A Reuters friss jelentése szerint, mivel máshol a világon a finanszírozási költségek megugrottak, a globális vállalatok beindultak a kínai adósságpiacok felé. Ez azt jelenti, hogy rekordmennyiségű jüanban denominált kötvényt bocsátanak ki, és nagy összegű kölcsönöket vesznek fel kínai bankoktól, kihasználva az alacsonyabb jüankamatlábakat. 

Így jelenleg a vállalatok és a bankok rekordmennyiségű készpénzt gyűjtenek a szárazföldi Kínában és Hongkongban kibocsátott jüankötvények, az úgynevezett panda-, illetve dim sum-kötvények révén. A kínai bankoktól történő hitelfelvétel megugrása a jüant az euró elé, a globális kereskedelmi finanszírozásban használt második legnagyobb valutává emelte, ami új lendületet adott Peking azon törekvésének, hogy a jüant nemzetközivé tegye. 

A Reuters megszólaltatja Fiona Limet, a Maybank vezető devizastratégáját, aki szerint  

a Kínától való globális hitelfelvételi roham ellentmondásos, mivel sok nemzetközi befektető a geopolitikai feszültségek és a gyenge növekedés miatti aggodalmak miatt kerüli a világ második legnagyobb gazdaságát. Bár az alapvető történet nem meggyőző a kínai növekedést kereső befektetők számára, a jüan leértékelődése és a kamatcsökkentés sokkal olcsóbb hitelfelvételi költséget eredményez  

– tette hozzá. 

Nagy kötvényvásárlások: BMW, Crédit Agricole, Kanadai Nemzeti Bank 

A külföldi vállalatok, mint például a német BMW, a francia Crédit Agricole, valamint a kínai cégek tengerentúli egységei rekordösszegű, 125,5 milliárd jüan (17,33 milliárd dollár) értékű pandakötvényt vettek fel a január–októberi időszakban, ami 61 százalékos ugrás az előző év azonos időszakához képest. A Kanadai Nemzeti Bank a múlt hónap végén 1 milliárd jüant vett fel egy hároméves lejáratú pandakötvény eladásából 3,2 százalékos kamatláb mellett, ami a hazai 4,5 százalékos kamatokhoz képest kedvező árfolyam.  

A hongkongi dim sum-kötvénykibocsátás is rekordot döntött, az első nyolc hónapban az egy évvel korábbihoz képest 62 százalékkal, 343 milliárd jüanra emelkedett. A városban a jüanban denominált hitelek kibocsátása is ugrásszerűen megnőtt. 

A panda egy kínai renminbiben denominált kötvény egy nem kínai kibocsátótól, amelyet a Kínai Népköztársaságban értékesítenek.
A dim sum-kötvényeket elsősorban Hongkongban bocsátják ki, amely a jüanban denominált értékpapírok offshore piacaként szolgál. Ezek lehetővé teszik a nemzetközi befektetők számára, hogy jüannak való kitettséget szerezzenek, és befektessenek a kínai piacon anélkül, hogy közvetlenül hozzá kellene férniük a szárazföldi kínai kötvénypiachoz.  

Az ázsiai nagyhatalom számára a jüan növekvő részesedése a globális finanszírozásban az egyik legfontosabb nemzetközivé válási prioritást jelenti, bár úgy tűnik, hogy a közelmúltbeli aktivitás túlnyomórészt belföldi felhasználásra irányult. 

„A pandakötvények folyamatosan elősegítik a renminbi finanszírozási valutaként való működését” – állt a kínai nemzeti bank múlt havi jelentésében. Ez arra ösztönözte a bankokat, hogy hitelezzenek offshore cégeknek, és engedélyezte a jüan szélesebb körű használatát az ázsiai országon kívül. 

A SWIFT szerint  

a jüan mint globális valuta részesedése a kereskedelem finanszírozásában szeptemberben 5,8 százalékra ugrott az év eleji 3,91-ről, és ezzel első alkalommal felülmúlta az eurót.  

A nemzetközi fizetési rendszer dominál az akkreditívek – a kereskedelmet megkönnyítő rövid távú finanszírozási forma – forgalmában. Ettől függetlenül a dollár 84,2 százalékos dominanciáját épp csak súrolja. Mindenesetre a jüan nemzetközivé válásának számos mutatója – köztük a Standard Chartered Banknak a jüan globális használatát mérő mutatója és a Bank of China határokon átnyúló RMB-indexe (CRI) – rekordmagasságot ért el idén. 

Túl korai még ünnepelni 

Elemzők azonban rámutatnak, hogy a nemzetközi jüankötvényekből származó bevételeket eddig csak korlátozottan használták fel és korlátozottan forgalmazták is e kötvényeket, így szerintük korai lenne még meghirdetni a nemzetközivé válást.  

A német Volkswagen Group a Reutersnek elmondta, hogy az első, 1,5 milliárd jüan értékű pandakötvényből származó bevételt csak a szárazföldi kínai üzletága finanszírozására fogja felhasználni. A Mercedes-Benz Group szintén azt tervezi, hogy a pandakötvényből származó bevételt az ottani autólízing-üzletágának támogatására használja fel. 

A jüan nemzetközivé tétele azért nem olyan egyértelmű, mint ahogy azt a fő számok sugallják. A jüant használó, határokon átnyúló tranzakciók több mint a fele a szárazföld és Hongkong között zajlik. Ezt a szakértők a nemzetközivé válás igencsak helyi formájának minősítik. 

A kereskedelem finanszírozásán és a fizetéseken belül a jüan használata nagyrészt a Kínával barátságos fejlődő országokra korlátozódik, például azokra, amelyek csatlakoztak az Egy övezet, egy út kezdeményezéshez. Főleg az olyan államok, mint Oroszország, Argentína, Pakisztán és Nigéria.  

Az is tény, hogy az USA-hoz geopolitikailag közel álló országok nem igazán mutatnak hajlandóságot arra, hogy átálljanak a jüan használatára. Ezért arra számítanak, hogy a jüan globális kereskedelmi felhasználása alacsony árplafonnál fog megrekedni. Jelenleg 1 dollár = 7,2421 kínai jüan, azaz renminbi keresztárfolyamon áll. 

A cikk eredetiben a Reuters.com oldalon olvasható.

Címlapfotó: Shutterstock