Washington az ukrajnai háború támogatása mellett szorgalmasan készül egy számára sokkal fontosabb konfliktusra is. Kína tiltakozik a most bejelentett tajvani fegyverszállítmány ellen, amit az amerikaiak először állítottak össze kizárólag az adófizetők pénzéből.

A Fehér Ház a napokban jelentette be első fegyversegély csomagját, amelyet Tajvannak küld. A pakk tartalmáról nem sokat lehet egyelőre tudni – sem Washington, sem Tajvan nem kíván részleteket megosztani róla –, az értéke azonban nyilvános: 345 millió dollárba került.

A lépéssel az Egyesült Államok elkötelezte magát amellett, hogy Ukrajnával párhuzamosan Tajvant is ellátja fegyverekkel. Az első csomagot törvényszerűen több fogja követni, hiszen a Kongresszus az idei évre 1 milliárd dolláros fegyversegélyt szavazott meg Tajvan katonai erejének növelésére.

Washington a háború első évében 32 milliárd dollárnyi katonai segélyt küldött Kijevnek. Csak egy példa: idén márciusig 8500 Javelin, 1600 Stinger és 38 HIMARS-rendszer lapult a csomagokban, amelyekkel Ukrajna valóban sikereket tudott elérni az oroszokkal szemben, ugyanakkor ennek a sikernek súlyos amerikai ára volt. A zömében saját, felhalmozott készletek elajándékozása egyrészt kimerítette az USA hadseregének tartalékait, másrészt megoldhatatlannak tűnő problémával szembesítette a fegyvergyártókat, harmadrészt a proxyháború miatt aggasztóan megcsappantak azok a készletek is, amelyek nélkülözhetetlenek az amerikai csapatok kiképzéséhez és egy esetleges Kína elleni háborúhoz.

Ha pusztán az említett fegyverrendszereket nézzük, meghökkentő adatokra bukkanunk: az Ukrajnának átadott Javelinek és Stingerek hiányát az USA hadiipara nagyjából 6-7 év alatt tudja pótolni, de még abban az esetben is évekbe telne az újragyártás, ha kapacitásnövelő beruházásokkal tennék lehetővé egy gyorsított terv kivitelezését.

Az amerikai agytröszt, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának (Center for Strategic and International. Studies – CSIS) alelnöke lehangoló tapasztalatokat osztott meg az Egyesült Államok hadiipari teljesítményéről és annak lehetséges következményeiről.

A CSIS több tucat forgatókönyvvel szimulált egy kínai inváziót Tajvan ellen, majd az abból kirobbanó USA–Kína háború első heteit. Az eredmény kiábrándító volt: a rövid háború elmélete az Államok lőszerhiánya miatt gyakorlatilag egy hónapnál kevesebb idő alatt megbukna – egyes esetekben, például a nagy hatótávolságú precíziós rakéták tekintetében ez mindössze egy hétig tartana. Ugyanez vonatkozott minden olyan lőszerre, amely nélkülözhetetlen lenne egy hasonló háborús konfliktusban.

A szimuláció során a kritikus lőszerhiány miatt két dolog vált világossá: az egyik, hogy az USA elrettentő ereje valójában csak addig hatásos – a történelem tanulságai szerint gyakran addig sem –, ameddig egy nála jóval kisebb és gyengébben felfegyverzett állammal kell háborúznia. A másik, hogy míg a gyártási kapacitások hiánya az Államokban – az ukrajnai háború támogatásával párhuzamosan – a készletek amortizációját eredményezte, Kína nem követte el ugyanezt a hibát. Amerikai kormánybecslések szerint Peking ötször olyan gyorsan szerez be csúcskategóriás fegyverrendszereket, mint az USA, a készleteit pedig évtizedek óta szisztematikusan növeli.

Ami a leglényegesebb:

bár a fegyverszállítások nem most kezdődtek Tajvanra, ez az első eset, hogy központi büdzséből állították össze, vagyis ezúttal nem arról van szó, hogy a kormány engedélyezte az amerikai fegyvergyártóknak a halálos exportot, hanem kifejezetten saját kezűleg, adófizetői pénzből állította össze a csomagot, pontosan úgy, mint az ukrajnai szállítmányok esetében.

Ez arra utal, hogy az USA lassúnak találja a magánvállalatok fegyverszállítási tempóját, és kormányeszközökkel nyúl bele a felpörgetésbe.

Zsákbamacska

Miután Pentagon-akcióról van szó, nem pedig engedélyezési eljárásról, a védelmi tárca nem közölt részleteket a csomag tartalmáról, a kiszivárgott információk szerint azonban páncélelhárító és légvédelmi fegyverek mellett MQ-9 felderítő drónokat is tartalmaz, amelyek a japán, az amerikai és a tajvani haderő egyidejű használatával valós idejű adatokat tudnak megosztani a kínai hadihajók és tengeralattjárók helyzetéről.

A tajvani védelmi tárca azonnal köszönetet mondott az USA „szilárd elkötelezettségéért” (hasonlóan Zelenszkij hálaüzeneteihez), Peking azonban már korántsem volt ennyire udvarias.

A kínai kormány kemény embere, Liu Peng-jü washingtoni nagykövet azonnal tiltakozott a washingtoni ajándék miatt, mondván, Kína határozottan ellenzi és elítéli az USA és Tajvan fegyverkereskedelmének kiterjesztését.

„Az Egyesült Államok azonnal állítsa le a fegyverszállítást Tajvannak, és hagyjon fel az olyan új módszerekkel, amelyek feszültségekhez vezethetnek, és veszélyt jelentenek a stabilitásra a Tajvani-szorosban” – mondta a nagykövet, hozzátéve, hogy a Pentagon-csomag semmit nem változtat Kína azon elhatározásán, hogy Tajvant “az anyaország részévé tegye”.

A pekingi válaszra (éppúgy mint a moszkvai figyelmeztetésekre) az amerikai kormány csupán annyival reagált (pontosan, mint Ukrajna esetében): az USA-nak és szövetségeseinek fel kell gyorsítaniuk a fegyverszállítás tempóját Tajvan irányába, „hogy segítsenek a szigetnek megvédeni magát”.

Kapcsolódó:

Fotó: Hadgyakorlat Tajvanon 2023. július 27-én.
MTI/AP