A Makronóm Intézet kutatásából kiderülnek a magyar gazdaság kitörési pontjai és a következő évek növekedési területei. Az önvezető járművek piaca folyamatosan növekszik, 2025-re pedig már a teljes mértékben önvezető autók gyártására is számíthatunk.  

A Makronóm Intézet 2023-ban részletes kutatást végzett, amelynek elsődleges célja a magyar gazdaság kitörési pontjainak, illetve növekedési fókuszterületeinek meghatározása volt. A kutatás és a kapcsolódó elemzői tevékenység olyan területeket érintett, amelyek a 2023–2030-as időszak alatt lehetőséget adnak a gazdaság regionális súlyának és versenyképességének fenntartható növelésére. Az előző heti cikkben bemutattuk a pénzügyi szolgáltatások és pénzügyi technológiát, ezen a héten pedig az önvezető járművek piaca kerül sorra. 

A technológia rövid bemutatása 

Autonóm közlekedési rendszerek fejlesztésével foglalkozó technológiai terület, amely fejlett érzékeléstechnika, mesterséges intelligencia, gépi tanulás, adatelemzés és magas fokú összekapcsoltság révén olyan járműveket hoz létre, amelyek képesek önállóan vagy minimális emberi felügyelet mellett a forgalomban szabályosan, biztonságosan és hatékonyan közlekedni. 

A közlekedésbiztonság javítása, az üzemeltetés nagyobb hatékonysága, a munkaerőhiány enyhítése (például taxi- és teherautó-sofőrök esetén) és a vezetési komfort iránti igények együttesen teremtik meg a növekvő keresletet az önvezető járművek iránt. 

Felhasználási területek 

A témához kapcsolódó szakirodalmi kutatás, illetve az érintetti interjúkat követően megállapítható, hogy a kitörési pont felhasználási területei közé elsősorban a felhőalapú számítástechnika, az adattudomány, a robotika, valamint a mesterséges intelligencia tartoznak. 

1. ábra – Az önvezető járművek technológiájának elsődleges felhasználási területei 

Piaci potenciál 

A nemzetközi adatbázisok és a témával foglalkozó szakcikkekben foglalt információk alapján az önvezető járművek piacának globális mérete 2022-ben 37,61 ezer milliárd forint értékű volt, ám 2030-ra akár 416,56 ezer milliárd forintosra is bővülhet, amely mintegy 35 százalékos évenkénti növekedés. Az előzetes várakozások szerint a magyarországi a piac mérete elérheti akár a 2083 milliárd forintot is 2030-ra. 

A globális piac jelenleg indulási fázisban van, ennek ellenére – a kapcsolódó prognózisok alapján – a területre történő befektetések akár középtávon (2025–2030 között) megtérülhetnek. 

A felmérés alapján megállapítható, hogy sok beszállító van jelen, miközben kevés a vevő, tehát egy erősen koncentrált piacról beszélhetünk, ami miatt még nem erős a verseny az összesen 2686 iparági szereplő között. A legnagyobb globális szereplők között egyértelmű az Amerikai Egyesült Államok és Kína dominanciája, az amerikai cégek közül kiemelendő a Tesla, a Carvana és a Luminar, míg Kínában a NIO és az ECARX található az öt legnagyobb vállalatból A V4-ek esetében kiegyensúlyozottnak tűnik a helyzet, hiszen az első ötben mind a négy országból származó cég képviselteti magát. A magyar Emlid a harmadik helyet tudta megszerezni a régióban, míg a legnagyobb regionális vállalatnak jelenleg a lengyel Optimatik számít. 

Az önvezető járművek iparágának közepes az energiaigénye, viszont a technológiához szükséges import és nyersanyag terén több alapanyag esetén alacsony a függősége Magyarországnak. Ezek a tényezők nagy mértékben hozzájárulhatnak az új szereplők könnyebb piacra lépéséhez. 

Humánerőforrás-szükséglet 

A technológiai kitörési pontokra általánosságban jellemző, hogy viszonylag magas a humánerőforrás-szükségletük, amely kifejezetten igaz az önvezető járművek kapcsán is. Az érintett interjúk tapasztalatai és a releváns szakirodalomban olvasottak alapján – a valódi kitörési ponttá váláshoz szükséges kompetenciák figyelembevételével – három kiemelkedő szakmai végzettség rajzolódott ki, amelyekre kiemelt figyelmet szükséges fordítani a következő években, különösen azért, mert mindegyik hiányszakmának számít. Ezek a képzési területek az alábbiak: 

• (Fejlesztő)mérnökök: Szükség lenne mind mester-, mind PhD-végzettségű mérnökmunkaerőre a kutatási és fejlesztési területekre, de egyrészt nagy a lemorzsolódás alapszak után, másrészt az egyetemek elsősorban nem fejlesztőmérnököket, hanem az ipari igényeket kiszolgáló mérnököket képeznek. 
• Informatikusok (műszaki affinitással): Hiányszakma mind a programozói, mind az általánosabb informatikai végzettséget adó szakmák kapcsán. Az informatikai ismeret mellett hasznos, ha ahhoz közlekedési és járműmérnöki ismeretek is társulnak. 
• Nemzetközi értékesítő és üzletfejlesztő: Olyan képzett termékmenedzserekre lenne szükség, akik képesek a terméket megérteni, az üzleti terv alapján célzottan, nemzetközi szinten értékesíteni, globálisan gondolkodni. 

