Mark Kennedy, a Wilson Center Wahba Institute for Strategic Competition igazgatója szerint túl sok amerikait tart vakságban a naiv arrogancia ahhoz, hogy észrevegyék: Kína technológiai hatalommá vált. Az ázsiai ország jó úton halad afelé, hogy a katonai technológiát tekintve egyenlő – sőt egyes esetekben fölényesebb – helyzetbe kerüljön az USA-nál. Túl sokan gondolják, hogy Washingtonnak csupán meg kell előznie, hogy a Kínai Kommunista Párt (KKP) ellopja az amerikai technológiákat. 

Nem képesek elfogadni, hogy egyes kulcsterületeken Amerika lemaradásban van, és fennáll a veszélye, hogy más szegmensekben is lemarad. Az Egyesült Államoknak ki kell zökkennie az önelégültségéből, és jobban kell törekednie, hogy megnyerje a technológiai versenyt. 

Milyen kutatási területeken jár élen Kína? 

Az 1960-as évektől az űrversenynek köszönhetően felpörgött a tehetségbe és kutatásba való befektetés. Innentől kezdve Amerika a leginnovatívabb technológiák hazájának mondhatta magát. A termékek iránti magas kereslet elősegítette a jólét fenntartását, a világszintű katonai fölény pedig hozzájárult a nemzetbiztonság védelméhez. Most ezt az előnyt erősen megtépázza a KKP több évtizedes célja, hogy átvegye a vezető szerepet a kulcstechnológiák terén. 

Kína 44-ből 37 alapvető technológia területén vezet  

– derül ki egy friss kutatásból, amely az alapján vizsgálta ezen ágazatokat, hogy az adott témában melyik állam kutatásaiból idéznek leggyakrabban. 

Az ázsiai nagyhatalom technológiai fejlődését alátámasztja a kritikus nyersanyagok, az elektromos tárolórendszerek, az elektromos járművek, a napelemek és a telekommunikáció piacán látható kínai dominancia. 

Senkinek sem kellett volna meglepődnie, amikor Peking egy nukleáris meghajtású hiperszonikus siklójárművet tesztelt – írja az Australian Strategic Policy Institute (ASPI) jelentése. Kína ugyanis négyszer több közzétett tudományos kutatási eredményt jegyez a hiperszonikus és fejlett repülőgép-hajtóművek terén, mint az Egyesült Államok. Emellett más, a technológiához kapcsolódó alapvető tudományágakban is vezetnek. 

A Mach 5 (6174 km/h) feletti sebesség eléréséhez az alacsony súrlódású felületek fejlesztése szükséges, hogy az ilyenkor termelődő hőt megfelelően tudják csökkenteni és elvezetni, továbbá olyan új anyagoké, amelyek képesek kiállni a vezérlőfelületekre ható erőket is. 

A Sencsou-15 kínai űrhajó visszatérőkabinja a földet érés után 2023. június 4-én. (Forrás: MTI/EPA/Hszinhua/Csen Lien)

Váratlan siker 

Amikor 2021 augusztusában Kína sikeresen tesztelt egy nukleáris meghajtású hiperszonikus űrsiklót, még az Egyesült Államok titkosszolgálatai is meglepődtek. „Nem értjük, hogyan csinálták ezt” – mondta egy névtelen forrás. A teszt sok kérdést felvetett azzal kapcsolatosan, hogy Amerika miért becsüli alul rendszeresen a kínai katonai képességeket. 

Taylor Favel, a kínai nukleáris fegyverfejlesztés szakértője szerint egy ilyen siklójármű nukleáris fejekkel felszerelve könnyen áthatolhat az USA rakétavédelmi rendszerén. Emellett Tajvan helyzetét tekintve is nyugtalanító, hogy Peking ilyen jellegű fejlesztésekre képes. 

