A felhőalapú számítástechnika és az SaaS (Software as a Service) technológia rohamos fejlődése globálisan és hazánkban is szemmel láthatóan befolyásolja a technológiai és üzleti környezetet. A Makronóm Intézet legújabb kutatása szerint a felhőalapú számítástechnika piaca 2030-ra Magyarországon több mint 3300, globális szinten pedig akár 655 ezer milliárd forintra is bővülhet. Az elemzésből kiderül, hogy az említett terület hogyan határozza meg a jövő gazdaságát és milyen szakemberekre van szükség a növekedéshez. 

A Makronóm Intézet 2023-ban részletes kutatást készített, amelynek elsődleges célja a magyar gazdaság kitörési pontjainak, illetve növekedési fókuszterületeinek meghatározása volt. A kutatás és a kapcsolódó elemzői tevékenység olyan területeket érintett, amelyek a 2023–2030-as időszak alatt lehetőséget adnak a gazdaság regionális súlyának és versenyképességének fenntartható növelésére. Az előző heti cikkben bemutattuk a virtuális, kiterjesztett és kevert valóság (VR/AR/MR) technológiáját, ezen a héten pedig a felhőalapú számítástechnikát és az SaaS technológiáját kívánjuk bemutatni. 

A technológia rövid bemutatása 

A felhőalapú számítástechnika (Cloud Computing) olyan számítási erőforrások, szolgáltatások, alkalmazások és adattárolók interneten keresztüli biztosítása, amelyekre felhasználók az igényeiknek megfelelően távolról férhetnek hozzá. A SaaS ebben a modellben a szoftverek szolgáltatását jelenti, amelyeket felhőalapú környezetben használhatnak a felhasználók. A megbízható, univerzálisan elérhető széles sávú internet és mobilnet, az IoT-eszközök elterjedése, valamint a skálázhatósági lehetőségek folyamatosan növekvő keresletet generálnak a felhőalapú szolgáltatások irányába mind infrastruktúra- (IaaS) vagy platform- (PaaS), mind szoftveroldalon (SaaS). 

Felhasználási területek 

A témához kapcsolódó szakirodalmi kutatás, illetve az érintett interjúkat követően megállapítható, hogy a kitörési pont felhasználási területei közé elsősorban az élelmiszer-technológia, a járműmegosztás, a munkaszervezés-automatizáció, illetve a marketingtechnológia tartozik. 

1. ábra – A felhőalapú számítástechnika és az SaaS elsődleges felhasználási területei 

Forrás: szakirodalmi kutatás 

Piaci potenciál 

A felhőalapú számítástechnikához kapcsolódó piac méretét, illetve a terület növekedési potenciálját elsősorban a nemzetközi adatbázisok és a témával foglalkozó szakcikkekben foglalt információk alapján lehet meghatározni. Az említett források szerint a terület globális piaci mérete 2022-ben 178,2 ezer milliárd forint értékű volt, ám 2030-ra akár 655,6 ezer milliárd forintosra is bővülhet, amely mintegy 18 százalékos évenkénti növekedést jelent. Az előzetes várakozások szerint Magyarországon a felhőalapú számítástechnika piacának mérete elérheti akár a 3278 milliárd forintot is 2030-ra. 

A kitörési ponthoz tartozó piac jelenleg növekedési fázisban van, így a kapcsolódó prognózisok alapján a területre történő befektetésekből már középtávon (2025–2030 között) jelentős előnyök realizálhatók. 

Az adatok alapján a szakterülethez köthető globális piacon sok beszállító és sok vevő van jelen, így viszonylag jelentős versenyről beszélhetünk a mintegy 27 ezer szereplő között. A képet árnyalja azonban, hogy az amerikai vállalatok (pl. Salesfroce, Jasper Technologies, Virtusstream) egyértelműen dominánsok a globális piacon. Természetesen az európai vállalatok (pl. Lanes & Planes, Mambu, Sinch), illetve a V4-es országokhoz köthető – főleg lengyel – cégek (pl. GetResponse, Bluewom, Grupa Pracuj) között is vannak jelentős szereplők, ám ezek világpiaci súlya jelentősen kisebb, mint amerikai versenytársaiké. 

A felhőalapú számítástechnikának alapvetően alacsony az energiaigénye, sőt a területhez köthető ellátási láncok kapcsán sem állapíthatunk meg számottevő importfüggőséget vagy kritikus nyersanyagszükségletet. Mindezek nagyban hozzájárulhatnak az új szereplők könnyebb piacra lépéséhez. 

Humánerőforrás-szükséglet 

A terület humánerőforrás-szükséglete nem nevezhető kiemelkedőnek: az érintetti interjúk tapasztalatai és a releváns szakirodalomban olvasottak alapján – a valódi kitörési ponttá váláshoz szükséges kompetenciák figyelembevételével – négy kiemelkedő szakmai végzettség rajzolódott ki, amelyek fejlesztése elengedhetetlennek tűnik. 

• Fejlesztő, programozó: Hiányszakma a piacon. Nem feltétlenül szükséges a felsőfokú képzettség, de hasznos szemléletet ad az egyetem. Nagy a verseny a piacon a jó fejlesztőkért. 
• Projektmenedzser, termékmenedzser: A képzett projekt- és termékmenedzserekre nagy igény van nagyvállalatok körében is, így a kkv-knak nehezebb megfelelő szakembert találni. A felsőoktatásban nincs kimondottan ilyen képzés, minősítéseket lehet szerezni, de a gyakorlati tapasztalat a legfontosabb. 
• Marketingszakember: Alapvetően a B2C-vállalatok igénylik. A legjobb szakemberek nagyvállalatoknál, ügynökségeknél vagy szabadúszóként dolgoznak. Kevés olyan, a kkv-k számára elérhető szakember van, aki a kreatív anyagokhoz, a kommunikációhoz, az adatalapú hirdetésekhez és a SEO-hoz ért. 
• Nemzetközi értékesítő és üzletfejlesztő: Olyan képzett termékmenedzserekre van szükség, akik képesek a terméket megérteni, az üzleti terv alapján célzottan, nemzetközi szinten értékesíteni, globálisan gondolkodni. 

A következő héten a mesterséges intelligenciával és a gépi tanulással mint lehetséges hazai technológiai kitörési pontokkal fogunk foglalkozni. 

Ne maradjon le!
Az MBH Bank Makronóm Makroverzum konferencia keretében a magyar gazdaságstratégia legfontosabb céljai mellett a gazdaság technológiai kitörési pontjait is megismerhetik a résztvevők 2023.11.20-án. A jegyértékesítés már elkezdődött. A részletekről itt tájékozódhat.