Az önvezető autók piacának jövőbeni potenciálja 

Az elmúlt években egyre inkább nőtt az önvezető járműveket övező érdeklődés mind a fogyasztók, mind a befektetők oldaláról, akik nagy mértékű tőkét injektáltak az iparágba. A mobilitással foglalkozó közösség szerint is nagy lehetőség rejlik ebben a technológiában, és  

a jövőben egyre több ilyen jármű jelenhet majd meg a közutakon, gyökeresen átalakítva a közlekedést és az azt körülvevő környezetet.  

Ezek alapján úgy tűnik – és ezt McKinsey kutatása is alátámasztja –, hogy már az évtized vége előtt több száz milliárd dollárt generálhatnak az ezzel foglalkozó vállalatok számára, felbolygatva az autóipart. 

A globális újonnan regisztrált autók részesedésének becslése önvezetési szintenként (%) 

Forrás: Statista (2023) 

Amikor önvezető járművekről beszélünk, az azokhoz tartozó automatizációs technológiák széles spektrumot fednek le, annak hat szintjét ismeri el a területen használt SAE J3016 standard. A skála 0-től 5-ig terjed, ahol az 1-es és a 2-es szint jelenti azokat a járműveket, amelyek valamiféle segítséget nyújtanak a sofőrnek a vezetésben, viszont az autó nem tudja önmagát irányítani. A 3-as szint az első, amelynél a gép már képes valamilyen szinten önállóan vezetni magát, de a volánnál ülőnek még sokszor át kell vennie a kormányt. 4-es szinttől pedig már teljesen önállóan is képes működni a jármű, anélkül, hogy emberi segítségre szorulna, viszont ilyen szintű autonómiával ellátott autók még nincsenek gyártásban, azoknak az előállítása 2025-től várható. 

ZalaZONE, a magyar tesztpálya

 2019-ben adták át itthon a ZalaZONE tesztpályát. A zalaegerszegi tesztpálya többek között arra is alkalmas, hogy önvezető autókat teszteljenek élethű környezetben. A pálya egyik különlegességét a Smart City Zone elnevezésű épített városi környezet adja, mely lehetővé teszi az önvezető autók komplex szituációkban való tesztelését alacsony sebességű környezetben. A pályaelemen megtalálhatóak a legtöbb városban előforduló úttípusok, kereszteződések és a jellemző objektumok (például buszmegállók, épülethomlokzatok, közlekedési lámpák és táblák). A tesztpályán többek között az is vizsgálható, hogy miként reagálnak az önvezető járművek, ha alagútba érve eltűnik a hálózati jel, vagy ha az elektromos autó 60-70 centiméteres mélységű vízátfolyásba kerül. 

Az autóipar és a közlekedés ilyenfajta megújulása, átalakulása több előnnyel is járhat. A fogyasztók számára az utazások kényelmesebbé és élvezetesebbé válhatnak, de ami még fontosabb a gazdaság szempontjából, hogy ezzel több hasznos ideje lenne a dolgozóknak. Az eddig vezetéssel töltött időt másra is fel tudnák használni, szabadidős tevékenységeken túl arra is, hogy már a napi ingázásuk során is dolgozhassanak, ami a munkaidejüket is átalakítaná, valamint vonzóbbá válhatnak a munkavállalók számára a vidéki, külvárosi területek, hiszen a munkahelyükre való utazásuk során kevesebb időt vesztenének el, mint a hagyományos közlekedési eszközök igénybevétele esetén. Ezenkívül fontos adalék, hogy  

Európában körülbelül 15 százalékkal csökkenne a közúti balesetek száma az önvezető technológiák elterjedésével. 

A fogyasztói előnyökön túl az autóipar számára is előnyös lehet az önvezető járművek térnyerése. A szükséges technológiák autókba való beépítése több száz milliárd dollárnyi bevételt eredményezhet már az évtized végén is az ilyen rendszerek kiépítésével foglalkozó cégek számára. Egy 2-es szintű képességekkel ellátott autóban helyet kapó technológia 1500-2000 dollár értékű, és ez a szinteken feljebb haladva egyre csak nő. Ezt a becslést alátámasztja az is, hogy a fogyasztók szeretnének ilyen járműveket használni, és ezért hajlandók is magasabb árat fizetni, ezáltal megteremtve a keresletet a piacon. 

Különböző szintű önvezető technológiák bevétel (Mrd dollár)

Forrás: McKinsey (2023)

A fogyasztói és autóipari következményeken túl más iparágakban is éreztetheti a hatását az önvezető járművek elterjedése. Az előbbiekben már említett kisebb balesetszámon túl a biztosítási díjak is csökkenhetnek azáltal, hogy biztonságosabbá válik a közúton való közlekedés, sőt előfordulhat, hogy inkább a gépjárműgyártókat vonják majd felelősségre az autóik és rendszereik által okozott károkért, habár az ezzel járó biztosítási költségek egy részét a gyártók a felhasználókra háríthatják, különböző személyre szabott biztosításokon keresztül.

Ne maradjon le!
Az MBH Bank Makronóm Makroverzum konferencia keretében a magyar gazdaságstratégia legfontosabb céljai mellett a gazdaság technológiai kitörési pontjait is megismerhetik a résztvevők 2023.11.20-án. A jegyértékesítés már elkezdődött. A részletekről itt tájékozódhat.