A prognózisok szerint a világ legnagyobb gazdaságainak toplistája 2026-ban keveset változik: a dobogós helyek előrejelzései stabilnak tűnnek, az igazi izgalom azonban utána kezdődik.
A Nemzetközi Valutaalap nyomást gyakorol az ukrán jegybankra, hogy értékelje le a hrivnyát a költségvetési hiány csökkentése érdekében. Kijev hallani sem akar az ötletről, pedig az új, 8 milliárd dolláros hitelnek ez lesz az egyik előfeltétele.
Az IMF legfrissebb jelentései látszólag a globális gazdasági viharok elcsendesedéséről és egy lassú normalizálódásról festenek képet. De mi van, ha a legfontosabb adatok csupán egy ügyesen felépített illúzió részei? Egy mélyebb elemzés feltárja, hogy a színfalak mögött drámai átrendeződés zajlik: Kína soha nem látott mértékű, ám a statisztikákban elrejtett fölényre tesz szert, miközben az USA szerepe végérvényesen megváltozott.
Mintha a BRICS-csúcstalálkozóhoz igazította volna a Nemzetközi Valutaalap a gazdasági előrejelzés új verziójának közzétételét. A prognózis szerint a következő öt évben a BRICS-országok fognak igazán robbantani – ellentétben a G7-ekkel.
A Nemzetközi Valutaalap frissen megjelent világgazdasági kitekintése szerint a globális infláció elleni csatát a gazdaságok megnyerték, de ha nem tartanak be három alapelvet, a visszacsúszás gyors és könyörtelen lehet.
A GDP-adatok tükrében a világ huszonhat legszegényebb országának gazdasága az elmúlt húsz év legpokolibb időszakát éli át. Van kiút?
A Nemzetközi Valutaalap szerint minden rosszabb, mint amilyennek látszik, az országoknak pedig a lehető leggyorsabban szigorú költségvetési változtatásokat kell eszközölniük.
A kriptobányászat és az MI-adatközpontok a globális villamosenergia-felhasználás 2 és a globális szén-dioxid kibocsátás közel 1 százalékát adják. Mindkét mutató gyorsan növekszik, ám e két terület esetében a szabály erősíti a kivételt. A Nemzetközi Valutaalap gyors megoldást sürget, mégpedig extraadók formájában.
A Nemzetközi Valutaalap szerint a főbb gazdaságok egyre inkább összehangolódnak, de a világ középtávú kilátásai továbbra is gyengék.
Az Olaszországban rendezett G7-es csúcs elsődleges célja a zárolt orosz jegybanki vagyon Ukrajnának átjátszása volt. Az Egyesült Államok szemtelenül próbált trükközni, amit az EU gyomra nem vett be. A nagy bejelentés mögött így még mindig nem állnak ott a konkrétumok.
A Nemzetközi Valutaalap összesített adatai szerint Argentína 32 milliárd dolláros adósságot halmozott fel. A tízes listán mindössze egy európai ország van: Ukrajna.
A G7- és a BRICS-államok növekedési előrejelzései zavarba ejtő különbségeket mutatnak. Bár a bővülés lassul, az adatok a BRICS durva berobbanását vetítik előre.
A Nemzetközi Valutaalap, az IMF szerint a német államadósság a következő években csökken, míg Olaszország és Franciaország fizetési kötelezettsége kitartóan növekszik. A szakértők szerint ez az eltérés a következő néhány évben újabb feszültségeket vált ki az euróövezeten belül.
Míg Németország 0,2, Franciaország 0,7, Nagy-Britannia pedig 0,5 százalékos GDP-növekedéssel kalkulálhat, a Nemzetközi Valutaalap jelentése szerint az oroszok 3,2 százalékkal verik a mezőnyt. A szankciók működnek?
A lengyel miniszterelnök még az Európai Központi Bankkal és az IMF-fel is szembeszáll, hogy börtönbe juttathassa a jegybank elnökét. Még ha sikerrel is jár, tettének mélyreható következményei lehetnek.
A Nemzetközi Valutaalap szerint a pozitív előrejelzést a jegybankok szigora ellenére megugró magán- és állami kiadások, a munkaerőpiac erősödése, az ellátási láncok javulása, valamint az olcsóbb energia- és nyersanyagárak indokolják.
Kijev 41 milliárd dollárt vár jövőre a Nyugattól. Ha az első részleteket nem kapja meg sürgősen, március elejére összeomolhat a gazdaság, azzal pedig véget is érne a háború.
A kapzsinfláció jelenségének új hatásaira figyelmeztet a Nemzetközi Valutaalap, az Európai Központi Bank pedig közben árgus szemekkel figyeli, mit művelnek az extraprofitra vadászó vállalatok.
A Nemzetközi Valutaalap közel 5650 milliárd forintos „segélye” minimum három évre szólna, és ugródeszka lehetne egy igazán szép hitelcsomaghoz.
Majdnem 80 ország fordult segítségért a Nemzetközi Valutaalaphoz a koronavírus által okozott gazdasági lassulás miatt. Kristalina Georgieva, az IMF ügyvezető igazgatója szerint nem kizárható, hogy nagyobb recesszióra is számíthatunk, mint a 2008-as globális válság idején.
