A Makronóm Intézet legfrissebb elemzésében kiderítette, hogy mely területeken hasznosítható az élelmiszer-technológia. Többek között hozzájárulhat az élelmiszer-hulladék csökkentéséhez, erősítheti az élelmiszer-biztonságot és segítségével hatékonyabbá válhat a termelés. 

A Makronóm Intézet 2023-ban részletes kutatást végzett, amelynek elsődleges célja a magyar gazdaság kitörési pontjainak, illetve növekedési fókuszterületeinek meghatározása volt. A kutatás és a kapcsolódó elemzői tevékenység olyan területeket érintett, amelyek a 2023–2030-as időszak alatt lehetőséget adnak a gazdaság regionális súlyának és versenyképességének fenntartható növelésére. Az előző cikkben bemutattuk az egészségügyi-technológia területét, most pedig az élelmiszer-technológia kerül sorra. 

Ne maradjon le!
Az MBH Bank Makronóm Makroverzum konferencia keretében a magyar gazdaságstratégia legfontosabb céljai mellett a gazdaság technológiai kitörési pontjait is megismerhetik a résztvevők 2023. november 20-án. A jegyértékesítés már elkezdődött. A részletekről itt tájékozódhat. 

A technológiáról röviden 

Az élelmiszer-technológia az élelmiszer-tudomány alkalmazása a biztonságos élelmiszerek kiválasztására, tartósítására, feldolgozására, csomagolására, forgalmazására és felhasználására. A kapcsolódó területek közé tartozik az analitikai kémia, a biotechnológia, a mérnöki tudományok, a táplálkozás, a minőség-ellenőrzés és az élelmiszer-biztonsági menedzsment. 

Az élelmiszerárak emelkedése, az időjárási trendek és az élelmiszeripari ellátási láncok széttöredezése ösztönzi a szektort, hogy egyre automatizáltabb, digitalizáltabb és hatékonyabb módon működjön, ez pedig lehetőséget teremt az élelmiszer-technológiai cégek számára. 

Felhasználási területek 

A témához kapcsolódó szakirodalmi kutatás, illetve az érintetti interjúkat követően megállapítható, hogy a kitörési pont felhasználási területei közé elsősorban a biotechnológia, a robotika, a mesterséges intelligencia, valamint a felhőalapú számítástechnika tartozik. 

1. ábra – Az élelmiszer-technológia elsődleges felhasználási területei 

Forrás: szakirodalmi források 

Az alternatív fehérjékben rejlő lehetőségek 

Az élelmiszer-technológia többféleképpen is törekszik arra, hogy hozzájáruljon az élelmiszeripart érintő kihívások megoldásához. Ilyen törekvés az élelmiszer-hulladék csökkentése, új technológiák kifejlesztése a hatékonyabb termelés érdekében, valamint az élelmiszer-biztonság növelése. Viszont az egyik legizgalmasabb terület az alternatív fehérjék létrehozása, kidolgozása lehet, amely segíthet a klímaváltozás elleni küzdelemben, az élelmiszeripar fenntarthatóbbá tételében, valamint gazdasági értelemben is nagy lehetőség rejlik bennük. 

A világon 2020-ban 574 millió tonna állati eredetű proteint – hús, hal, tejtermékek és tojás – fogyasztottak el, ami fejenként körülbelül 75 kilogrammot jelent, ez a szám pedig folyamatosan nő, ahogy az ezzel kapcsolatos környezetvédelmi aggályok is egyre inkább előterébe helyeződnek. 

Emiatt a kereslet elkezdett tolódni az alternatív proteinforrások felé, amely több forrásból is származhat, mint például a növényi, gomba- vagy tenyésztett eredetű forrásokból. Ezek közül is a legígéretesebb, és az amelyiknek már most is viszonylag nagy piaca van, a növényi eredetű fehérje. A területen végbemenő fejlődésnek köszönhetően pedig hamarosan 10-ből 9 ételben is helyettesíteni lehet a hagyományos fehérjéket valamilyen alternatív megoldással. 

2019-ben az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) első alkalommal említette az alternatív fehérjéket mint olyan megoldást, amelyben nagy lehetőség rejlik, hogy fenntartható módon biztosítsa a föld lakosságának proteinbevitelét. A proteinbevitel egyébként fontos, hiszen étrendünk 15-20 százalékát kell, hogy kitegye a fehérje a megfelelő tápláltság érdekében. Bár az IPCC jelentése is megemlíti, hogy a karbonlábnyoma egyelőre nagyobb a különböző húshelyettesítő termékeknek – főként az intenzív energiaszükséglet miatt –, más szempontokat vizsgálva sokkal kisebb a környezeti hatása ezeknek. 

Az alternatív fehérjeforrások ellőállításához 47–99 százalékkal kisebb földterületre van szükség, ha azt a hagyományos, állati eredetű hússal vetjük össze. Az így fel nem használt területeken pedig vissza lehetne állítani az eredeti növényzetet, valamint a gazdáknak sem kellene új területeket megművelniük, elpusztítva azzal annak élővilágát. A visszaállított környezet cserébe szén-dioxidot tudna megkötni, csökkentve ezzel azt a szén-dioxid-mennyiséget, ami az atmoszférába jut, ami hozzájárul ahhoz, hogy mérséklődjön a globális felmelegedés. 

