Szerző: Bácsi Attila, Ladics Máté és Karl Mátyás, a Makronóm Intézet elemzői 

Romlanak a kínai gazdasági kilátások az európai vállalatok számára 

Peking zéró-Covid-intézkedései és a közelmúlt geopolitikai sokkjai jelentősen felerősítették az európai vállalatok aggodalmát a kínai piaccal szemben, amelynek következtében egyre inkább arra kényszerülnek, hogy alternatívákat keressenek. Ennek a kockázatcsökkentési (derisking) folyamatnak a hátterében nem csak vállalati érdekek állnak:

Kína geopolitikai és világgazdasági pozícióit a Nyugat vezető hatalmai, elsősorban az USA, meg akarják törni, és ennek eszközeként a nyugati vállalatokat használják.

Az Európai Uniós Kereskedelmi Kamara, amely független szervezetként 1700 Kínában tevékenykedő EU-s céget tömörít, az európai vállalatok attitűdjét és tapasztalatait vizsgálta évente megjelenő kérdőívében, az Üzleti Megbízhatósági Index 2023-as kiadásában. Az idén a kérdésekre 570 Kínában tevékenykedő vállalat válaszolt. 

A jövedelmezőséget érő csapások akadályozzák az üzletet 

Az elmúlt évben rekordarányban (64 százalék) számoltak be az európai cégek arról, hogy az üzleti tevékenységük Kínában nehezebbé vált (1. ábra). A világjárvány alatt a kínai állam a hazai vállalatainak a védelmére kelt, és olyan intézkedéseket hozott, amelyek nehézségeket okoztak az európai szereplők számára, különösen az orvostechnika, a járműgyártás, valamint a logisztika iparágaiban. Az utóbbi két ágazat esetén a Covid–19-korlátozások által okozott enyhülő fogyasztói kereslet, az ellátási lánc komplikációi és új szabályozások jelentettek nagy kihívást. 

Ezek hatása a bevételek rekordarányú csökkenésében materializálódott, ugyanis minden második európai vállalat rosszabbul teljesített, mint a korábbi évben. Különösen rosszul alakult a kkv-k helyzete, 36 százalékuk tapasztalt bevételcsökkenést, míg a nagyobb multinacionális vállalatoknak csupán az ötöde számolt be ugyanerről. 

A kihívások egyre több uniós vállalkozást késztetnek költözésre 

A pandémiát felváltva Kína gazdasági lassulása lett a legnagyobb érzékelt üzleti kihívás (2. ábra). Ezenkívül a globális gazdaság lassulása, a kínai–amerikai kereskedelmi háború, valamint a távol-keleti nagyhatalom és a Nyugat közötti szétválási tendencia jelentette a legnagyobb fenyegetést a vállalkozások számára.  

A növekvő kihívások és a kínai állami szabályozások megkerülésének érdekében

tízből egy vállalkozás már áthelyezte beruházásait, vagy meghozta az erről szóló döntést.

Ezzel összhangban a válaszadók 22 százaléka is aktívan mérlegeli, hogy miként tudná kiaknázni a Kínán kívüli jövőbeni befektetések lehetőségeit. Ennek az átcsoportosításnak a legnépszerűbb célpontjává az ASEAN-országok váltak. Ezenfelül a válaszadók egy kisebb hányada már a regionális székhelyének az áthelyezését is megkezdte. A befektetések átcsoportosításának a hátterében leggyakrabban a Kína és harmadik országok közötti gazdasági szétválasztás hatásainak enyhítése, a kínai üzleti környezetnek való kitettség csökkentése, valamint az ellátási lánc stabilitásának növelése áll (3. ábra). 

Kínát mint aktuális befektetési célpontot a válaszadók több mint fele továbbra is fontosnak tartja, a jövőbeli befektetéseket tekintve azonban ez az arány az eddigi legalacsonyabban, 55 százalékon áll.

Leginkább a légi közlekedés, az űrtechnológia és az orvostechnika területein óvakodnak a beruházástól, ráadásul, 2016 óta először történt meg, hogy a válaszadók kevesebb mint fele tervez csak bővítést Kína területén. A legtöbb európai vállalat azonban a kihívások ellenére sem tervezi elhagyni a kínai piacot és csak elhanyagolható részük (0,2 százalék) tervezi a Kínából való teljes kivonulást. Az EU és az USA új jogszabályai mindeközben egyre nagyobb nyomást helyeznek a vállalatokra és beszállítóikra, hogy bizonyítsák a Kínában folytatott tevékenységük átláthatóságát. 

