A cikk Zongyuan Zoe Liu írása alapján készült, aki Kína-tanulmányok ösztöndíjasa a Council on Foreign Relationsnél. 

Csianghszi (Ganzhou) egy tengerpart nélküli város, nem tipikus turistacélpont, de a „ritkaföldfémek birodalmaként”, a „világ volfrámfővárosaként” ismerik. Fontos szerepet tölt be abban a kínai törekvésben, amely során az ásványi tőzsdék segítségével növelné valutája, a renminbi használatát és a globális nyersanyagpiacokon való árképzési erejét. 

Itt található az állami tulajdonú óriásvállalat (China Rare Earth Group) székhelye, amely az ország ritkaföldfémtermékeinek csaknem 70 százalékát állítja elő. Egyébként Kína fedezi a globális kereslet mintegy 90 százalékát. 

Emellett ez a város ad otthont a Ganzhou Ritkafém Tőzsdének is, ahol renminbit használnak a volfrám, a ritkaföldfémtermékek és a tiszta energiára való átálláshoz nélkülözhetetlen ásványi anyagok, például a kobalt azonnali kereskedési árainak jegyzésére.   

Hasonló reminbielszámolású tőzsdék léteznek Paotouban (Baotou) vagy Sanghajban. Kína további két renminbiben denominált börzét indított el a Sanghaji Nemzetközi Energiatőzsdén 2018-ban az olaj és 2020-ban a réz határidős ügyleteire. 

Az ázsiai nagyhatalom ezzel nemcsak a globális nyersanyagárak képzésénél növelné a renminbi használatát, de arra is törekszik, hogy egy alternatív globális pénzügyi rendszert hozzon létre, amely kevésbé támaszkodik a mindenható dollárra. Mindez látszik a szomszédos országaival folytatott regionális együttműködéseinél, a nem nyugati multilaterális partnerségekkel való valutamegállapodások kidolgozásánál, illetve a helyi fizetőeszközöknek a nemzetközi kereskedelemben és befektetésekben való felhasználásának fokozásánál. 

Kína hangoztatja, hogy ezek a stratégiák kevésbé szólnak a támadásról, a dollár trónfosztásáról vagy a renminbivel való helyettesítéséről. A céljuk inkább a jelenlegi, dollár uralta pénzrendszeren belül a védelem, az ország pénzügyi biztonságának megerősítése és a sebezhetőségének a csökkentése. Peking minimálisra mérsékelné az amerikai valuta likviditási válságának való kitettségét, és a geopolitikai válság idején is biztosítani szeretné a folyamatos hozzáférését a globális tőkepiacokhoz. 

Egyetlen kínai vezető sem fejezte ki nyilvánosan a dollár trónfosztásának szándékát, de a két ország között 2018-tól súlyosbodó geopolitikai és kereskedelmi feszültség miatt a kínai pénzügyesek aggodalmukat fejezték ki Peking sebezhetősége miatt, és sürgették pénzügyi rendszerük védelmét. 

Jin Canrong, a pekingi Renmin Egyetem professzora 2022-ben arra figyelmeztetett, hogy Kínának éberen figyelnie kell a tengerentúli pénzügyi eszközeinek biztonságára. Értve ez alatt az ázsiai ország több mint 3 ezer milliárd dolláros devizatartalékát, valamint több mint 8 ezer milliárd dollárnyi egyéb tengerentúli eszközt, például részvényeket és ingatlanokat, amelyek a kínai kormányhoz kötődő szervezetek tulajdonában vannak.  

Kínát erősen ösztönzi, hogy megakadályozza a dollár összeomlását, mert valószínűleg ő lenne a legnagyobb pénzügyi vesztes, ha a tengerentúli valuta leértékelődne.

Az ázsiai országnak sürgősen fel kell készülnie arra a lehetőségre is, hogy kikerül a dolláralapú globális fizetési rendszerből. Egy ilyen forgatókönyv szerint a kínai entitások elveszítenék a zöldhasúhoz való hozzáférést, ami nehezítené a nemzetközi tranzakciók lebonyolítását. Nem csoda, hiszen az amerikai szenátusban elhangzott egy olyan javaslat a hongkongi kormányellenes tiltakozások kapcsán, amely szankcionálná a kínai bankokat. 

Védekeznének a lehetséges nemzetközi büntetőintézkedések ellen, amennyiben Tajvan miatt katonai konfliktusba kerülnének a Nyugattal. Ez az aggodalom csak fokozódott, miután Kína tanúja volt a Nyugat által az oroszokkal szemben alkalmazott kollektív szankcióknak. A kínaiak az orosz devizatartalékok befagyasztását mint a bizalom kirívó megsértésének tartják, ami annak a bizonyítéka, hogy az Egyesült Államok részéről megvan a hajlandóság „felhagyni a szabályok betartásával”. 

