Purczeld Eszter, a Makronóm Intézet vezető elemzőjének írása

Generációváltás: összetett jelenség és definíció

A ma működő magyarországi vállalkozások egy része a rendszerváltással egyidőben, az 1990-es évek elején alakult. Az akkor harmincas-negyvenes éveiket taposó tulajdonosok, akiknek személyéhez erősen kötődnek a cégeik, ezekben az években érik el a nyugdíjas kort, így a generációváltás igénye egyszerre jelentkezik a kkv-szektor jelentős részénél. A várhatóan tömeges cégátadások sikere a nemzetgazdaság egésze, egyebek mellett a gazdaság működőképessége, a munkahelyek megtartása, az adóbevételek fenntartása és a hozzáadottérték-termelés szempontjából is kiemelt jelentőségű. A generációváltás fontos célja az összegyűjtött tudás megtartása és továbbvitele.

Megközelítésünk szerint a generációváltás egy olyan utódlási folyamat és nem esemény, amikor a tulajdon és a cég feletti ellenőrzés átadásra kerül egyik generációról a másikra.

Generációváltással potenciálisan érintettnek tekintjük azt a vállalkozást, amelynek tulajdonosa vagy tulajdonosai elérik vagy meghaladják az 55 évet. A korhatár meghatározása azzal indokolt, hogy a generációváltás folyamata legoptimálisabb esetben 3-5 év közé tehető, ugyanakkor a gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy ez jóval hosszabb folyamat, amelynek időtartama akár elérheti az 5-10 évet. Így, ha 55 éves korban elkezdődik a generációváltás például a folyamatok átadásával, akkor az várhatóan a nyugdíjkorhatár elérése előtt sikeresen le tud zárulni.

Országos kihívás a mikrovállalkozásoktól egészen a nagyokig

Kutatási eredményeink szerint a generációváltás minden harmadik (36 százalék) társas vállalkozást érint Magyarországon (1. ábra).

Forrás: Crefoport alapján Makronóm Intézet számítása

Megfigyelhető, hogy a legnagyobb cégalapítási hullám 1994-1995 körül volt, amely részben a privatizációs folyamatokkal magyarázható. A következő kiugró időszak a cégalapításokat tekintve a 2003-2005-ös szakasz, amely az EU-hoz való csatlakozásunkkal és az attól remélt új lehetőségekkel magyarázható. 2015-2016 között szintén található egy csúcspont, ugyanakkor az itt megalapított vállalkozások tevékenysége heterogén: mind a kereskedelem, mind a feldolgozóipar, mind a szakmai, tudományos tevékenység ágazatokban jelentős számú vállalkozást alapítottak, így talán az általános konjunktúra játszhatott fontos szerepet a kiugróan magas cégalapítási számokban. (2. ábra)

Forrás: Crefoport alapján Makronóm Intézet számítása

Ezeknek a vállalkozásoknak a foglalkoztatottság és a területi lefedettség révén jelentős súlyuk van a nemzetgazdaságban, tekintettel arra, hogy az ország egész területén családi cégként foglalkoztatnak jelentős számú munkavállalót, ideértve a tulajdonosokat és családtagjaikat is. Közel minden negyedik munkavállalót érint a generációváltás, hiszen az érintett vállalkozások 2021-ben összesen 493 058 főt alkalmaztak, amely 23,6 százalékát jelenti a foglalkoztatottaknak.

A generációváltás elsősorban a mikrovállalkozásokat érinti, mégpedig az ország egész területén, így érdemi területi koncentráció nem figyelhető meg (3. ábra és 1. táblázat).

Rangsor	Város	Generációváltással érintett vállalkozások száma (db)	Generációváltással érintett cégek aránya a városban található összes vállalkozás számához képest (%)
1.	Budapest	35 143	30,0
2.	Debrecen	2 708	32,7
3.	Szeged	2 142	33,1
4.	Pécs	2 101	37,6
5.	Miskolc	1 883	36,8
6.	Győr	1 742	31,1
7.	Kecskemét	1 677	35,7
8.	Székesfehérvár	1 534	34,7
9.	Nyíregyháza	1 514	33,6
10.	Érd	967	31,5

Forrás: Crefoport alapján Makronóm Intézet számítása

A leginkább érintett ágazatok közé a kereskedelem, a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység és a feldolgozóipar sorolható.

 A TEÁOR besorolás alapján 21-ből 20 ágazat jelen van a mintában, az egy kivétel a háztartás munkaadói tevékenysége; termék előállítása, szolgáltatás végzése saját fogyasztásra (T) ágazat (4. ábra). A 2021-ben legalább 100 millió forint árbevétellel rendelkező vállalkozásokat megvizsgálva azt találtuk, hogy a tevékenységet illetően jelentősebb eltérés nincs, sorrendben a kereskedelem, a feldolgozóipar és az építőiparból származnak ezek a vállalkozások.

