Tajvan stratégiai jelentősége óriási: a globális chipipar szíve, a kínai–amerikai szembenállás szimbóluma és egy potenciális háború gyújtópontja. Ahogy Peking határozottabbá válik, Washingtonnak pedig egyre több a gazdasági konfliktusa Kínával, megfogalmazódik a kérdés: elkerülhető a fegyveres összecsapás, vagy a 21. század első nagyhatalmi háborúja a Tajvani-szorosban fog elkezdődni?
Tajvan tíz nap alatt kifogyna a földgázból, húsz hét alatt az olajból, ha Kína blokád alá vonná. Egy amerikai agytröszt friss elemzése a sziget elképesztő energiabiztonságára világít rá, valamint arra, mekkora sebezhetőséget jelentene ez egy esetleges katonai eszkaláció esetén.
Amennyiben valóban kitörne egy fegyveres konfliktus az Egyesült Államok és Kína között, Washington hetek alatt kifogyna a lőszerből. A hadihajók elleni rakéták például csak néhány napra elegendők. Aztán vége is lenne a háborúnak.
Kína fenyegető árnyékában Tajvannak egyre fontosabb, hogy a vezetékes internetet bármikor pótolni tudja alternatív megoldással. Ez Elon Musk Starlink-rendszere lenne, ám a milliárdos okkal nem hajlandó üzletet kötni. Marad tehát a saját fejlesztés.
Washington az ukrajnai háború támogatása mellett szorgalmasan készül egy számára sokkal fontosabb konfliktusra is. Kína tiltakozik a most bejelentett tajvani fegyverszállítmány ellen, amit az amerikaiak először állítottak össze kizárólag az adófizetők pénzéből.
Egy év alatt jelentős előrelépések figyelhetők meg szerte a világon a haderő-modernizációs törekvésekben, de ami sokkal aggasztóbb, hogy a működőképes nukleáris fegyverek száma is jelentősen növekedett.
A Nyugat által ismételgetett „kockázatmentesítés” Peking szerint csak egy terminológiai tévedés. Mindegy, minek nevezik, Washington célja Kína elszigetelése és kiszorítása a globális piacról.
„Szerintem ez mindenkit aggaszt” – mondta Musk kedden a CNBC-nek, az USA és Kína közötti, növekvő feszültséggel kapcsolatos kérdésre válaszolva.
Peking évtizedek szorgalmas munkájával érte el a mostani kereskedelmi szintet. Mindez kártyavárként omolhat össze.
Az Amerikai Egyesült Államok hagyományosan úgy fut neki minden háborújának, hogy annak hamarosan vége lesz. A rövid háború vágya már-már tradíciónak tekinthető, csak valahogy soha nem jön össze.
A szigetország pénzügyminisztere elkötelezett a Kína-függőség csökkentése iránt.
Az USA Tajvan védelmére adja ezt az összeget, de még azok is megszavazták a javaslatot, akik egyébként ellenzik.