Többoldalú partnerségek 

Kína a világ legnagyobb fosszilistüzelőanyag-fogyasztója, és uralja számos nagyon keresett kritikus ásványi anyag, például a kobalt és a ritkaföldfémásványok ellátási láncát, amelyeket a tiszta energiára való átállás során nem lehet könnyen helyettesíteni más anyagokkal a meglévő technológiával. Ennek ellenére aggódnak amiatt, hogy az ország csak korlátozottan tudja ellenőrizni az ármegállapítás folyamatát. 

Továbbra is erősen függ a dollártól az árazásnál és a nyersanyagszerződések elszámolásánál, ami azt jelenti, hogy a kínai vállalkozásoknak magasabb tranzakciós költségekkel kell szembenézniük.  

Az energetikai átalakulás lehetőséget kínál a renminbi globális pozíciójának emelésére az árupiacokon. Arra sincs garancia, hogy a jelenlegi, fosszilis tüzelőanyaggal működő globális gazdaságunk dollárdominanciája megmarad egy dekarbonizált világban.  

Kína emellett a nem nyugati regionális és multilaterális csoportokkal, például a Sanghaji Együttműködési Szervezettel (SCO) és a BRICS-szel létesített partnerségeken keresztül törekszik a dollártalanításra. Szorgalmazza a helyi valuták nemzetközi kereskedelemben és befektetésekben való használatát, valamint kiterjesztené egy alternatív globális pénzügyi rendszerben való részvételt.  

Miután a Nyugat szankciókat vezetett be Oroszország ellen, a 2022. szeptemberi SCO-csúcstalálkozón Hszi Csin-ping kifejezetten javasolta a helyi valuták használatának kiterjesztését a kereskedelmi elszámolásokban a regionális integráció előmozdítása érdekében, a helyi valutás határokon átnyúló fizetési és elszámolási rendszerek fejlesztésének megerősítését, valamint egy SCO fejlesztési bank létrehozásának előmozdítását. A SCO-tagok megállapodtak egy „útitervben” e célok megvalósítására. 

A Kína és az Öböl-menti Együttműködési Tanács (GCC) csúcstalálkozóján 2022 decemberében mondott beszédében Hszi Csin-ping kifejezte reményét, hogy országa és a GCC tagjai a következő három-öt évben növelik a renminbi használatát az olaj- és földgáz-kereskedelemben, illetve -elszámolásban a sanghaji kőolaj- és földgáztőzsdén (SHPGX) keresztül.  

Tavaly márciusban a China National Offshore Oil Corporation – ismertebb nevén CNOOC, Kína legnagyobb tengeri olaj- és gázmező-üzemeltetője – az SHPGX-en keresztül a renminbit használta a TotalEnergies SE francia multinacionális olaj- és gázipari vállalattól származó 65 ezer tonna cseppfolyósított földgáz (LNG) behozatala körüli tranzakciók lebonyolítására. Az LNG-t az Egyesült Arab Emírségekben állították elő, a libériai zászló alatt közlekedő Mraweh LNG-tanker szállította és májusban fejeződött be a kirakodás a CNOOC Guangdong Dapeng LNG-átvevő állomásán. 

Októberben a PetroChina, az ázsiai ország legnagyobb olaj- és gázkitermelője, illetve -forgalmazója egymillió hordó nyersolaj vásárlását számolta el a digitális renminbi felhasználásával az SHPGX-en keresztül, ami az első határokon átnyúló olajügylet volt az ország központi bankjának digitális valutáját használva.   

A 2008-as globális pénzügyi válságot követően Kína az amerikai gazdasági visszaesés tovagyűrűző hatásai miatti aggodalmakat kihasználva kezdte el támogatni a helyi valuták használatát az SCO-tagokkal folytatott kétoldalú kereskedelemben. Csereügyletekkel tette lehetővé, hogy más országok renminbit kölcsönözzenek a Kínai Népi Banktól (PBoC) a rövid távú likviditás megkönnyítése érdekében, viszonylag alacsony kamatlábak mellett.  

Az SCO tagjai közé tartoznak Közép-Ázsia jelentős szénhidrogén- és ásványkincsexportőrei, mint Kazahsztán, Üzbegisztán, Oroszország és a tavaly csatlakozott Irán. a szervezetnek olyan jelentős nyersanyagimportőrök is tagjai, mint Kína és India. 

Az SCO potenciálisan az exportőrök és az importőrök koalíció, amelynek középpontjában a renminbi használata állhat a nyersanyagok teljes életciklusának finanszírozására, a termeléstől a kereskedelmen át a fogyasztásig. 

Hasonlóképpen, a BRICS olajban gazdag országokra való kiterjesztése megerősíti a csoport kollektív gazdasági erejét és befolyását a tiszta energiára való áttérésre, annak ellenére, hogy a tagjai között komoly rivalizálás folyik, mint például a szaúdiak és Irán, vagy Kína és India között. 