Hosszú menetelés a Holdra 

Kínának komoly tervei vannak a Holddal kapcsolatosan is. Holdprogramja a 2010-es években már sokat fejlődött: 2013 decemberében képesek voltak legénység nélküli eszközzel a holdra szállni, 1976 után elsőként. 2019 januárjában pedig a Hold távolabbi oldalán szállt le egy másik, szintén legénység nélküli űreszköz. 

A tervek olyannyira ambiciózusak, hogy 2030-ra a KKP azt tűzte ki célul, hogy embert is juttatna a Holdra. Ebben fő szerepet kapnak majd a Hosszú Menetelés nevet viselő hordozórakéták. A nagyszabású művelethez egészen pontosan a Hosszú Menetelés 10-est használnák, amelynek holdi leszállóegysége is van.  

Ennek a tolóhajtóművét tavaly sikeresen tesztelték. A teszthajtómű folyékony oxigént használt üzemanyagként, és 130 tonna tolóerő elérésére volt képes, szemben a Hosszú Menetelés 5 120 tonnájával. 

Mi a robbanásszerű fejlődés titka? 

A kínai űrkutatás lendületet kapott, amióta Hszi Csin-ping utasította a Kínai Néphadsereg tudósait, hogy a civil technológiát integrálva gyorsabban fejlesszék az ország űrképességeit. 2015-ben kialakítottak egy külön űrrészleget a hadseregen belül, valamint megújították az ehhez kapcsolódó kiképzést. Az új elveknek köszönhetően a kereskedelmi és civil űrrepülés fejlesztéseit a nemzeti űrprogramba is integrálták.  

Egy rugalmas, sokszínű űrprogram, több indítóplatform, egy elég erős rakéta és a nagy űrplatformok építésének képessége óriási stratégiai előnyöket kínál Kínának a jövőre nézve.

A CNN riportja a 2021-es kínai hiperszonikus rakétatesztről (Forrás: YouTube) 

Kína háromszor annyi gyakran idézett publikációt jegyez az új metaanyagokról, mint a második helyezett (amely gyakran, de nem mindig az USA), nyolcszor annyit a bevonatokról és háromszor annyit a nagy pontosságú megmunkálási eljárásokról. Ezek azok a területek, ahol a kínai termelés majdnem kétszer akkora, mint az amerikai.  

A KKP titkolózási hajlamát a kutatási fókusz is tükrözi. A fotonikus érzékelők, a kvantumkommunikáció, a fejlett optikai kommunikáció és a posztkvantum kriptográfia területén elért vezető szerep  

lehetővé teszi a párt számára, hogy a kommunikációját a nyugati szolgálatokkal szemben sérthetetlenné, míg a Nyugat titkos kommunikációját sebezhetővé tegye. 

Az ASPI tanulmánya szerint az Egyesült Államok elmarad a gépi tanulás, a fejlett analitika és a kibervédelmi technológiákat illetően, és szintén Kína mögött kullog a drónok, a független rendszerek és a fejlett robotika terén. Továbbá el van maradva a kvantumkriptográfia, a -kommunikáció és a -szenzorok technológiájában. 

A technológiai és katonai törekvések összehangolása 

Amíg az elmúlt évtizedekben Amerika a terrorizmus elleni harcra fókuszált, ázsiai kihívója rohamosan növelte katonai képességeit. Most az USA hadserege a nagyhatalmi konfliktusok megakadályozására igyekszik átállni.  

Amíg a Kennedy-adminisztráció a GDP 9 százalékát fordította védelmi kiadásokra, ma ez az összeg csupán a 3,5 százalékát teszi ki.  

JFK beiktatása óta a Védelmi Minisztérium kutatásfinanszírozása a globális kutatás-fejlesztési költségek 36 százalékáról mára mindössze 3 százalékára csökkent. Jelenleg az amerikai hadsereg inkább fogyasztója, mint biztosítója a technológiának. 

