Az USA Tajvan védelmére adja ezt az összeget, de még azok is megszavazták a javaslatot, akik egyébként ellenzik.

Mihálovics Zoltán politológus írása a Makronómon.

Az orosz–ukrán háborúval egy időben az Indo-csendes-óceáni térségben is egyre forróbb a helyzet. Ezt Nancy Pelosi házelnök augusztus 2-i tajvani látogatása alapozta meg. Kína ezt fenyegetésként értelmezte, így hadgyakorlatokat folytatott Tajvan közvetlen közelében, sőt ballisztikus rakétákat lőtt ki.

Zavaros javaslat

Az USA szenátusának külügyi bizottsága sem enyhítette a helyzetet, amikor elfogadta azt a javaslatot, amely Tajpejnek 4,5 milliárdot nyújtana védelemre 4 év alatt. De nem csak erről a támogatásról van szó. A törvényjavaslat megerősítené a Tajvannal való kapcsolatokat, több katonai hardvert biztosítana, valamint megerősítené az elnök hatalmát, hogy szankciókat szabjon ki kínai tisztviselőkkel és pénzintézetekkel szemben.

A szenátus külügyi bizottsága ezt a törvényjavaslatot 17-5 arányban fogadta el, és most a teljes szenátus elé kell kerülnie megfontolásra. Nem számoltak azonban a Fehér Ház aggályaival.

A Fehér Ház támogatja a javaslat egyes részeit, de összességében kritizálják, mert szerintük ebben a formájában felborítaná az Egyesült Államok eddigi Kína-politikáját – az USA elismeri Tajvant, de ezt nem nyilvánítja ki. A Fehér Ház attól is tart, hogy a törvényjavaslat a kérdéssel kapcsolatos politikai döntéshozatalt kivenné az elnök kezéből, és azt a kongresszushoz utalná.

Az előterjesztők azért tartják szükségesnek a törvényjavaslat elfogadását, mert szerintük a kínai elnök, Hszi Csin-ping az eddiginél tekintélyelvűbb irányba vezeti Kínát, amire válaszul az USA-nak kötelessége Tajvan védelmének megerősítése. Egyes republikánus szenátorok viszont úgy érvelnek, hogy a védelmi támogatás helyett lehetne keresni más olyan, alacsonyabb horderejű eszközöket, amelyek hasonló eredményeket érnek el.

Kína válasza

Kína hevesen reagált, amit Tajvan formális elismerésének fogott fel. Kína a javaslat miatt diplomáciai panaszt nyújtott be az USA-nak. A kínai diplomácia leszögezte, hogy amennyiben tovább tárgyalják, előmozdítják a javaslatot az nagymértékben új politikai alapokra fogja helyezni az eddigi kínai–amerikai kapcsolatokat. A kínai–amerikai kapcsolatok romlása súlyos következményekkel járna a békére és a stabilitásra nézve.

A Fehér Ház ezek ellenére kezdeményezte a tárgyalást a javaslat módosításáról. A fő aggodalmat a javaslat azon része jelenti, amely a korábbi tajvani jogszabályokat, valamint a tajvani–amerikai kapcsolatokat módosítaná azzal, hogy az USA fegyvereket szállíthat Tajvan számára.

A tajvani kapcsolatokról szóló törvényt 1979-ben fogadta el az USA. Lényegében ennek a megújításáról lenne szó, ami felborítaná az eddigi békés egymás mellett élést. Eddig is nagy szó volt, hogy a két szuperhatalom képes volt viszonylag békésen élni egymás mellett, annak ellenére, hogy Tajvan státuszának kérdésében sosem értettek teljeskörűen egyet.

Szorít az idő

A demokraták számára kulcskérdés, hogy a szenátus elé tudják-e vinni a javaslatot, hiszen  közelednek a novemberi félidős választások. A kampányban pedig nem vetne jó fényt a demokratákra, hogy ha a teljesen demokrata irányítás alatt álló kongresszusban nem tudnak végigvinni egy alapvetően demokrata oldalról érkező javaslatot. Ugyanakkor abban a szenátus egyes republikánus szenátorai is egyetértenek, hogy Tajvan kérdésében a lehető leggyorsabban meg kell tenni a szükséges lépéseket. A tárgyalásokra és az egész kérdésre rányomja a bélyegét a közelgő kampány, miközben az amerikai társadalom talán még sosem volt ilyen polarizált. Az lenne a legjobb forgatókönyv, ha a javaslatot a tárgyalások után úgy tudná elfogadni a szenátus, hogy az egyrészt ne veszélyeztesse az eddigi békés egymás mellett élést, másrészt tartalmazzon konkrétumokat Tajvan védelmének kellő megerősítésére. Ellenkező esetben kézzelfogható közelségbe kerülhet egy újabb, ezúttal ázsiai háború.

Borítókép: 123rf

Eredetileg megjelent a Makronom.Mandiner.hu oldalán.