2. ábra – A különböző fehérjeforrások hatása a klímára, kg szén-dioxid-egyenérték/kg termék 

Forrás: Breakthrough Institute, 2022 

A fenti ábra alapján is megállapítható, amely figyelembe veszi az egyes termékek összes klímára gyakorolt hatását, nem csak a kibocsátott szén-dioxidot, hogy az alternatív fehérjék (rózsaszínnel jelölve) mindegyikének előállítása összességében sokkal kisebb terhet ró a környezetre, mint a hagyományos források. Különösen szembetűnő a marhahús környezetre kifejtett kedvezőtlen hatása, de egyes húsalternatíváknak még a csirkehúsénál is feleakkora a hatása. De nemcsak a húsok, hanem a tej terén is előnyösebbek környezetvédelmi szempontból annak növényi alternatívái. 

Az előzőekben említett előnyöket számszerűleg bemutatva jöjjön néhány adat. Már csak azzal, hogy hús helyett növényi alapú forrásokból, valamint tojásból elégítenénk ki a fehérjebevitelünket 1 milliárd tonna szén-dioxid kibocsátását előznénk meg. Ezenfelül 39 milliárd köbméter vizet spórolhatnánk meg azzal, hogy kisebb területet kellene megművelni, sőt 2020 és 2035 között 50 milliárddal kevesebb csirkét ennénk meg globálisan. 

A fenttarthatóbb megoldásokra való átállás során az alternatív fehérjék piaca is nőni fog az elkövetkezendő években a Világgazdasági Fórum (WEF) becslése szerint, így jó befektetési lehetőséget jelenthet. 2035-ben akár 97 millió tonna ilyen proteint fogyaszthatunk globálisan, amelynek jelentős része növényi alapú lenne, ami jelenleg is a legelterjedtebb típusa ezeknek a termékeknek. A becslésben 3 dolláros kilónkénti árral számoltak, ez azt jelenti, hogy a piac 290 milliárd dollár nagyságúra nőhet a következő évtized második felére. A WEF viszont több esettel is számolt, és a legoptimistább forgatókönyv szerint a fehérjék piacának akár 22 százalékát is átvehetik ezek az alternatív fehérjék. 

3. ábra – Alternatív fehérjék fogyasztása kategóriánként, millió tonna 

Forrás: WEF, 2021 

Humánerőforrás-szükséglet 

A technológiai kitörési pontokra általánosságban jellemző, hogy viszonylag magas a humánerőforrás-szükségletük, és ez kifejezetten igaz az élelmiszer-technológia kapcsán is. Az érintetti interjúk tapasztalatai és a releváns szakirodalomban olvasottak alapján – a valódi kitörési ponttá váláshoz szükséges kompetenciák figyelembevételével – öt kiemelkedő szakmai végzettség rajzolódott ki, amelyre kiemelt figyelmet szükséges fordítani a következő években. Ezek a képzési területek az alábbiak: 

• Élelmiszermérnök: Az elérhetőségük átlag alatti, a szektornak ugyanakkor nagy szüksége lenne képzett élelmiszermérnökökre. 
• Gépészmérnök: Átlagos elérhetőség. Az elmúlt évtizedet meghatározták az automatizációs trendek, ugyanakkor ezt a gépészmérnöki képzések döntő többségben nem követték le. 
• Villamosmérnök: Az elérhetőségük átlagos, a szektornak folyamatosan igénye van villamosmérnökökre. 
• Gyógyszerész: Elegendő gyógyszerész van jelenleg a piacon, ugyanakkor a jövőben még többre lenne szükség. 
• Közgazdász (külkereskedelem): Az elérhetőségük átlagos, nincs munkaerőhiány ezen a területen. 

Piaci potenciál 

A nemzetközi adatbázisok és a témával foglalkozó szakcikkekben foglalt információk alapján az élelmiszer-technológia piacának globális mérete 2022-ben 100,96 ezer milliárd forint értékű volt, ám 2030-ra akár 157 ezer milliárdosra is bővülhet, amely mintegy 6 százalékos évenkénti növekedés. Az előzetes várakozások szerint a magyarországi a piac mérete elérheti a 786 milliárdot is 2030-ra. 

A globális piac már növekedési fázisban van, ennek köszönhetően – a kapcsolódó prognózisok alapján – a biotechnológiába történő befektetések akár középtávon (2025–2030 között) megtérülhetnek. 

A felmérés alapján megállapítható, hogy sok beszállító, viszont kevés vevő van jelen a piacon, ami miatt mérsékelten koncentrált piacról beszélhetünk, ezáltal még nem tudott kialakulni igazán intenzív verseny a 2774 szereplő között. Mint sok másik eddig vizsgált területen, itt is az amerikai cégek globális dominanciája figyelhető meg, az öt legnagyobb cég közül ők adják a legtöbbet, de képviselteti magát Dél-Korea is (Lotte Food), valamint az első helyen a kanadai Gervais Danone Group található. A V4-országcsoportot vizsgálva megállapítható, hogy Csehország kiemelkedik a régiós mezőnyből, az első ötből négy vállalat is itt található (foodgroot.com, Lifefood, Emco, bombus natural energy), viszont a legnagyobb cég a lengyel Trec Nutrition. 

Az élelmiszer-technológia iparágának közepes az energiaigénye, viszont alacsony Magyarország importkitettsége a több, a területen szükséges alapanyag esetében. Ezek a tényezők nagymértékben hozzájárulhatnak az új szereplők könnyebb piacra lépéséhez.