Peking összehangolta törekvéseit, nevezetesen, hogy a technológiát és a haderőt tekintve is a vezető szerepet szeretné megszerezni magának. Ez az Egyesült Államokban sincs másképp. Érdemes viszont kiemelni, hogy  a technológiai-katonai dominanciáért folyó verseny kimenetelét jelentősen meghatározza majd, hogy melyik oldal tudja gyorsabban adaptálni a civil technológiákat. 

• Kínának megvan az az előnye, hogy új struktúra felépítésén dolgozhat, míg az amerikaiak azzal küzdenek, hogy egy elavult technológiára épülő, túlzottan kiterjedt rendszert kell megújítaniuk.  
• Az ázsiai vezetés határozottan arra kötelezte az iparát, hogy olyan fejlesztésekre összpontosítson, amelyek hozzájárulnak a haditechnikai előny kiépítéséhez is. Eközben az amerikai ipar arra fókuszál, hogy a projektek minél jobban megtérüljenek a fogyasztói piacon is. 
• A tengerentúli hadsereg egyre inkább az ipartól függ az innováció tekintetében. 

Az Egyesült Államok és Kína technológiai versenye fordulóponthoz érkezett:  Washington vagy olyan válaszlépésre szánja el magát, amely után továbbra is – mind önmaga, mind a világ számára kedvezően – megőrzi vezető szerepét, vagy a jólétét és a nemzetbiztonságát kiszolgáltatva átadja a helyét Pekingnek. 

Mik lehetnek a megoldások? 

1. Kutatástámogatás 

Az amerikai kutatástámogatás legnagyobb donora az üzleti szféra. Sürgős feladat lenne a K+F támogatásának fellendítését szolgáló, nemrég hatályukat vesztő adókedvezmények megújítása. 

Aggódva, hogy Kína utoléri az Egyesült Államokat a kutatásra fordított kiadások tekintetében a Chips and Science Act a kutatási támogatás jelentős növelését engedélyezte. Ám a jelek szerint a kongresszus nem fogja előirányozni a törvény által jóváhagyott kutatás-finanszírozás szintjét. Pedig ez szintén alapvetés lenne ahhoz, hogy az USA helyreállítsa vezető szerepét az innovációban. 

Egyes tanulmányok szerint a kutatások manapság egyre kevésbé áttörők. Az úttörő eredményeket a tudomány finanszírozása köré felépült bürokrácia is nehezíti, ezért a kormányoknak meg kellene keresniük a tudomány finanszírozásának hatékonyabb módjait.  Az USA-nak szorgalmasan vizsgálnia kellene azt is, hogyan használható fel a mesterséges intelligencia (MI) arra, hogy minden ágazatban felgyorsítsa a tudományos fejlődést. 

Az innováció egyik meghajtó ereje az, ha állandó együttműködés van a különböző területekre specializálódott szereplők között. Az amerikai–kínai akadémiai együttműködések 2019-ben elérték fénypontjukat, azóta viszont – az elhidegülő politikai viszony miatt – egyre ritkábbak. Az USA-nak most arra kellene törekednie, hogy növelje a tudományos kollaborációt szövetségeseivel. Az amerikai kutatók még így is kétszer annyit dolgoznak kínai partnerekkel, mint európaiakkal,  

pedig Európának is lenne mit a tejbe aprítani. A kvantumtechnológiákban – ideértve a posztkvantum kriptográfiát is – az Európai Unió komoly kihívója a sárkánynak – egy olyan területen, amelyben az amerikai nagyhatalom le van maradva.  

Több egyetem is arra ösztönzi kutatóit, hogy a nyílt forráskódú publikációk helyett inkább a szabadalom – esetleg a titkos szabadalom – irányába mozduljanak el a kereskedelmi felhasználás hatékonyabbá tétele érdekében. Ez nemcsak kifizetődőbb a feltaláló és az egyetemek számára, hanem geopolitikai előnyökkel is járhat. A National Science Foundation (NSF, Nemzeti Tudományos Alap) civil felhasználást elősegítő programjainak és a Védelmi Minisztérium akadémiai együttműködéseinek jobban kellene fókuszálniuk a geopolitikai előnyök erősítésére. 

