Egyre több kutatás utal arra, hogy a bélmikrobák nemcsak az emésztésben játszanak szerepet, hanem akár a viselkedésünket is befolyásolhatják – a kérdés immár a jog világát is elérte.
Egy nagyszabású kínai-amerikai kutatás friss eredményei szerint újabb egészségügyi válság fenyeget sok millió embert. A rizsben ugyanis a felmelegedés és a légköri szén-dioxid miatt jelentősen nőhet az arzén koncentrációja.
A háttérzajok folyamatos kiszűrése nem várt következményekkel járhat az emberi agy számára.
Elképesztő léptékben fejlődnek a mesterséges intelligenciával támogatott iparágak, egész biztos, hogy idén sem maradunk újdonságok nélkül. Az elmúlt néhány évben sokunknak változtak meg a keresési és információszerzési szokásai – ez az átalakulás pedig a ChatGPT megjelenéséhez köthető. Akkoriban talán még nem is sejtettük, mekkora potenciál van a technológiában, azóta pedig már nemcsak a szövegek és […]
Kutatók egy új katalizátor kifejlesztésével jelentős áttörést értek el az üvegházhatású gázok hasznosításában. Az Oak Ridge Nemzeti Laboratórium (ORNL) által vezetett csapat olyan megoldást talált, amely két káros gázt értékes alapanyaggá alakít át. A felfedezés forradalmasíthatja az energiaipart és a vegyipart, miközben a környezetvédelemben is jelentős előrelépést jelent.
Kína üzembe helyezte a Meng Hsziang (Álom) nevű mélytengeri fúróhajóját, amely képes 11 ezer méteres mélységbe lehatolni, és az óceáni tudományos kutatástól az olaj- és gázfeltárásig számos funkciót integrál. A hajó a kínai technológiai és tudományos innováció csúcspontja, amely előrelépést jelenthet a mélytengeri erőforrások kiaknázásában. Az év végén első útjára induló vízi járművel Kína erősítheti pozícióját a mélytengeri bányászat területén.
Az elektromos kisáruszállító járművek terjedése nálunk még gyerekcipőben jár. A Siemens kutatása szerint a hazai logisztikai cégek csupán 7 százalékának van e-flottája, míg a nagyobb vállalatok 20 százaléka tervezi ezt a közeljövőben. Balasa Levente, a Siemens Zrt. igazgatósági tagja, a cég Smart Infrastructure divíziójának vezetője szerint az ipari parkokban megtermelt napenergia helyi felhasználása és a töltőhálózat kiépítése lehetne a zöldátállás alapja.
A Santa Cruz-i Kaliforniai Egyetem friss kutatása szerint a globális hőmérséklet emelkedése – a közhiedelemmel ellentétben – nem gyorsult az elmúlt évtizedekben. Bár a szélsőséges időjárási események egyre gyakoribbak, ezek nem feltétlenül jelzik bolygónk fokozódó felmelegedését.
Egy török és két brit professzor kapta a közgazdasági Nobel-díjat az államok közötti jóléti különbségek intézményi okainak bemutatásával foglalkozó kutatásaikért. Munkájuknak köszönhetően megérthető, hogy mi lehet a társadalmi intézmények szerepe az országok közötti jövedelemkülönbségek csökkentésében.
Egy kutatás szerint a magyar újságírók és szövegírók többsége nem tart attól, hogy a mesterséges intelligencia (MI) teljesen leválthatja őket a közeljövőben. Bár az MI hatékonyságnövelő eszközként segíti a munkájukat, a szakma helyettesíthetetlenségét hangsúlyozzák. A megkérdezettek magabiztosak, és úgy vélik, hogy az alkalmazkodóképességük kiemeli őket más szakterületek képviselői közül.
A szenior privátbankárok napi 2-3 órát töltenek adminisztratív feladatokkal, miközben a hatékony vagyonkezeléshez legfeljebb heti 3-4 óra bőven elegendő lenne – állapítja meg egy friss kutatás. Közben az ügyfelek egyre inkább elvárják, hogy a kiemelt pénzügyi szolgáltatások a nap 24 órájában elérhetők legyenek digitális eszközökön keresztül. Az olyan új trendek, mint a családi vagyonkezelés és az adóstrukturálási tanácsadás eközben jelentős kompetenciafejlesztést igényelnek a szakértőktől – véli Karagich István, a kutatást készítő Blochamps Capital vezetője.
