A mesterséges intelligencia egyre népszerűbb, így az oktatásban is egyre többen használják. A diákok egyre gyakrabban fordulnak az MI-alapú eszközökhöz a tanulmányaik során. De vajon mennyire segítik ezek a tanulás folyamatát? Van-e helye a modern technológiának az osztálytermekben, vagy az ilyen eszközök inkább akadályozzák a valódi tudás megszerzését? A vélemények a témában megoszlanak arról, hogy tiltani kellene a modern technológiát az iskolákban, vagy épp ellenkezőleg: oktatni kellene a használatát. 

A mesterséges intelligencia népszerűsödésének köszönhetően egyre több MI-eszközt hoztak létre a fejlesztők, amelyek mind több feladatra képesek: szöveget, képeket, zenét és akár videót is generálnak, egyre pontosabban és „emberibb” módon. A diákok is előszeretettel használják például a ChatGPT-t, hiszen nagyon megkönnyíti és felgyorsítja mondjuk a beadandók megírását. Érthető a másik oldal rosszalló reakciója, hiszen a diák nem tanul abból, ha legeneráltatja a szöveget két perc alatt. Azonban az MI ennél sokkal több olyan lehetőséget rejt magában, ami valóban hasznos mind a diákok, mind a tanárok számára. Felmerül tehát a kérdés, hogy tiltani kell-e a hasonló eszközöket az iskolákban, vagy inkább edukáljuk a tanárokat és a diákokat a technológia megfelelő használatára.  
 
Az erről alkotott vélemények megosztók. Sal Kahn, a Khan Academy alapítója szerint a mesterséges intelligencia „valószínűleg a valaha volt legnagyobb pozitív átalakulást idézheti elő az oktatásban”. A kritikusok azonban gyakran azzal érvelnek, hogy az MI sokszor félretájékoztatja a felhasználóit, és a diákok sok esetben csalásra használják. 

Abban azonban egyetérthetünk, hogy beszélnünk kell a generatív mesterséges intelligencia és az oktatás kapcsolatáról.  

Olyan gyorsan fejlődik a technológia ezen ágazata, hogy a szabályozók egyszerűen nincsenek rá felkészülve. Mire válaszolnak egy kérdésre, újabb öt merül fel.  

Már ott tartunk, hogy jogi és orvosi vizsgákat teljesít a ChatGPT 4.0 kiemelkedő eredménnyel. Emellett egy felmérés szerint az orvosok jobbra értékelték az MI kifejtős válaszait egy teszten, mint a kollégáikét. Ezen információk alapján talán mindannyiunkban – aki foglalkozik a témával – felmerült már a kérdés: vajon mire lesz képes a mesterséges intelligencia öt, tíz vagy akár húsz év múlva? 
 
Más tanulmányok az MI-modellek érvelési képességeit vizsgálták. A Microsoft kutatói szerint az újabb rendszereknek általánosabb az intelligenciája, mint a korábbi MI-modelleknek, és a teljesítményük mind jobban hasonlít az emberéhez. Egyre összefüggőbben kommunikálnak és vonnak le következtetéseket, figyelembe véve a kontextust. 

Nem olyan egyszerű a ChatGPT-t jól használni, mint gondolnánk 

Az évek alatt már hozzászoktunk a Google-hez hasonló keresőmotorok használatához. Érdemes kulcsszavakat használni, és nincs feltétlenül szükség kontextusra ahhoz, hogy a több lehetőség közül mi magunk keressük meg a kielégítő választ. A generatív mesterséges intelligencia azonban némileg máshogy működik. Valójában a ChatGPT is több válasz közül választja ki a megfelelőt, azonban nem általunk – az algoritmusok döntenek. Pontosan ezért érdemes máshogy megközelíteni, mint a keresőmotort. Többek között érdemes kontextusba helyezni az MI-nek kiosztott feladatot (másnéven promptot), így nagyobb a valószínűsége, hogy hasznos információval szolgál. Emellett a generatív mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségek igencsak meghaladják a keresőmotorét. Képes teljesen új ötletekkel előrukkolni, számolni, helyesírást javítani, de akár különböző nyelveket is gyakorolhatunk vele – és ez csak a jéghegy csúcsa.  
 