Új NSF-igazgatóság 

A Chips and Science Act létrehozta az NSF Technológiai, Innovációs és Partnerségi Igazgatóságát, amelynek feladata, hogy erősítse a fókuszt a kulcstechnológiák irányába. Ezt a döntést az az aggodalom ösztönözte, hogy Kína olyan technológiákra összpontosít, amelyek előnybe hozzák a biztonság területén, míg az USA kormányzati finanszírozása széles körben oszlik meg, és az amerikai kereskedelmi kutatások a fogyasztói piacokra összpontosítanak. 

OSC 

Az Office of Strategic Capital (jelentése körülbelül Stratégiai Tőke Iroda) a Védelmi Minisztérium új részlege, amely „a nemzetbiztonság szempontjából kritikus technológiák” fejlesztéséért felelős. Itt olyan technológiákról van szó, amelyek másképpen nem kapnának támogatást. 

2. Tehetség 

Mivel a technológiai vezetés megszerzéséhez elengedhetetlen a technológiai tehetség, a diplomásokra fontos szerep hárul. Azonban  

2021-ben 15 százalékkal kevesebb amerikai iratkozott be főiskolára vagy egyetemre, mint 2010-ben,  

és a várakozások szerint ez az arány tovább fog romlani. Emiatt a tudomány, a technológia, a mérnöki ágazatok és a matematika területén is egyre kevesebb fiatal kutató lép ki a pályára,  

ezzel elmélyítve a technológiai tehetség válságát az Egyesült Államokban. 

Ezeken a szakokon célzottabb támogatásra, több ösztöndíjra van szükség. Még kritikusabb a probléma, ha figyelembe vesszük, hogy Kínában eközben kétszer annyi PhDhallgató szerez képesítést az említett területeken, mint az USA-ban. 

Az említett ágazatokban Amerika régóta arra támaszkodott, hogy a legjobb, legígéretesebb szakembereket vonzotta magához. Az így „megszerzett” diákok többsége Kínából és Indiából érkezett. A 2015-ös rekordot követően a kínai hallgatóknak és akadémikusoknak kiadott vízumok száma mostanra kétharmadával csökkent, igaz, az Indiából érkezők számának növekedése reményt ad arra, hogy az így kialakuló hiányt fel tudják tölteni. Mindenesetre az Egyesült Államoknak továbbra is szüksége van a nemzetközi kiválóságok magához vonzására, ha meg szeretné őrizni innovációs erejét.  

3. Szabályozás, szabványok, ellátási lánc 

Egy versenyképes szabályozási rendszer, globális sztenderdek meghatározása és az ellátási láncok biztosítása szintén meghatározó a technológiai verseny során. 

Geopolitikailag fontos probléma, hogy egy MI által generált képpel, videóval vagy hanganyaggal bármilyen dezinformáció hitelesnek állítható be. Ez pedig veszélyezteti a szuverenitást és a nemzetbiztonságot. 

Miközben az USA éberen szemmel tartja a mesterséges intelligenciában rejlő kockázatokat, fontos biztosítani, hogy a szabályozásokkal ne hozza hátrányba saját magát a Kínával folytatott technológiai versenyben. 

Az Angliában megrendezett MI-biztonsági kérdéseiről szóló fórum résztvevői. Az első sorban Kamala Harris, Ursula von der Leyen és António Guterres is látható (Forrás: MTI/EPA/Tolga Akmen)

A digitális kereskedelem feltételeit tekintve Amerika fenntartja az államközi adatáramlásra kivetett adókkal, a Kínához hasonló exportpiacokon való adattárolás követelményeivel és az exportált szoftverek forráskódjának megosztásával ellentétes álláspontját.  

