Továbbra is a dollár a vezető tartalékvaluta, de érdemes szemmel tartani azt is, hogy a jüan iránti kereslet elképesztően magasra szökött. A jüan lesz a dollár kihívója?
Mihálovics Zoltán politológus írása a Makronómon.
A világ jegybankjai egyre többet fektetnek be a kínai fizetőeszközbe. Ezt támasztja alá a UBS Asset Management éves tartalékkezelői felmérése is: a jegybankok 85 százaléka fektet be vagy veszi fontolóra a jüanba való befektetést, ami az egy évvel ezelőttihez képest 81 százalékos növekedés.
Tarol a jüan
A jegybankok devizamenedzserei a tartalékok átlagosan 5,8 százalékát tervezik jüanban tartani az elkövetkező 10 évben. Ha ezt az arányt összevetjük a 2,9 százalékos globális jüantartalékszinttel, ez egy meredek növekedést jelent.
Az IMF is meghatározza, hogy hivatalosan mit tekint tartalékdevizának, és ezekből bizonyos súlyozással fenntartja az SDR néven ismert számlavezetési egységet. A jüant 2016-ban vette fel az IMF az SDR kosarába, amiben még a dollár, az euró, a jen és a font kap helyet. 2016 október 1-jétől viszont felvették a kínai renminbit (RMB) is, amely így ötödik devizaként került be. Ez a bővítés tükrözte a globális gazdasági folyamatok fejlődését.
Az új összetételű kosár tartalmazta az új összegeket is, amelyek az új időszakban meghatározták a kosár értékét. A döntés értelmében ebben az egyes valuták súlya a következőképpen oszlik meg: 41,73 százalék dollár, 30,93 százalék euró, 10,92 százalék jüan, 8,33 százalék jen, 8,09 százalék font. Az RMB bevonása elismerése is volt a kínai monetáris, deviza- és pénzügyi rendszer reformjának, valamint a pénzügyi piacok liberalizálásának. Ezek folytatásával pedig szerettek volna megteremteni egy szilárdabb nemzetközi pénzügyi rendszert.
Ezzel párhuzamosan az USA-ban 2022 júniusát tekintve a dollárbefektetések átlagos részesedése 63 százalékra esett vissza, ami az előző év azonos időszakához képest jelentős – 69 százalékos – csökkenés.
Ezeknek a tendenciáknak a felerősödése értelmezhető a háborúra adott válaszként is, hiszen egyre inkább tűnik úgy, hogy a globális világrend Amerika-központú mítosza kezd megdőlni, és sokkal inkább beszélhetünk többpólusú világról.
A dollár alkonya?
A zöldhasúba vetett bizalom csökkenése már a háború kirobbanása előtt is megfigyelhető volt. A Fed a pandémiára válaszként elképesztő mértékű pénznyomtatásba kezdett. Ez a dollárt leértékelte. De mivel az amerikai fizetőeszköz a világ tartalékvalutájának funkcióját tölti be, globálisan beépített kereslet mutatkozik iránta, ami a temérdek kinyomtatott pénzt segíti felszívni. Erre akkor jelenthetne veszélyt, ha több ország úgy döntene, hogy nem akar olyan valutát tartani, amely naponta veszít az értékéből. Az USA az invázió megindítása után több orosz bankot és az orosz jegybankot is kiiktatott a SWIFT rendszeréből. Ez a pénzügyi fizetési szisztéma teszi lehetővé a pénzügyi intézmények számára, hogy biztonságos és szabványos környezetben küldjenek és fogadjanak információkat a pénzügyi tranzakciókról. Mivel a dollár jelenti világ tartalékvalutáját, így a SWIFT megkönnyíti a nemzetközi dollárrendszer működését, és ez a kettő együttesen szolgáltat óriási dominanciát az USA-nak.
Mit mond Oroszország?
Oroszország válasza sem maradt el a SWIFT-ből való kizárásra: a jüan felé fordultak. Az oroszok elkezdtek jüant vásárolni, hogy a dollártól és az eurótól diverzifikálják a készleteiket. Az orosz pénzügyminisztérium célja eközben a devizaintervenciók újraindítása az oroszbarát nemzetek valutáinak felhasználásával. A jegybank május 20-án oldotta fel a devizavásárlásra vonatkozó korlátozásokat, hogy a szankciók hatását korlátozza. A feloldások óta a jüan iránti kereslet a nyolcszorosára emelkedett.
De más valuták iránt is nőtt az orosz kereslet: a svájci frank és a font iránt a két és félszeresére. Ezzel szemben az egykor népszerű valuták, mint a dollár és az euró, veszítettek vonzerejükből a devizapiacon. A jüan iránt azért nőtt meg vásárlási kedv ilyen mértékben, mert stabilitást és viszonylag alacsony volatilitást mutatott az elmúlt pár évben.
Igen élénk az orosz érdeklődés tehát a jüan iránt, amit az is jelez, hogy a rubel–jüan kereskedelmi forgalom rekordszintű, 44,3 milliárd rubelt ért el.
A moszkvai tőzsde 2013-ban indította el a rubel–jüan kereskedést, és áprilisban már 25 milliárd rubelt ért el a napi kereskedési volumen. Piaci beavatkozásokon keresztül az orosz hatóságok leállították a devizavásárlást, hogy megvédjék a rubelt a külső sokkoktól. Az orosz fizetőeszköz az utóbbi időszakban rendkívül megerősödött, helyreállt.
A háború és a szankciók ellenére az idén a rubel a világ legjobban teljesítő valutája, annak ellenére, hogy 20 százalékot esett a dollárral szemben. Ennek az az oka, hogy a tisztviselők aggodalmukat fejezték ki a rubel túlzott erőssége miatt, ami így csökkenti Oroszország számára a nyersanyagok, és az egyéb dollárban, illetve euróban árazott áruk exportjából származó bevételeit. Több vezető közgazdász szerint a rubel árfolyamszintje optimálisan nagyjából 70-80 dollár környékén lenne.A SWIFT-ből való kizárással kapcsolatban Kína saját fejlesztésű, renminbiben denominált határokon átívelő fizetési rendszere, a Cips okozhat egy kis pikantériát. A Cips érdekes szerepet tölthet be az oroszok SWIFT-ből való kizárását követően. Kína eredetileg ezt a rendszerét azzal a céllal fejlesztette ki, hogy az USA által ellenőrzött szisztémáktóé való függőségét képes legyen csökkenteni. A Cips továbbra is kisebb, mint a SWIFT, ugyanakkor azok az orosz bankok, amelyek távoztak a SWIFT-ből, növekedési lehetőséget biztosítanak neki.
Borítókép: 123rf
Eredetileg megjelent a Makronom.Mandiner.hu oldalán.
