Ahogyan közeledünk 2024-hez, amely a jelentős gazdasági átalakulások és kihívások éve lesz, a vezető közgazdászok, elemzők várakozásainak, előrejelzéseinek a megértése kulcsfontosságú. Egy biztos: a 2024-es gazdasági helyzet összetett, ami stratégiai tervezést és alkalmazkodást igényel úgy a politikai, mint az üzleti szférában.
A kínai gazdaság olyan kihívásokkal néz szembe, mint a küszködő ingatlanpiac, a fokozódó eladósodás és az alacsony fogyasztói kedv. A döntéshozók által kitűzött 5 százalékos növekedési célok elérése teljesíthető lenne, de sok a negatívan ható tényező. Az IMF szerint az ázsiai nagyhatalom vártnál gyengébb teljesítménye csökkentené a világgazdaság Covid utáni visszapattanásának lendületét.
A mesterséges intelligencia egyre népszerűbb, így az oktatásban is mind többen használják. A diákok egyre gyakrabban fordulnak az MI-alapú eszközökhöz a tanulmányaik során. De vajon mennyire segítik ezek a tanulás folyamatát? Van-e helye a modern technológiának az osztálytermekben, vagy az ilyen eszközök inkább akadályozzák a valódi tudás megszerzését?
A vállalati és a politikai érdekek élesen eltérnek egymástól Kína kapcsán, ami arra utal, hogy a kockázatmentesítés az üzleti világban nem örvend töretlen népszerűségnek. A politikai nyomásgyakorlás miatt az európai vállalatok egyre inkább arra kényszerülnek, hogy Kínán kívüli alternatívákat keressenek.
Az Ifo Intézet várakozásai szerint a német gazdaságban 2023-ban visszafogott növekedés várható, míg a kölni IW gazdaságkutató intézet és a Handelsblatt Research Institute (HRI) borúsabb képet festenek, jelzve a gazdaság recesszióját és a konjunktúra lassulását. A magyar gazdaság azonban továbbra is növekedési pályán maradt, de a német gazdaság alakulása is befolyásolhatja a jövőbeli kilátásokat. Lássuk milyen előrejelzésekkel szolgáltak a különféle intézetek az év elején.
Vajon az ipar gyengélkedése országspecifikus tényezőkre vezethető vissza, vagy a globális folyamatok tükröződnek a hazai adatokban?