Forrás: Crefoport alapján Makronóm Intézet számítása

Árbevétel tekintetében a vállalkozások többsége 100 millió árbevétel alatti volt 2021-ben (2. táblázat). Az 500 millió vagy afeletti árbevételt realizált vállalkozások aránya öt százalék. Fontos azt is kiemelni, hogy a generációváltással érintett vállalkozások összesített árbevételének 91 százalékát a legalább 100 millió forint árbevétellel rendelkezők adják.

Forrás: Crefoport alapján Makronóm Intézet számítása

A generációváltás előtt álló vállalkozások exportképessége alacsony. Exportképes vállalkozásnak tekintjük azokat a cégeket, amelyek az árbevétel legalább 10 százalékát exportból érik el.

E paraméter alapján 602 vállalkozást azonosítottunk, és mindösszesen 278 olyan vállalkozást találtunk, ahol 2021-ben az exportértékesítés a teljes árbevétel több mint 50 százalékát adta. Jól látható tehát, hogy az kivitel tekintetében jelentős potenciál és tartalék azonosítható ezeknél a cégeknél, amely a sikeres generációváltás révén lendületbe hozhatja a nemzetgazdasági teljesítmény növekedését.

Generációváltással érintett cégek: nagy növekedési tartalék

Az érintett vállalkozások növekedési üteme mérsékeltebb, elmarad a nemzetgazdasági átlagtól. A kumulált árbevétel növekedése 2017 és 2021 között 38 százalék, míg a nemzetgazdasági átlag (generációváltással érintettek nélkül) 51 százalék volt.

Forrás: Crefoport alapján Makronóm Intézet számítása

A generációváltó cégek hatalmas növekedési tartalékot jelentenek: abban az esetben, ha a generációváltással érintett cégek elérnék a nemzetgazdasági átlagot, akkor az évente átlagosan 162 milliárd forint GDP-többletet eredményezhet 10 éves időtávban, amely 1617,1 milliárd forintnyi kumulált többletet jelent ebben az időszakban.

Elemzési módszertan
Az elemzésben használt adatok forrása a Crefoport (Ceginformacio.hu) cégszintű adatbázisa. A vizsgált időszak a 2021-es évre vonatkozik, a növekedés esetében pedig a 2017 és 2021 közötti időszakot elemeztük. Az adatbázis 2021-ben 771 559 Magyarországon regisztrált cég adatait tartalmazta. Az elemzés fókuszában elsősorban a magyar tulajdonú, aktív vállalkozások állnak, amely a teljes minta 56,0 százalékát jelenti, így elemzésünkben közel 400 ezer cég adatait elemeztük.

Kapcsolódó kutatás:
Budapesti Gazdasági Egyetem – Családi Vállalkozás Kutatási Program
A családi vállalkozások tudományos megalapozottságú vizsgálata Magyarországon a 2010-es években kapott lendületet. A téma elsősorban e cégek generációváltási kényszere miatt jelent meg a szakmai és tudományos közösségek, valamint a szakpolitika látókörében. A 2017 és 2022 között eltelt öt év alatt jelentősen növekedett a családi vállalkozások jellemzőivel, problémáival foglalkozó publikációk száma, ebből az emelkedésből nagy arányban vették ki részüket a Budapesti Gazdasági Egyetem kutatói. A BGE Családi Vállalkozás Kutatási Programja több tematikus szálon és idődimenzióban vizsgálja a családi cégeket.
Eredményeik alapján a hazai cégek több mint fele (58-75 százalék) családi vállalkozásként működik, amelyeket szintén nagy arányban érint a generációváltás kérdése: az utódlási stratégia hiánya 2022-ben a családi vállalkozások 80 százalékánál merült fel. Az eredményeik alapján valamelyest nagyobb arányban azonosítottak generációváltással érintett vállalkozásokat, mint a Makronóm Intézet, de nagyságrendileg nem jelentős az eltérés. A cégen belül a döntő többség családtagnak tervezi átadni vagy már korábban át is adta a vállalat vezetését és tulajdonát. Ugyanakkor 2020-ban e vállalkozások 7,7, 2022-ben pedig 14,1 százaléka jelezte, hogy nincs aki átvegye a vállalat működését ezért tovább folytatja a jelenlegi vezető az irányítást.

Kapcsolódó program:
 IFKA – EVOLÚCIÓ – Megújuló Vállalkozások Programja
A generációváltás cégre szabott beavatkozást követel meg – az Evolúció – Megújuló Vállalkozások Programja ebben a szemléletben kínál komplex fejlesztést és tudásbővítést a vállalkozásoknak.
A program nemzetközi sztenderdeken alapuló, kkv-kra szabott cégdiagnosztika segítségével elemezi a résztvevő vállalkozások pénzügyi és gazdasági helyzetét, valamint az elemzés eredményeként meghatározza a cég értékét.
A szakértők felmérik a vállalkozói oldalon felmerülő problémákat, igényeket, és segítik a kkv-kat az élethelyzetükhöz leginkább illeszkedő szolgáltatás megtalálásában. A programmal a vezetőváltás a meglévő értékekre alapozva új lehetőségeket, új időszámítást kezdeményez a vállalkozások életében.

Címlapfotó: shutterstock.com