Az amerikaiaknak már csupán egyharmada támogatja az Irán elleni háborút, emellett tízből csaknem hét választó szerint Donald Trump nem magyarázta el világosan, mi is az Egyesült Államok célja a konfliktusban. A Reuters/Ipsos friss felmérése arra utal, hogy a háború politikailag egyre nagyobb teherré válhat a republikánusok számára a novemberi félidős választások előtt.
A Gallup felmérése szerint példátlan mértékben zuhant az Egyesült Államok ukrajnai megítélése, ami azért paradoxon, mert bár a függőségi viszony most is fennáll Washingtonnal, a Trump iránti bizalom 7 százalékra esett.
Donald Trump azzal az ígérettel tért vissza a Fehér Házba, hogy távol tartja Amerikát a költséges és hosszú háborúktól. Ám hiába hirdetett győzelmet az Iránnal kötött megállapodás után, az amerikai választók jelentős része továbbra is szkeptikus, többségük nem bízik az iráni fegyverszünet tartósságában, az elnök népszerűsége pedig újra mélypontra zuhant.
A britek már megbánták, hogy kiléptek az Európai Unióból, a norvég kormány pedig már a csatlakozásról fantáziál. Eközben Montenegró hamarosan a 28. tagország lesz, Izlandon pedig népszavazást tartanak arról, hogy újraindítsák-e a tárgyalásokat. Mindez azt mutatja, hogy a „fokozódó nemzetközi helyzetben” egyre vonzóbbá válik az uniós tagság.
A tajvaniak többsége már nem hiszi, hogy az Egyesült Államok katonailag megvédené a szigetet egy Kínával vívott háborúban – és egyre kevesebben bíznak az amerikai fegyverek hatékonyságában is. Egy friss felmérés szerint a közvélemény látványosan elmozdult a konfrontációtól a kockázatkezelés felé.
A „Ha kitörne egy háború, hajlandó lenne-e harcolni a hazájáért?” kérdés meglehetősen megosztotta az európai válaszadók táborát. Az ukrajnai helyzet eszkalációja valós fenyegetés, a polgárok nagyobbik része azonban elutasítja azt. A World Values Survey és a European Values Study az 1980-as évek eleje óta monitorozza a polgárok harci kedvét, vagyis azt, hogy az egyes országokban […]
A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető, Suppan Márton, a Peak alapítója és Siklós Bence, a Peak tanácsadója a fintechszektor jelenleg egyik legizgalmasabb témáját vesézték ki alaposabban, a predikciós piacokat.
A kelet-közép-európaiak többsége mára elvetette a nyugati típusú, ideológiavezérelt zöldpolitikát. A legújabb felmérések szerint a térségben az energiarealizmus győzött.
Újabb törésvonal bontakozik ki Nyugaton: míg az Egyesült Államok és Kanada növelné, Franciaország és Németország visszafogná Ukrajna finanszírozását – derül ki a Politico új felméréséből.
Az orosz közvélemény egyre pozitívabban viszonyul Kínához, de továbbra is elutasító az EU-val, az USA-val és Ukrajnával szemben. A Kínával való kapcsolatok megítélése 12 év alatt bődületes változáson ment keresztül. Ez a fordulat megváltoztathatja Közép-Európa, így Magyarország mozgásterét is.
A Gallup friss felmérése szerint az amerikaiak döntő többsége hisz abban, hogy Trump megállítja az illegális migrációt, távol tartja az országot a háborúktól és csökkenteni tudja a bűnözési mutatókat.
A háború kitörése után a lengyelek mindössze 24 százaléka vélte úgy, hogy a konfliktusnak – akár ukrán területek elvesztése árán – azonnal véget kell vetni. Ez a szám mára 55 százalékra nőtt.
Olaf Scholz újra kancellárjelölt, pedig pártján belül ott van Boris Pistorius védelmi miniszter, aki messze a legnépszerűbb politikus Németországban. A szociáldemokraták történelmi lehetőség előtt álltak, de nem éltek vele.