A vállalatok lokalizálják és részekre osztják a műveleteiket 

A növekvő kockázatokkal, az egyre bizonytalanabb szabályozási környezettel és a fokozott geopolitikai feszültségekkel szembesülve az európai vállalatok többsége az elmúlt évtizedben megkezdte kínai tevékenységeinek lokalizálását. Az európai cégeknek már 27 százaléka választotta le a kínai tevékenységeit a vállalati központról. Ezek a cégek két külön rendszert hoznak létre, beleértve az ellátási láncokat, az IT-rendszereket és a személyzetet: egyet Kínára, egyet pedig a világ többi részére. Ez ugyanakkor költséges és nem hatékony megoldás. A szétválasztás jellemzően működési zavarokat és lassuló üzleti tevékenységet idéz elő, emellett hozzájárult a külföldi állampolgárok elvándorlásához. Utóbbi jelenség kedvezőtlenül hat az olyan folyamatokra, mint a tudásátadás vagy a központ és a kínai tevékenységek közötti kommunikáció.  

Egy lépés előre, egy hátra a piacra jutás és a szabályozási akadályok terén 

A felmérésben részt vevők nagy részére továbbra is hatással vannak a már régóta fennálló bürokratikus akadályok. Rekordarányú, 62 százaléknyi válaszadó számolt be arról, hogy 2022-ben elszalasztott üzleti lehetőségeket a piacra jutási vagy a szabályozási akadályok miatt. A legjelentősebb problémát a szigorú járványügyi intézkedések jelentették. Eközben, míg a külföldi és a hazai vállalatok számára a versenyfeltételek kiegyenlítettebbé váltak, egyre többen számoltak be arról, hogy kénytelenek technológiát átadni a piachoz való hozzáférésért cserébe. Az európai vállalatok összességében pesszimisták a jövőbeli kilátásokkal kapcsolatban a szabályozások terén. Ezen vállalatok előtt álló akadályok hátrányosan befolyásolják a beruházási kedvüket, pedig lenne igény a kínai növekedésre: a válaszadók közel kétharmada hajlandó lenne növelni a beruházásait Kínában, ha nagyobb piaci hozzáférést kapna. Ez már most is megtörténik azokban az iparágakban, ahol a piacra jutást megkönnyítették, mint például a járműgyártásban, amely a Kínába érkező európai FDI harmadát tette ki az elmúlt években.  

A politika egyre inkább begyűrűzik az üzleti életbe 

A közelmúlt geopolitikai folyamatai – mint a Tajvan körüli feszültség kiéleződése – kedvezőtlenül befolyásolták a bevett üzletmenetet. Ennek eredményeképpen az európai vállalatok fokozott politikai nyomással szembesülnek, a kínai, az európai és harmadik féltől származó érdekeltek, illetve a fogyasztói igények is egyre inkább átpolitizálódnak. Ez a nyugati és kínai igények közötti konfliktushelyzeteket eredményezhet. Az európai vállalatok döntően úgy nyilatkoznak, hogy kedvezőbb körülmények között szívesen befektetnének Kínában, mert fontos piacot jelent számukra, de a különböző külső nehézségek miatt nem mernek. Ezt a nyugati politikai vezetés kihasználja a „kockázatmentesítés”, azaz a kínai befolyás visszaszorításának érdekében – Peking gazdasági és geopolitikai felemelkedése ugyanis alapjaiban rázta meg a nyugati vezetésű világrendet. A vállalati és az állami érdekek tehát élesen eltérnek egymástól, ami arra utal, hogy a kockázatmentesítés az üzleti világban nem örvend töretlen népszerűségnek. Ez azt vetíti előre, hogy amennyiben a nyugati kormányok el akarják érni a céljukat, akkor erősebben be fognak avatkozni a vállalatok tevékenységébe akár a kínai jelenlét korlátozását célzó szigorúbb szabályozásokkal, akár a Kína elhagyására irányuló ösztönzők nyújtásával. 

Címlapfotó:123rf.com