A mesterségesintelligencia-rendszerek összetett és többlépcsős műveletek elvégzésére is képesek. Tegyük fel például, hogy egy tanár egy adaptív korrepetáló programot szeretne létrehozni  –bármilyen tantárgyból, bármilyen évfolyamon, bármilyen nyelven –, amely a tanulók érdeklődési köre alapján személyre szabja a feladatokat. Például minden lecke rövid válaszos vagy feleletválasztós kvízzel zárulna. Ha a diák helyesen válaszol a kérdésekre, a mesterséges intelligenciának tovább kell lépnie a következő leckére, ha pedig rosszul felel, leegyszerűsítve újra el kell magyaráznia az adott fogalmat. 
Korábban egy ilyen interaktív rendszer megtervezéséhez viszonylag bonyolult és drága szoftverre lett volna szükség. A ChatGPT esetében azonban elég, ha csak egy promptban megadjuk ezeket az utasításokat, és máris tanárrá válik az MI. Nem tökéletes, de teljesen ingyenes, és ma az oktatásterületén semmi nem képes arra, hogy szinte korlátlan számú példát generáljon helyben, azonnal és személyre szabottan – derül ki John Bailey, a Walton Family Foundation tanácsadójának írásából.

A tanárok közel fele még csak nem is hallott róla 

Az idén májusban az Egyesült Államok Oktatási Minisztériuma közzétette a Mesterséges intelligencia és a tanítás és tanulás jövője című jelentését Insights and Recommendations (Meglátások és ajánlások) címmel. A tárca 2022-ben több mint 700 embert, köztük pedagógusokat és szülőket kérdezett arról, hogy mi a véleményük a mesterséges intelligenciáról. A jelentésből kiderült, hogy a megkérdezettek bár aggódnak annak kockázatai miatt, mégis úgy vélték, hogy  

mesterséges intelligenciával az oktatás magasabb színvonalúvá, valamint idő- és költséghatékonyabbá válhat. 

A benne rejlő lehetőségek száma pedig szinte végtelen, hiszen nem csupán a tanárokat segíthetné a korábban említett módon, de a diákok hasznos otthoni oktatójává is válhat, amennyiben lemaradtak a tanórán. Emellett a tanárok adminisztrációs feladataiban is jelentős szerepet kaphatna a modern technológia.  

A megannyi lehetőség ellenére a legtöbb oktató még nem használja ezeket az eszközöket. A Morning Consult és az EdChoice felmérése szerint  

bár a tanárok 60 százaléka azt állítja, hogy hallott már a ChatGPT-ről, csak 14 százalékuk próbálta ki, és mindössze 13 százalékuk az iskolában. 

Kihívások és kockázatok a modern oktatásban 

A potenciális előnyökkel azonban kockázatok is járnak. Mint azt korábban említettük – és ahogyan az oktatás ilyesfajta modernizálásának ellenzői is gyakran felhozzák érvként – a diákok előszeretettel íratnak meg teljes esszéket vagy oldatnak meg matematikai házi feladatokat a ChatGPT-vel (bár mint kiderült, az utóbbi feladatokban nem teljesít jobban, mint egy általános iskolás). Emellett könnyű elhinni mindent az algoritmusnak, ha egyáltalán nem értik a feladatot, pedig érdemes észben tartani, hogy az is gyakran hibázhat. A gyakorlás hiánya pedig később megmutatkozhat a számonkéréseknél. John Bailey szerint  

technológiai függőséget is előidézhet a túlzott MI-használat, és csökkentheti a diákok társas interakcióinak gyakoriságát is.  

A kockázatoktól tartva eleinte sok iskola betiltotta a számológépeket és a mobiltelefonokat is, amikor először megjelentek, szintén a csalással kapcsolatos aggodalmaik miatt – tehát a modernizálástól való félelem egyáltalán nem új keletű. Azonban ezen eszközök teljes körű megismerését és az arra vonatkozó megfelelő jogszabályok érvénybe lépését követően idővel alapkellékekké váltak az oktatásban. Ha ezt a mintát nézzük, akkor számíthatunk arra, hogy a mesterséges intelligencia is hasonló utat járhat be. Dániában például már használják a ChatGPT-t a középiskolákban, azonban a csalások elkerülése végett visszatértek a papíralapú számonkérésekhez.  

Japánban már egyenesen oktatják a használatát, ami nemcsak a tanárok túlterheltségét csökkenti, de a diákok munkaerőpiaci értékét is növelheti az, hogy már tudják használni a ChatGPT-t.  

Az oktatásban tehát két lehetőségünk van a modern technológia világában: vagy tiltjuk, vagy oktatjuk, és a jövő munkavállalóit a modern világ elvárásaihoz igazítjuk – azonban ehhez a tanárok edukációja és tudásuk továbbfejlesztése is elengedhetetlen.