A Nemzetközi Valutaalap szerint a pozitív előrejelzést a jegybankok szigora ellenére megugró magán- és állami kiadások, a munkaerőpiac erősödése, az ellátási láncok javulása, valamint az olcsóbb energia- és nyersanyagárak indokolják.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) január 30-án kedvezőbbre javította a globális gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzését. A mutatókat alapból felhúzta a világ két legnagyobb gazdasága, az Egyesült Államok és Kína pozitív kilátása, valamint az infláció vártnál gyorsabb enyhülése – áll a Reuters összefoglalójában.
Jók a számok, de voltak már sokkal jobbak is
Pierre-Olivier Gourinchas, az IMF vezető közgazdásza szerint a globális gazdaság továbbra is figyelemre méltó rugalmasságot mutat, így minden adott egy „puha landoláshoz”. Az infláció rendületlenül csökken, a növekedés pedig folyamatos – igaz, utóbbi lassabb az ideálisnál, ezért akadhatnak még zavarok.
Az elemző hangsúlyozta:
a javuló kilátásokat a központi bankok szigora ellenére növekvő magán- és állami kiadások, a munkaerőpiac erősödése, az ellátási láncok javulása, valamint az olcsóbb energia- és nyersanyagárak indokolják.
Az IMF 2024-re 3,1 százalékos globális növekedést prognosztizál, ami két tized százalékkal jobb a tavaly októberi előrejelzéshez képest. Jövőre is ezt a szintet tartja reálisnak: a 2025-ös prognózis 3,2 százalékos növekedést jelez.
A 2000–2019 közötti időszak átlaga 3,8 százalék volt.
A globális kereskedelmet tekintve nagyobbra nyílik az olló az átlag és az előrejelzések között. A történelmi átlag 4,9 százalékos növekedést mutat, míg az idei prognózis 3,3, a jövő évi pedig 3,6 százalékos bővülést vetít előre.
Ennek oka elsősorban azokban az exporttilalmi rendeletekben keresendők, amelyekből 2023-ban több mint háromezret vezettek be a protekcionista törekvések és a kereskedelmi blokkosodás jegyében.
(Az IMF tavaly többször felhívta a figyelmet, hogy egy blokkosodási folyamat rendkívüli módon meg fogja gyengíteni a globális kereskedelmet, ami természetesen a világgazdasági kilátásokat is elhomályosítja.)
Inflációs előrejelzés és olajárak
Ami a pénzromlást illeti, az IMF a tavaly októberi, vagyis az 5,8 százalékos összinflációs prognózisát tartja 2024-re továbbra is reálisnak, ugyanakkor a 2025-ös előrejelzését 4,6 százalékról 4,4-re csökkentette. Az idei esélyek egyik legnagyobb rombolója Argentína, ahol a tavalyi ráta 211,5 százalék volt.
A fejlett gazdaságok átlagos inflációját 2,6 százalékra becsüli az idén az IMF, ez azt jelenti, hogy a jegybankok által favorizált 2 százalékot jövőre fogják elérni. Ezzel szemben
a feltörekvő és fejlődő országok inflációs mutatója átlagosan 8,1 százalék lesz 2024-ben, egy évre rá azonban 6 százalékra csökkenhet.
A Nemzetközi Valutaalap szerint az átlagolajárak 2024-ben 2,3 százalékkal esnek (szemben az októberben jelzett 0,7-tel), 2025-ben pedig folytatódik a tendencia, akkorra 4,8 százalékos eséssel lehet kalkulálni.
A geopolitikai káosz – közte a Vörös-tengeren kibontakozó válság – miatti várható nyersanyagár-ingadozás miatt az IMF és a központi bankok folyamatosan figyelemmel kísérik az eseményeket: ennek függvényében is növekedhetnek vagy stagnálhatnak a kamatszintek. Gourinchas szerint ugyanakkor még nincs ok beavatkozásra: a szélesebb körű kedvezőtlen gazdasági hatását egyelőre nem látják az eseményeknek.
Akik a legjobban belehúztak
Az IMF egyik nagy simogatását az Egyesült Államok kapta: a januári prognózisfrissítés szerint Washington 2,1 százalékos gazdaságnövekedéssel számolhat – szemben az októberi 1,5 százalékos előrejelzéssel. Ez a bővülés azonban a Valutaalap szerint 2025-ben 1,7 százalékra mérséklődik. Gourinchas szerint a dicséret mellett nem felejtették el az aggályaikat is tolmácsolni az USA felé, amelyek a protekcionista rendelkezések és az egyre nagyobb állami támogatások globális kereskedelemre gyakorolt kedvezőtlen hatásai miatt vetődtek fel.
A másik jól teljesítő eminens Kína lesz, aminek a várható GDP-növekedését az idén 4,6, jövőre pedig 4,1 százalékra teszi az IMF.
Nem jár jutalomfalat azonban az euróövezetnek, ahol a német gazdaságpolitika káosza a nagy egészre is rányomta bélyegét. Az idén mindössze 0,9 százalékos növekedésről szólnak az előrejelzések, ami 2025-ben elérheti az 1,7-et. Németország a leggyengébben teljesítő tag lesz minimális, 0,5 százalékos bővüléssel, vagyis az októberi prognózison még négy tizedet rontott az IMF.
A legnagyobb társadalmi figyelem természetesen az oroszországi prognózisra irányul. Moszkva sikeresen váltott gazdaságot, így
az orosz GDP-ben 2024-ben 2,6 százalékos növekedést várnak, ami 1,5 százalékos javulás az októberi kalkulációhoz képest.
Gourinchas szerint a nagy központi bankok várhatóan a jelenlegi szinten tartják a kamatlábakat 2024 második feléig, azt követően pedig fokozatos csökkenés várható. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: a piacok túlzottan optimisták voltak, amikor idő előtt várták a kamatmérséklések elindítását.
***
Kapcsolódó:
Fotó: Shutterstock