A közvélemény-kutatás szerint az ukrán társadalom belefáradt a háborúba. A megkérdezettek 52 százaléka még területi engedményeket is tenne Oroszországnak, ha azzal véget érne a konfliktus.
Az USA gazdasági mutatói kitűnő számokat produkálnak, egyes területeket tekintve sosem volt még ilyen jó állapotban választási évben. Ez mégsem feltétlenül hajtja Kamala Harris malmára a vizet. Hogy miért, annak a Reuters járt utána.
Rendkívül megosztottak az amerikai szavazók az ukrajnai háborúval kapcsolatban. Míg a szankciós politikát támogatják, most már többségében elegük van az Ukrajnának biztosított folyamatos segélyküldésből.
A napokban kiadott McKinsey-jelentés szerint az Egyesült Államokban az elektromosautó-tulajok 46 százaléka legközelebb újra belső égésűt venne. Árnyalja a képet, hogy alapvetően nem is az elektromos járműveikkel van gondjuk.
Az ukrán elnökbe vetett bizalom Európában is érezhetően csökken – derül ki a Pew Research Center napokban közzétett közvélemény-kutatási eredményeiből.
Egy orosz közvélemény-kutató havonta méri, miképp vélekedik a lakosság az ukrajnai konfliktusról. A friss adatok szerint az orosz–ukrán háború során a többség stabilan támogatja Putyin elnököt és az orosz fegyveres erők akcióit. A megkérdezettek fele várná a békét elérő tárgyalásokat, viszont 43 százalékuk támogatja az ellenségeskedés folytatását, és az arányuk az elmúlt hónapokban nőtt. A többség nem hajlandó engedményeket tenni Ukrajnának.
A huszonhatezer EU-s állampolgár részvételével készült közvélemény-kutatás eredménye szerint a szavazók elsöprő többsége ítéli meg negatívan az Európai Bizottság munkáját, de annak elnöke, Ursula von der Leyen sem ostromolja a népszerűségi listák csúcsát. Ítélethirdetés: júniusban.
Egy új közvélemény-kutatás rámutat: a magyarok, az olaszok és a görögök kifejezetten azt szeretnék, ha a Nyugat rávenné Kijevet a békekötésre.
Elhasalt az amerikai törvényhozásban az a törvényjavaslat, amelybe az ukrán segélypénzek voltak csomagolva. Biden őrjöng, oroszbarátnak titulálja a republikánusokat – és bevallja, hogy elfogyott a Kijevnek szánt pénz.
Az izraeli konfliktus is ártott az elnök újraválasztási ambícióinak, de a probléma gyökere mélyebbre nyúlik. Nincs már olyan közvélemény-kutatás, amely neki kedvezne – ellentétben Trumppal, aki az elmúlt évek legjobb népszerűségi mutatóit produkálja.
A legfrissebb közvélemény-kutatás szerint az amerikaiak mindössze 14 százaléka gondolja úgy, hogy anyagilag jobb helyzetben van, mint az elnök hivatalba lépésekor. Újabb rossz pont a kampányban, a demokraták némelyike már jelöltcserét emleget.
Ha most tartanák, öt erős, klasszikus vokscsatatatér államban nyerné meg az exelnök a választást. Három évvel ezelőtt még mindegyikben Biden győzött: a fordulat egyértelműen a Fehér Ház külpolitikájának és a gazdasági félelmeknek köszönhető.
Scholz sajnálatos balesete talán szimbolizálja mindazt, hogyan beszél el a német kormány a szavazók mellett, és szűk két év alatt miként csapódott arccal a földbe a nagy reményekkel elindított jelzőlámpa-koalíció.
A CNN közvélemény-kutatása alapján az amerikaiak egyfelől belefáradtak a másfél éve tartó háborús szponzori szerepbe, másfelől nem hiszik, hogy van eredménye.
Növekszik az EU-n belüli társadalmi megosztottság a háború megítélésében.
