A magyar miniszterelnök az európai kutatás-fejlesztésre szánt összegek sürgős emelését és célzott irányítását indítványozta az Európai Tanács budapesti találkozóján. Ideje volt: ha van az EU-s versenyképességnek igazi Achilles-ina, akkor a K+F bizonyosan az.
A technológiai verseny új irányba mutat: Kína dominanciája számos területen egyre erősebb, míg a Nyugat próbál lépést tartani. A fejlett technikák terén az ázsiai nagyhatalom előretörése mellett a világ többi része igyekszik alkalmazkodni és új stratégiákat kidolgozni a felzárkózáshoz.
Hazánk nagyot lép előre a kulcstechnológiák terén: Martonvásáron épül egy 4000 négyzetméteres űrtechnológiai gyártóközpont, amelynek alapkövét május 6-án, hétfőn tették le. A beruházással több mint 85 új, magas hozzáadott értékkel rendelkező munkahely jön létre.
Paolo Gentiloni, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi biztosa még huszonkettőre is lapot húzna, már ha hitelről van szó. Az Európai Unió még fel sem használta a 2020-ban – részben a volt olasz miniszterelnök javaslatára – felvett 800 milliárd eurós kölcsönt, most egy újabb eladósodás felé terelné az uniót a kutatás-fejlesztési és innovációs (K+F+I) szektor ösztönzése céljából.
A kínai kormányzat kiemelt területként kezeli a robotikát, ennek köszönhetően mára az ország jelenti a legnagyobb robotipari piacot, továbbá a gyártás és az alkalmazás terén is érdemben erősödik. A támogatói környezet, a folyamatos K+F-tevékenységek, valamint a külföldi cégek bevonzása és felvásárlása eredményeként várhatóan Kína a robotika innovációjában is megelőzi az Egyesült Államokat a következő években.
A technológiai fölényért való küzdelemben az Egyesült Államok egyre inkább lemarad Kína mögött. Ráadásul Peking olyan területeken jár élen, amelyek projektjei a katonai képességek megerősítésére is alkalmasak. Ahhoz, hogy Washington újra a saját javára fordítsa a versenyt, sürgős és átfogó lépéseket kellene tennie a K+F-támogatás, az innováció és a hadiipar területén.
Vitathatatlan tény, hogy a tudásba fektetett tőke megtérüléséhez megfelelő közeget szükséges teremteni.
A Magyarországon megvalósuló ipari beruházásokkal kapcsolatban több olyan vélemény is megjelent az utóbbi időben, amely hazánkat mint „összeszerelő üzemet” aposztrofálja. A kiragadott beruházások helyett valójában a teljes képet, vagyis az ipari ökoszisztémákat érdemes vizsgálni, ugyanis számos nemzetközi kutatás, de még a hazai példák is azt támasztják alá, hogy gyártás nélkül nincs innováció. Ha megteremtjük az alapfeltételeket és a megfelelő támogatói környezetet, a K+F „utat tör magának”.
HU-rizont néven indul a magyar kutatások nemzetközi együttműködését elősegítő program – jelentette be a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM). A projektre 2024-ben 8 milliárd forintot szánnak, további 6 milliárdot pedig a nemzetközi kutatók Magyarországra csábítására különítenek el.