Dr. Roska Botond neurobiológus és egyetemi tanár nyerte el az orvosi Wolf-díjat, amiért a kutatótársával közösen kifejlesztett technológia segítségével sikeresen adták vissza a látás részleges képességét kezelt pácienseiknek. Az elismerés jó ómen: elképzelhető, hogy Roska egy újabb magyar Nobel-díj várományosa lehet.
Kedden a Debreceni Egyetem (DE) pilot-kutatólaboratóriumának átadó ünnepségén Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter jelezte, hogy az idén a tavalyi összeg több mint kétszeresét, 43 milliárd forintot fordítják kutatási kiválóságok támogatására.
Kína a napokban újabb űrküldetést kezdett, amelynek a célja mintával hazatérni a Hold sötétebb oldaláról, ahol eddig csak kínai űrszonda járt. A Csang’e 6 fedélzetén számos európai műszer található, példázva azt a szándékot, hogy Peking nem tekinti csak a saját missziójának az expedíciót. Az viszont biztos, hogy a Holdon is egyre élesebbé válik az amerikai–kínai rivalizálás, az első kínai ember megjelenését a Holdon 2029–30 körülre tervezik.
A Makronóm Intézet átfogó kutatásának célja volt felmérni, hogy a hazai beszállító vállalkozásokat milyen mértékben érinti az új ESG jogszabály, ismerik-e annak tartalmát, esetleges hatásait saját működésükre nézve. A felmérésben többségében feldolgozóipari vállalkozásokat kérdeztünk, a válaszadók mindegyike beszállítója egy vagy több vállalkozásnak.
Kína sajátos eszközökkel igyekszik javítani egyetemeinek népszerűségét. Nemrég az egyik tudományos rangsorban a kínai felsőoktatási intézmények az első 10 hely közül nyolcat szereztek meg – anélkül, hogy bármin változtattak volna. Az egyes adatbázisokban szereplő tudományos cikkek mennyisége jelentősen befolyásolja az egyetemek pozícióját, ezért az ázsiai ország egyre nagyobb hangsúlyt fektet a publikációk okos elhelyezésére.
A Makronóm Intézet legfrissebb elemzésében kiderítette, hogy mely területeken hasznosítható az élelmiszer-technológia. Többek között hozzájárulhat az élelmiszer-hulladék csökkentéséhez, erősítheti az élelmiszer-biztonságot és segítségével hatékonyabbá válhat a termelés.
A Makronóm Intézet kutatásából kiderülnek a magyar gazdaság kitörési pontjai és a következő évek növekedési területei. Az önvezető járművek piaca folyamatosan növekszik, 2025-re pedig már a teljes mértékben önvezető autók gyártására is számíthatunk.
A felhőalapú számítástechnika és az SaaS (Software as a Service) technológia rohamos fejlődése globálisan és hazánkban is szemmel láthatóan befolyásolja a technológiai és üzleti környezetet. A Makronóm Intézet legújabb kutatása szerint a felhőalapú számítástechnika piaca 2030-ra Magyarországon több mint 3300, globális szinten pedig akár 655 ezer milliárd forintra is bővülhet. Az elemzésből kiderül, hogy az említett terület hogyan határozza meg a jövő gazdaságát és milyen szakemberekre van szükség a növekedéshez.
Nem kevesebb mint 5 céges utódlási kulcstényezőt mutatott ki egy friss kutatás. Ezek kedvező alakulása szükséges ahhoz, hogy kevesebb súrlódással mehessen végbe a generációváltás a hazai vállalkozásoknál.
A Makronóm Intézet nemrég közzétett kutatása a generációváltás kérdéskörét vizsgálta a hazai vállalkozások körében. A generációváltás sikeressége a nemzetgazdaság számára stratégiai jelentőségű, hiszen mintegy 145 ezer hazai céget (a vállalkozások harmadát) érint vagy fog érinteni a következő 10 évben, valamint a foglalkoztatottak negyede dolgozik ilyen vállalkozásnál. A generációváltó cégekben jelentős növekedési tartalék van, ugyanis a sikeres vállalatátadások akár évi 167 milliárd forint GDP-többletet is eredményezhetnek.