Egyesek szerint ezek a szabályok akadályoznák a BigTech-vállalatok trösztellenes lépésekkeltörténő megfékezésére irányuló erőfeszítéseket. Mások szerint az, hogy az USA a gyorsan növekvő digitális gazdaság szabályozásának terén feladja vezető szerepét a konszenzus kialakításában, minden vállalkozásnak árt, és Ron Wyden demokrata szenátor szavaival élve  

Kína számára egyértelmű győzelmet jelent”

Hogy lassítsa a KKP katonai fejlesztéseinek ütemét, Washington 2022 októberében 

 exportellenőrzést vezetett be a fejlett félvezetőkre és a chipgyártáshoz szükséges eszközökre, 

majd egy évvel később ezeket szigorította is. Tavaly augusztusban a fontos biztonsági technológiák területén – félvezetők, MI és kvantum-számítástechnika – a kifelé irányuló befektetéseket is korlátozták. 

Habár az USA valószínűleg további szigorításokat vezet be, fontos észrevenni ezek hátrányos hatásait is. Egyrészt korlátozzák a hazai vállalatok eladásait, amelyek a profitból további innovációba fektethetnének be. Másrészt Pekinget is ösztönzik képességei fejlesztésére, így még jobban kiélezve a versenyt. 

Ráadásul Kínát válaszlépésre kényszerítik, amely a kritikus nyersanyagokra – például gallium, germánium vagy legújabban a grafit – már így is exportkorlátozást vezetett be. Az export- és befektetésszigorítások valóban hozzájárulnak, hogy az Egyesült Államok megőrizze az előnyét, de ezek mellett sem maradhatnak el az amerikai innovációt felpörgető további lépések. 

Az olyan high-tech termékekhez szükséges nyersanyagok, amelyek esetében az USA nem függ Kínától, kulcsfontosságúak. A Nyugaton épített chipgyárak ugyan segítenek, ám a fő ellátó továbbra is Tajvan marad. Még ha csak a chipeket vesszük is figyelembe, a függőség csökkentése nem csupán a gyártási képesség növeléséből, de a tesztelés és a csomagolások fejlesztéséből is áll. Bár az elmúlt években nagyobb hangsúlyt kapott az ellátási lánc függetlenítése, a Kínával szembeni alternatívák létrehozását a kereskedelmi megállapodások esetében a pártok közötti széthúzás is akadályozza. 

A Huawei 70 százalékos piaci részesedése Afrikában és erős jelenléte a globális dél országaiban nehezíti, hogy Amerika biztosítsa vezető technológiai szerepét. Bár az Open RAN megoldást jelenthet, nagyobb elszántságra van szükség a nemzetközi infrastruktúra támogatásában. 

Huawei-reklám az ugandai Kampala városában (Forrás: Shutterstock) 

Menthető a helyzet, de komoly stratégiára van szükség 

A vezető technológiai szerep megőrzése többféleképpen lehetséges. Ugyanakkor nincsen csodaszer, amely megvédené az Egyesült Államok innovációs előnyét. A nemzeti technológiai előny megtartása alapvető fontosságú ahhoz, hogy érvényesülni tudjon a technológiai versenyben. 

Ebben azonban az USA jelenleg vesztésre áll. Az amerikai innovatív kultúra inkább a gyors bukásra, majd a még gyorsabb tanulásra hajlamos. A fontosabb csúcstechnológiákban – így a chiptervezésben, az MI-ben és a kvantumszámításban – még mindig előnyük van, azonban  mindenképpen ki kell zökkenniük az önelégültségből, hogy megnyerhessék a küzdelmet.  

Ha nem így lesz, Kína ebben a tekintetben is felülkerekedhet… 

(Forrás: wilsoncenter.org) 

Kapcsolódó:

Címlapfotó: Popular Science