leggyakrabban használt valutává vált a globális tranzakciókban, két év után először.
Az olcsó jüan a második legnagyobb kereskedelmi finanszírozási valutává katapultálja Kínát. A legjobban most a panda- és a dim sum-kötvények mennek.
Újabb jelentős lépést tettek a kínai valuta nemzetközi szerepének erősítése terén azzal, hogy csütörtökön először digitális jüanban számoltak el egy nyersolaj-tranzakciót.
A jüan részesedése az oroszországi deviza-tranzakciókban új csúcsra – egész pontosan 44 százalékra – emelkedett júliusban a legfrissebb orosz adatok szerint. Ez további hangsúlyt helyez a két állam közötti szorosabb gazdasági és kereskedelmi együttműködésre.
Argentína nemrégiben jüanban törlesztette adósságát, az IMF bejelentette, hogy ezentúl elfogadja a kínai jüant is fizetőeszközként. Azaz, hogy az országok jüanban rendezzék kötelezettségeiket az IMF-fel szemben. Úgy tűnik, új korszak köszöntött be a Nemzetközi Valutaalapnál (IMF) is.
Számos ország szeretne elszakadni a dollártól. Arról már hallottunk, hogy az orosz–indiai külkereskedelemben áttérnének egymás valutáiban való elszámoláshoz, de láthatóan ez egy nehéz folyamat, így most áttérnek a kínai jüanra, ezzel is növelve a kínai valuta súlyát a világkereskedelemben.
Továbbra is a dollár a vezető tartalékvaluta, de érdemes szemmel tartani azt is, hogy a jüan iránti kereslet elképesztően magasra szökött. A jüan lesz a dollár kihívója?