Az SCO és a BRICS-országok tagjai most átfedik egymást, és hasonló ösztönzőik vannak a helyi valuták használatára. A tagok között vannak vezető olaj- és földgáztermelők, valamint olyan államok, amelyek jelentős tartalékokkal büszkélkedhetnek a tiszta energiára való áttérés motorjának számító kritikus ásványkincsekből.  

Irán évtizedek óta szembesül a súlyos nyugati szankciókkal, és határozottan a dollármentesítés mellett van. Teherán a SCO-tagságban látja az amerikai egyoldalúság elleni fellépés és a szankciók megkerülésének egyik módját. 

Hosszú menetelés a terjeszkedés felé 

2015-ben elindították a határokon átnyúló bankközi fizetési rendszert (Cross-Border Interbank Payment System, CIPS), a SWIFT alternatíváját. A CIPS azonban nem tér el teljesen a SWIFT-től, és továbbra is annak a szabványait használja a globális rendszerhez való csatlakozáshoz. 

A CIPS honlapján található adatok szerint 2023-ra a rendszer éves üzleti tranzakciós volumene eléri a 123 ezer milliárd renminbit (nagyjából 17,3 ezer milliárd dollár). A CIPS-nek jelenleg 139 közvetlen és 1345 közvetett résztvevője van világszerte, ezek többsége kínai bankok külföldi fiókja. 

Az alternatív pénzügyi rendszer kínai támogatása nem arról szól, hogy a dollár hanyatlásán ujjongjon, hanem inkább arról, hogy egy olyan alternatív pénzügyi rendszert hozzon létre, amelyben nincs domináns valuta, és amelyben elfogultság nélkül elfogadott a renminbi. az ázsiai nagyhatalom erősen ösztönzi a zöldhasú összeomlásának a megakadályozását, mivel a dollár leértékelődése esetén valószínűleg ő lenne a legnagyobb pénzügyi vesztes. 

A renminbiben denominált kötvények és részvények esetében a kínai kormány finom, stratégiai kezdeményezésekkel igyekszik növelni valutája globális vonzerejét. Az ottani tőkemérleg liberalizálásával kapcsolatos bizonytalanságok ellenére igyekeznek kiterjeszteni a renminbikötvények nemzetközi elfogadottságát. Növelnék a kínai államkötvények hasznosságát a nemzetközi pénzügyekben, ezáltal ösztönözve a renminbiben denominált eszközök iránti befektetői keresletet és növelve a valuta általános likviditását. 

A dollárfüggőség csökkentése 

A renminbi fokozatos nemzetközivé tételére tett első kísérletek időzítése és végrehajtásának módja arra utal, hogy a kínai fizetőeszköz fokozatos nemzetközivé tételének kezdeti motivációja elsősorban gazdasági jellegű volt, és inkább az ottani gazdaságot kívánta megvédeni az exogén pénzügyi sokkoktól, mint a geopolitikai veszélyektől. 

A 2008-as globális pénzügyi válságot követően Ven Csia-pao akkori kínai miniszterelnök egy 2009. márciusi sajtótájékoztatón nyíltan kifejezte kormánya aggodalmát az amerikai eszközökben lévő kínai részesedések biztonságával kapcsolatban. Sürgette a tengerentúli kabinetet, hogy őrizze meg a hitelességét és biztosítsa a kínai kormány tulajdonában lévő eszközök biztonságát. 

Az ázsiai nagyhatalom első lépése a renminbi szélesebb körű használatára és egy alternatív pénzügyi rendszer kialakítására, a dollármentesítés megvalósítása. Ezek a stratégiai védekező törekvések pedig alkalmazhatók az SCO és a BRICS többi tagjára is. 

Egyelőre Kína alternatív pénzügyi infrastruktúrájának a fejlesztése nem jelent érdemi fenyegetést az Egyesült Államok pénzügyi piacokon betöltött vezető szerepére vagy a dollárnak a világ tartalékvalutájaként betöltött státuszára. A történelem azonban arra emlékeztet bennünket, hogy egy korábban domináns valuta, például a font sem maradt fenn örökké. A múlt században a font dominanciájának a csökkenése az Egyesült Királyságnak a globális színtéren betöltött szerepének az esését tükrözte.  

Ezért a dollár dominanciáját nem érdemes természetesnek venni, vagy azt feltételezni, hogy az örökké tart. Jacob Lew volt amerikai pénzügyminiszter figyelmeztetett 2016-ban:  

Minél inkább az amerikai külpolitikához való ragaszkodáshoz kötjük a dollár és pénzügyi rendszerünk használatát, annál inkább nő a kockázata annak, hogy középtávon más valutákra és más pénzügyi rendszerekre térünk át.